Hirdetés

Mezőségi fejlesztési minta a Székelyföldnek: kiterjesztik a magyar kormány erdélyi gazdaságélénkítő stratégiáját

Virágzó gazdaságfejlesztés. A mezőségi szórványközösségeket támogató pályázati program sikertörténetnek számít •  Fotó: Pro Economica Alapítvány

Virágzó gazdaságfejlesztés. A mezőségi szórványközösségeket támogató pályázati program sikertörténetnek számít

Fotó: Pro Economica Alapítvány

Elkezdte a napokban a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány a Mezőség-programban sikeresen pályázó mintegy ötszáz magánszemély és cég beruházásának ellenőrzését. A magyar kormány támogatásával finanszírozott gazdaságfejlesztési stratégia új kiadása a hamarosan induló Székelyföld-program lesz.

Makkay József

2018. július 20., 17:122018. július 20., 17:12

2018. július 20., 17:522018. július 20., 17:52

Összesen 495 sikeresen pályázó mezőségi magánszemély és cég ellenőrzését kezdte el a napokban a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány: a magyar kormány Mezőség-programjában résztvevők június végéig küldhették be a végső beszámolókat, amelyben összefoglalták, hogy a pályázati pénzből történt beruházás miként segítette munkájukat.

Az alapítvány munkatársai azt ellenőrzik, hogy a magyar állami támogatással megvásárolt gépek, berendezések és egyéb termékek rendeltetési helyükre kerültek-e.

Hirdetés

Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a mezőségi szórványközösségeket támogató pályázati program sikertörténetnek számít, lebonyolítása pedig az utolsó mérföldkőhöz, az ellenőrzéshez érkezett – az ezzel kapcsolatos tapasztalataik is pozitívak.

Előfutár a Maros megyei program

A magyar kormány által 2016-ban Erdélyre kigondolt gazdaságfejlesztési stratégia első lépéseként a Maros megyeiek, azon belül is a maros-mezőségi magyarlakta települések lakói pályázhattak. A 2017 októberében meghirdetett pályázatra összesen mintegy hatszáz pályázat érkezett be, amelyekből a kuratórium 495-öt fogadott el, a nyertesekkel pedig idén februárban írták alá a támogatási szerződést.

A magánszemélyek és cégek egy-egy pályázatra 15 ezer eurót kaphattak, ez volt a megszabott felső határ.

Kozma Mónika tájékoztatása szerint a legtöbb pályázatot – összesen 319-et – mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkozó magánszemélyek nyerték el 15,6 millió lej értékben; 38 szerződést mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégekkel, 68 szerződést pedig más területen dolgozó kis- és középvállalkozásokkal kötöttek meg, 70 pályázati támogatás pedig mezőgazdasági területek telekelésére jutott.

Az 1,446 milliárd forint (21, 5 millió lej) összértékű Mezőség-program pályázati kiírásából zömében tehát mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet folytató magánszemélyek és cégek részesültek.

A Mezőség-program sikere azért bír kiemelt jelentőséggel, mert előfutára az Erdély más régióira is kiterjesztésre kerülő gazdaságfejlesztési programnak. Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbbi marosvásárhelyi látogatásán jelentette be, hogy a Mezőség-program a Székelyföld-programmal folytatódik. A Pro Economica Alapítvány munkatársai ennek előkészítésén dolgoznak, hogy hamarosan elindulhasson a Hargita, Kovászna, illetve a teljes Maros megyére kiterjesztett új pályázati lehetőség. „Ugyanakkor azt szorgalmaztuk, hogy az új pályázati kiírásba belekerülhessenek a Mezőség többi, a Maros megye területén kívüli – a Kolozs és Beszterce megyei – részek is” – magyarázza Kozma Mónika.

Jól kisütötték. Kozma Mónika kezet ráz a sikeresen pályázó pékségtulajdonossal, Varga Róberttel •  Fotó: Pro Economica Alapítvány Galéria

Jól kisütötték. Kozma Mónika kezet ráz a sikeresen pályázó pékségtulajdonossal, Varga Róberttel

Fotó: Pro Economica Alapítvány

Minimálisra csökkentett bürokrácia

A Mezőségen szerzett tapasztalatok jó iskolának bizonyulnak a program további folytatására. Az alapítvány munkatársai minden magyarlakta településre kérdőívet küldtek, amelyet a település elöljárói, meghatározó emberei, lelkészei töltöttek ki. Ahol ezt a felmérést komolyan vették, onnan nemcsak alapos adatgyűjtési eredmények érkeztek az alapítványhoz, hanem sok pályázat is.

A benyújtott és sikeresen elbírált pályázatok száma alapján így került az élre Mezőpanit, Mezőcsávás, Marossárpatak, Sármás és Bánd.

A kiírás eleve azokat célozta meg, akik nem feltétlenül pályáznak eséllyel az országos operatív programokban, illetve az európai uniós pályázatokon. Nagy előnyt jelentett, hogy a pályázatokat magyarul lehetett megírni, de az alapítvány elfogadta a román nyelven megírtakat is.

„A már megszokott hazai pályázatokhoz képest minimálisra csökkentettük a bürokráciát: az online felületen elkészült pályázatokhoz rendre csatolni lehetett a kért iratokat. Semmi pluszpapírt nem kértünk, csak a legszükségesebb igazolásokat.

Idézet
A könnyített pályáztatási eljárás sikerét bizonyítja, hogy a benyújtott pályázatok legalább 90 százalékát maguk a pályázók írták meg, nem volt szükség pályázatíró cégre”

– magyarázza az alapítvány ügyvezetője.

