Kitámadott rajt. Péter Ferenc tanácselnök, Magyar Levente, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Kozma Mónika a program beindításakor
Fotó: Boda L. Gergely
Bár elismeri, hogy nem sérti az EU belső piacról szóló rendelkezéseit, a román külügyminisztérium gyanakvással tekint a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjára. Pedig tavaly még rábólintott a román nemzetiségű pályázókat is támogatásban részesítő projektre.
2018. augusztus 04., 11:162018. augusztus 04., 11:16
Vasile Gliga, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének elnöke is támogatást kapott a magyar kormány által meghirdetett maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében – értesült a G4media bukaresti hírportál.
Az online újság információi szerint a bukaresti parlamentben 2008 és 2016 között két mandátumot lehúzó politikus 12 ezer euróhoz jutott pályázat útján, azt azonban nem tudni, hogy milyen célra kapta a támogatást. Vasile Gliga a G4media megkeresésére nem cáfolta, hogy sikeresen pályázott, ám amikor arról faggatták, hogy milyen összeget kapott, bontotta a vonalat, és később nem válaszolt a telefonhívásokra.
A portál megjegyezte, hogy a Maros megyei politikus az első PSD-s tisztségviselő, aki pénzügyi támogatáshoz jut a magyar államtól, ami a G4media szerint annak tudatában érdekes, hogy a kormánypárt folyamatosan elutasítja külföldi hatalmaknak a Románia belügyeibe való beavatkozását.
Különben a G4media szerint a gazdaságfejlesztési program kapcsán „felmerül a kérdés”, hogy tiszteletben tartja-e az állami támogatásokra vonatkozó európai és romániai jogszabályokat, tekintettel arra, hogy a magyarul nem értő személyek nem jutnak információhoz a projektet lebonyolító Pro Economica Alapítvány honlapján.
A portál megkeresésére a bukaresti külügyminisztérium közölte, a két ország között nem született megállapodás a program lebonyolításáról. A tárca hozzátette, a román fél többször is javaslatot tett a magyar kormánynak, hogy a projektet csakis a bukaresti hatóságok bevonásával, „átlátható és diszkriminációmentes módon” bonyolítsák le, a romániai jogszabályok és az uniós belső piac rendelkezéseinek tiszteletben tartásával.
– szögezte le a román külügy.
A tárca fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke értelmében összeegyeztethetetlen a belső piaccal a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely torzítja a versenyt.
Mindent egybevéve a külügyminisztérium elismerte: jelenleg nem áll módjában megállapítani, hogy a magyar kormányprogram uniós jogot sért-e. Ugyancsak a G4media megkeresésére a bukaresti Versenytanács közölte, nincsenek konkrét információi a programról, viszont az azt lebonyolító alapítvány honlapján feltüntetett információk áttanulmányozása alapján a hivatal szerint megállapítható, hogy az EU-nak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló rendeleteinek tiszteletben tartásával bonyolítják le.
Az igénylők legfeljebb 15 ezer eurónak megfelelő összegre pályázhattak. Az összesen 1,5 milliárd forintos támogatási keretből 335 magánszemély nyert mezőgazdasági támogatást, 71 személy kapott pénzügyi segítséget mezőgazdasági területei telekkönyvezéséhez. Ugyanakkor 72 kis- és középvállalattal írtak alá eszközbeszerzési és 40 mezőgazdasági vállalkozással eszköz- és tenyészállat-beszerzési szerződést.
Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára a szerződések aláírásakor februárban Marosvásárhelyen pár mondatban román nyelven is köszöntötte a román anyanyelvű sikeres pályázókat, fontosnak nevezve annak a pozitív fogadtatásnak a fenntartását, amellyel a román kormány viszonyult a programhoz.
Amelynek erdélyi alkalmazásáról egyébként tavaly előzetesen megállapodás született Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleșcanu román külügyminiszter között, ennek keretében Budapest vállalta, hogy a projekt nem diszkriminatív módon fog működni. Lapunk úgy tudja, a budapesti kormány éppen a korábbi román aggályok miatt állt el eredeti szándékától, hogy magyar állampolgársághoz kösse a pályázatban való részvételt. Mint arról nemrég beszámoltunk, a magyar állam által finanszírozott gazdaságfejlesztési stratégiát hamarosan kiterjesztik a Székelyföldre is.
Elkezdte a napokban a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány a Mezőség-programban sikeresen pályázó mintegy ötszáz magánszemély és cég beruházásának ellenőrzését. A magyar kormány támogatásával finanszírozott gazdaságfejlesztési stratégia új kiadása a hamarosan induló Székelyföld-progra
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás