Búcsú a telefonfülkéktől?

A Romtelecom egyel?re a köztelefonok elhelyezésének az ésszer?sítésével próbálta jövedelmez?vé tenni azokat, de a rendszer továbbfejlesztésén is gondolkodik. A Kommunikációt és Információtechnológiát Szabályozó Országos Hatóság (ANRCTI) azonban már két évvel ezel?tt hiába írt ki pályázatot falusi köztelefonok felszerelésére. A tervet jelentkez? híján ejteni kellett.

„A múltkor egy hirtelen jött zápor el?l húzódtam be egy telefonfülkébe. Minden jel arra utalt, hogy napok, de tán hetek óta nem nyitották ki a fülke ajtaját. A telefonon vastagon állt a por, a padlóra behajolt a gaz” – mesélte a Krónikának egy kolozsvári férfi.

Az illetõ úgy vélte, a köztelefonok már elvesztették funkciójukat. Szinte mindenki kézenfekvõbbnek tekinti, hogy mobilról beszéljen, ha telefonálnia kell. A feltételezést csak részben erõsítette meg egy újságárus, aki a kolozsvári Györgyfalvi negyed piaca mellett felállított bódéjában romtelecomos telefonkártyát is árul. „A közvetlen közelemben három köztelefon is mûködik, így nem ritka, hogy telefonkártyát keresnek nálam – magyarázza. – A múlt héten talán hatot vagy hetet adtam el.” Az újságárus elismerte, a mobiltelefonos feltöltõkártyára lényegesen nagyobb a kereslet. Ezekbõl háromszor, négyszer annyi is elkel.

A romániai távközlési piacon hoszszú ideig a Romtelecom volt az egyedüli szolgáltató, amely köztelefonokat is mûködtetett. 2006-ban azonban az RDS is versenybe szállt e területen. Igaz, a kábeltévé-szolgáltatóból lett távközlési társaság csak egyes nagyáruházak legforgalmasabb pontjain szerelt fel vezetékes telefonokat.

Szûkön mért információk

A Romtelecom sajtóirodája fukarul bánt az információkkal, amikor a társaság gazdasági helyzetét is érintõ témák felõl érdeklõdtünk. Írásban kérték a kérdéseket, a tõmondatokba sûrített információszegény válaszokat pedig csak három nappal késõbb küldték el. Azt azonban közölték, hogy a társaság még mindig 35 ezer köztelefont tart fenn. Ezek közül 14 ezer készülék telefonfülkében mûködik. A Kolozs megyei köztelefonok száma 1100, a Maros megyeiek száma 300 körül van, pénzérmés telefonkészüléket már sehol sem mûködtetnek. A közölt számok csak akkor értelmezhetõk, ha hozzátesszük, a Romtelecom 2000-ben még 50 ezer, 2006-ban pedig 45 ezer köztelefont mûködtetett.

A társaság sajtóosztálya szerint a köztelefonok üzleti alapon mûködnek, ezért a jövedelmezõség alapvetõ szempont, amikor az ágazattal kapcsolatos döntéseket meghozzák. E döntések sorában azt említették, hogy az alig használt köztelefonoknak nemrég olyan helyszíneket kerestek, ahol igény van a szolgáltatásra. Kitérõ válasz érkezett arra a kérdésre, hogy a cég hálózatán belüli telefonbeszélgetések hány százalékát kezdeményezik köztelefonról. „Csak néhány százalékát” – áll a levélben.

Kielégítetlen falusi igények

Azt egyáltalán nem kívánták közölni, hogy a társaságnak milyen költségei és bevételei származnak a szolgáltatás mûködtetésébõl. A költségekhez tartozik azonban, hogy a társaság az önkormányzatoktól bérli a telefonfülkéi által elfoglalt helyet. Amint a kolozsvári városháza szóvivõjétõl, Raimonda Boiantól megtudtuk, a 141 kolozsvári telefonfülke 116,89 négyzetmétert foglal el a város területébõl. Ezért a telefontársaság tavaly 21 126 lej bérleti díjat fizetett. Az adatokból könnyen kiszámítható, egy fülke által elfoglalt terület havi bérleti díja tavaly 12,5 lejt tett ki.

A Kommunikációt és Információtechnológiát Szabályozó Országos Hatóság sajtóosztályán megtudtuk, elsõsorban falvakon van igény a köztelefonokra. Az országban ugyanis megannyi olyan település létezik, amelyeken mobilos födöttség híján nem használhatók a zsebtelefonok, és vezetékes hálózat sem épült ki. A hatóság legutóbb 2006 nyarán hirdetett pályázatot telefonszolgáltatóknak arra, hogy kistelepülésekre szereljenek fel fizetéses köztelefonokat. A lehetõségben azonban egyik szolgáltató sem látott üzletet, így a versenytárgyalás érdeklõdés híján elmaradt.