2011. augusztus 17., 08:392011. augusztus 17., 08:39
A Reuters ugyanakkor próbálta reagáltatni a leggazdagabbakat Buffett gondolataira, azonban egyetlen érintett fogalmazta meg véleményét: Soros György magyar származású üzletember szóvivője útján közölte, hogy egyetért Buffett-tel, és gratulál neki.
Warren Buffett, a Berkshire Hathaway vállalat tulajdonosa, említett írásában amellett érvel, hogy sokkal jobban meg kellene adóztatni a leggazdagabb amerikaiakat, így őt magát is. A nagybefektető szerint miközben az alsó és középosztálybeliek számára gyakran a megélhetés is nehézséget okoz, az Egyesült Államok legtehetősebb emberei teljesen indokolatlan adókedvezményeket kapnak. Példáként saját tavalyi jövedelemadóját említi, amely 6 938 744 dollárra rúgott.
„Ez sok pénznek tűnik, de az adóköteles jövedelmemnek csupán 17,4 százaléka. Eközben az irodámban dolgozó 20 alkalmazott mindegyike magasabb, 33 és 41 százalék közötti adóterhet viselt, az átlag 36 százalék volt” – írja Buffett. Úgy véli, ez azért lehet így, mert a washingtoni törvényhozás képviselői kényszerítve érzik magukat, hogy megvédjék a milliárdosokat, mintha valami „veszélyeztetett fajról” lenne szó. Buffett állítja, hogy a – 2003-ban, a Bush-kormány idején bevezetett – adókedvezmények híján semmivel sem lenne kevesebb a befektetés, ő legalábbis nem látott még olyat, hogy valaki azért mondjon le egy jó befektetésről, mert sokat kellene utána adóznia. „Itt az idő, hogy a kormány komolyan vegye a közteherviselést” – szögezi le.
A Forbes magazin legfrissebb listáján az 50 milliárd dolláros vagyonnal szereplő üzletember szerint a legtöbb gazdag amerikai nem bánná, ha többet kellene adóznia, amikor az ország nehéz helyzetben van. Konkrét javaslata az, hogy az évi egymillió dollárnál többet keresők – csaknem 237 ezren vannak – adókulcsait azonnal emeljék meg, és tízmilliós jövedelem fölött további terheket is jónak tartana. Az eddig is a Demokrata Párt szimpatizánsaként ismert Buffett javaslata a jelenlegi helyzetben erős politikai állásfoglalás, hiszen az elmúlt hónapok amerikai adósságplafon-vitája részben arról szólt, hogy a szükséges egyenlegjavító intézkedések tartalmazzanak-e adóemeléseket, vagy sem.
A hagyományosan az alacsony adókat támogató republikánusok hallani sem akarnak emelésről, mondván, az viszszafogná a gazdaság teljesítményét. Barack Obama elnök és párttársai viszont el akarják érni egyes adókedvezmények megszüntetését. Buffett egyébként már tavaly novemberben is aláírt egy több mint négyszáz amerikai üzletember által támogatott petíciót, mely az adókedvezmények eltörléséért lobbizott.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.