Virágzó gazdaságfejlesztés. A mezőségi szórványközösségeket támogató pályázati program sikertörténetnek számít
Fotó: Pro Economica Alapítvány
Elkezdte a napokban a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány a Mezőség-programban sikeresen pályázó mintegy ötszáz magánszemély és cég beruházásának ellenőrzését. A magyar kormány támogatásával finanszírozott gazdaságfejlesztési stratégia új kiadása a hamarosan induló Székelyföld-program lesz.
2018. július 20., 17:122018. július 20., 17:12
2018. július 20., 17:522018. július 20., 17:52
Összesen 495 sikeresen pályázó mezőségi magánszemély és cég ellenőrzését kezdte el a napokban a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány: a magyar kormány Mezőség-programjában résztvevők június végéig küldhették be a végső beszámolókat, amelyben összefoglalták, hogy a pályázati pénzből történt beruházás miként segítette munkájukat.
Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a mezőségi szórványközösségeket támogató pályázati program sikertörténetnek számít, lebonyolítása pedig az utolsó mérföldkőhöz, az ellenőrzéshez érkezett – az ezzel kapcsolatos tapasztalataik is pozitívak.
A magyar kormány által 2016-ban Erdélyre kigondolt gazdaságfejlesztési stratégia első lépéseként a Maros megyeiek, azon belül is a maros-mezőségi magyarlakta települések lakói pályázhattak. A 2017 októberében meghirdetett pályázatra összesen mintegy hatszáz pályázat érkezett be, amelyekből a kuratórium 495-öt fogadott el, a nyertesekkel pedig idén februárban írták alá a támogatási szerződést.
Kozma Mónika tájékoztatása szerint a legtöbb pályázatot – összesen 319-et – mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkozó magánszemélyek nyerték el 15,6 millió lej értékben; 38 szerződést mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégekkel, 68 szerződést pedig más területen dolgozó kis- és középvállalkozásokkal kötöttek meg, 70 pályázati támogatás pedig mezőgazdasági területek telekelésére jutott.
A Mezőség-program sikere azért bír kiemelt jelentőséggel, mert előfutára az Erdély más régióira is kiterjesztésre kerülő gazdaságfejlesztési programnak. Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbbi marosvásárhelyi látogatásán jelentette be, hogy a Mezőség-program a Székelyföld-programmal folytatódik. A Pro Economica Alapítvány munkatársai ennek előkészítésén dolgoznak, hogy hamarosan elindulhasson a Hargita, Kovászna, illetve a teljes Maros megyére kiterjesztett új pályázati lehetőség. „Ugyanakkor azt szorgalmaztuk, hogy az új pályázati kiírásba belekerülhessenek a Mezőség többi, a Maros megye területén kívüli – a Kolozs és Beszterce megyei – részek is” – magyarázza Kozma Mónika.
Jól kisütötték. Kozma Mónika kezet ráz a sikeresen pályázó pékségtulajdonossal, Varga Róberttel
Fotó: Pro Economica Alapítvány
A Mezőségen szerzett tapasztalatok jó iskolának bizonyulnak a program további folytatására. Az alapítvány munkatársai minden magyarlakta településre kérdőívet küldtek, amelyet a település elöljárói, meghatározó emberei, lelkészei töltöttek ki. Ahol ezt a felmérést komolyan vették, onnan nemcsak alapos adatgyűjtési eredmények érkeztek az alapítványhoz, hanem sok pályázat is.
A kiírás eleve azokat célozta meg, akik nem feltétlenül pályáznak eséllyel az országos operatív programokban, illetve az európai uniós pályázatokon. Nagy előnyt jelentett, hogy a pályázatokat magyarul lehetett megírni, de az alapítvány elfogadta a román nyelven megírtakat is.
„A már megszokott hazai pályázatokhoz képest minimálisra csökkentettük a bürokráciát: az online felületen elkészült pályázatokhoz rendre csatolni lehetett a kért iratokat. Semmi pluszpapírt nem kértünk, csak a legszükségesebb igazolásokat.
– magyarázza az alapítvány ügyvezetője.
Azokban a községekben, ahonnan több pályázat is érkezett, egyik gazda segítette a másikat, kis „pályázatíró műhelyek” jöttek létre, kiegészítették egymás észrevételeit és meglátásait. Jellemző, hogy a mintegy száz elutasított pályázatot nem szakmai okok miatt ejtette a kuratórium: vagy a határidő lejárta után nyújtották be, vagy a pályázó nem pótolta a kért iratokat.
A mezőségi pályázatban kidolgozott módszereket vinnék tovább a Székelyföld-programban is. Az elnyert összeget nem a pályázó kapja kézhez, hanem kiállított végleges számla alapján az a jogi személy, amelytől a gépet, berendezést, tenyészállatot, árut megvásárolják, a sikeresen pályázó pedig kifizeti a beszállítónak a 25 százalékos önrészt. Amennyiben a pályázó magasabb önrészt tud finanszírozni, az a pályázat elbírálásánál számít pluszpontnak. A pályáztatás leegyszerűsített ellenőrzéssel jár: az alapítvány csak azt vizsgálja, hogy a megvásárolt terméket a pályázó valóban használja.
„Tapasztalataink szerint a legjobban azok a magánszemélyek jártak, akik otthoni gazdaságuk fejlesztésére használták az elnyert pályázati pénzeket, és így jelentősen növelhették bevételeiket traktor-, fóliasátor vagy egyéb mezőgazdasági beruházás révén” – összegez Kozma Mónika.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!