Vasútkilátások. Ismét terítékre került a Budapest–Bukarest-gyorsvasút terve (képünk illusztráció)
Fotó: Gazda Árpád
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter. Sorin Grindeanu szerint a két ország kormányához egy harmadik állam vasútépítője társulhatna.
2024. november 20., 18:162024. november 20., 18:16
2024. november 20., 18:222024. november 20., 18:22
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa szerdán a brassói vasútállomáson beszélt a magyar fél által régóta szorgalmazott, mostanában vezető román politikusok által is egyre sűrűbben felemlegetett gigaberuházásról, melyről az Alstom által gyártott, legújabb romániai szerelvény ünnepélyes kipróbálása alkalmából nyilatkozott.
Sorin Grindeanu a Budapest–Bukarest-gyorsvasút helyzetére vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: erről már két alkalommal tárgyaltak „a magyarországi partnerekkel, barátokkal”, és minden bizonnyal a legközelebbi egyeztetéseken is terítékre kerül.
– jelentette ki a bukaresti kormány szállításügyi minisztere. Az általa említett köz- és magán-együttműködés (angolul public-private partnership, rövidítve PPP) közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátását jelenti.
Egyébként Marcel Ciolacu kormányfő szerdán Brassóban azzal egészítette ki a mellette álló Grindeanu által elmondottakat, hogy számukra fontos lenne a Iași–Chișinău-gyorsvasút megépítése is, ugyanis a Moldovai Köztársaság még a szovjet világot idéző infrastruktúrával rendelkezik, az említett fejlesztés pedig a korszerűsítés kezdetét jelenthetné.
Amint arról beszámoltunk, a román kormány már előzetes elemzéseket is végzett, amelyek szerint
– közölte a közlekedési minisztérium egy augusztusi interpelláció nyomán. Ugyanakkor egy olyan lehetséges gyorsvasút-nyomvonallal is számolnak, amely már meglévő vagy tervezett fejlesztésekre is rákapcsolódna.
A szaktárca jelezte: a nagy sebességű vasút megvalósítását a 2021 és 2030 között tervezett nagy infrastrukturális beruházásokat összegző stratégia, az úgynevezett általános szállításügyi keretterv (master plan) is ösztönzi. Ebben megvalósíthatósági tanulmány elkészítését szorgalmazzák: a konstancai kikötő összekötését Bukaresttel, illetve Budapesttel, azon keresztül pedig a nyugat-európai vasúthálózattal.
Az egyik a Bukarest–Pitești–Curtea de Argeș–Nagyszeben–Medgyes–(Marosvásárhely)–Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vonal, amely mintegy 590 kilométer hosszú lenne; egy kilométernyi vasút megépítését továbbra is körülbelül 25-30 millió euróra taksálják, tehát a munkálatok összértéke mintegy 17 milliárd euróra rúgna.
Egy másik elképzelésben egy „hibrid” gyorsvasútvonalat vázoltak fel, melynek egyes – más tervben is szereplő – szakaszain „csupán” 160 km/h-val haladnának a szerelvények, például hegyvidéken vagy már meglévő, eredetileg ekkora maximális sebességre tervezett szakaszokon. A fennmaradó vonalat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyen a 200 km/h feletti sebességelvárásnak.
Mint ismeretes, a Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár-vonalon, vagy egészen Bukarestig elképzelt nagy sebességű vasút (TGV vagy HSR) ötlete kiemelten foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, hiszen az anyaországi kezdeményezésű tervek azzal kecsegtetnek, hogy így három és fél óra alatt el lehetne jutni a kincses városból a magyar fővárosba. Ez jelenleg több mint 11 órás út.
A román kormány előzetes elemzései szerint mintegy 17 milliárd euróba kerülhet egy új építésű gyorsvasúthálózat megvalósítása Bukaresttől Erdélyen át Budapest felé, a magyar határig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!