Azokban a községekben, ahonnan több pályázat is érkezett, egyik gazda segítette a másikat, kis „pályázatíró műhelyek” jöttek létre, kiegészítették egymás észrevételeit és meglátásait. Jellemző, hogy a mintegy száz elutasított pályázatot nem szakmai okok miatt ejtette a kuratórium: vagy a határidő lejárta után nyújtották be, vagy a pályázó nem pótolta a kért iratokat.

Könnyebb elszámolás

A mezőségi pályázatban kidolgozott módszereket vinnék tovább a Székelyföld-programban is. Az elnyert összeget nem a pályázó kapja kézhez, hanem kiállított végleges számla alapján az a jogi személy, amelytől a gépet, berendezést, tenyészállatot, árut megvásárolják, a sikeresen pályázó pedig kifizeti a beszállítónak a 25 százalékos önrészt. Amennyiben a pályázó magasabb önrészt tud finanszírozni, az a pályázat elbírálásánál számít pluszpontnak. A pályáztatás leegyszerűsített ellenőrzéssel jár: az alapítvány csak azt vizsgálja, hogy a megvásárolt terméket a pályázó valóban használja.

„Tapasztalataink szerint a legjobban azok a magánszemélyek jártak, akik otthoni gazdaságuk fejlesztésére használták az elnyert pályázati pénzeket, és így jelentősen növelhették bevételeiket traktor-, fóliasátor vagy egyéb mezőgazdasági beruházás révén” – összegez Kozma Mónika.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 28., szerda

Véletlenül nyilvánosságra hozta a besztercei városháza a bántalmazottak védett otthonának titkos címét

A besztercei önkormányzat véletlenül nyilvánosságra hozta a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott védett otthon címét, amelyet a törvény szerint titokban kell tartani.

Véletlenül nyilvánosságra hozta a besztercei városháza a bántalmazottak védett otthonának titkos címét
Hirdetés
2026. október 28., szerda

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
2026. október 28., szerda

Animációs dokumentumfilm készült a Székely Hadosztályról, háromszéki premier a láthatáron

A Székely Hadosztályról szóló animációs dokumentumfilm közönségtalálkozóval egybekötött premiervetítését november 5-én, Kovásznán tartják, majd más háromszéki helyszíneken is vetítik az alkotást.

Animációs dokumentumfilm készült a Székely Hadosztályról, háromszéki premier a láthatáron
2026. október 28., szerda

Iparág lett a sertések illegális szállítása Magyarországról Romániába

Egész iparág épült az élőállatok csempészésére a román–magyar határ mentén, a minap például két illegális sertésszállítmányt tartóztattak fel Nagylakon. A hatóságok elrendelték a járművek és az állatok elkobzását, illetve utóbbiak megsemmisítését.

Iparág lett a sertések illegális szállítása Magyarországról Romániába
Hirdetés
2026. október 28., szerda

Besztercei késelés: a következő tanévtől akár vissza is térhet az iskolapadokba a 13 éves támadó

Kiengedték a kolozsvári gyermekpszichiátriai osztályról azt a 13 éves fiút, aki október 19-én késes támadást hajtott végre egy besztercei iskolában – számolt be a Rador hírügynökségre hivatkozva a G4media.ro portál.

Besztercei késelés: a következő tanévtől akár vissza is térhet az iskolapadokba a 13 éves támadó
2026. október 28., szerda

Megkésett a medvekvóta: eddig kilenc nagyvadat ejtettek el Háromszéken, ahol jelentősen nőttek a vadkárok

A megelőzési kvóta alapján Kovászna megyében kilőhető 86 medvéből eddig kilencet ejtettek el. Ráduly István prefektus bízik abban, hogy év végéig maradéktalanul teljesítik a medvekvótát, noha szűkös a rendelkezésre álló idő.

Megkésett a medvekvóta: eddig kilenc nagyvadat ejtettek el Háromszéken, ahol jelentősen nőttek a vadkárok
2026. október 28., szerda

Körgyűrűből sosem elég: északi elkerülő utat is kap Nagyvárad

Újabb körgyűrűt terveznek Bihar megyében: a nagyjából 19 kilométeresre becsült útszakasz Fugyivásárhelyt Biharral köti majd össze.

Körgyűrűből sosem elég: északi elkerülő utat is kap Nagyvárad
Hirdetés
2026. október 28., szerda

Megkapta a törvényszéki indoklást, megfellebbezi a Vándor székely szobros ítéletet Székelyudvarhely

Törvényesnek találta a székelyudvarhelyi szoborcsoport, köztük a Vándor székely hazatalál című allegorikus mellszobor felállítását a törvényszék, mégis ez utóbbi alkotás eltávolítására szólított fel a bíróság.

Megkapta a törvényszéki indoklást, megfellebbezi a Vándor székely szobros ítéletet Székelyudvarhely
2026. október 27., kedd

A román főváros közönsége is megismerheti a 130 éve született Márton Áron püspök életútját, szellemi-lelki örökségét

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum közös vándorkiállítása Bukarestbe érkezik.

A román főváros közönsége is megismerheti a 130 éve született Márton Áron püspök életútját, szellemi-lelki örökségét
2026. október 27., kedd

Bíróság elé állították a Kovászna megyei Maksa volt polgármesterét és volt alpolgármesterét

Bíróság elé állította a kézdivásárhelyi ügyészség Maksa község volt polgármesterét, volt alpolgármesterét és egy korábbi helyi tanácsosát, mert a vád szerint ingatlanokat, ingóságokat és jelentős pénzösszegeket hallgattak el vagyonnyilatkozataikban.

Bíróság elé állították a Kovászna megyei Maksa volt polgármesterét és volt alpolgármesterét
Hirdetés
Hirdetés