A szakember szerint nem volt értelme mindenhol egységes korlátozásokat bevezetni, és lebénítani a gazdaságot a járvány miatt
Fotó: Beliczay László
Európai uniós összevetésben az utolsó, afrikai, közép-amerikai és ázsiai országokkal áll azonos szinten Románia, ha azt vesszük górcső alá, hogy a koronavírus-világjárvánnyal karöltve érkezett gazdasági válságban mennyire segítette az állam a versenyszférát. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a kormány képviselőinek számot kellene erről adniuk. Balási Csaba úgy látja, a mindenkori román kormány semmibe veszi a vállalkozásokat.
Románia nyújtotta a legkevesebb támogatást a vállalkozásoknak és a lakosságnak a koronavírus-világjárvány leküzdésére foganatosított óvintézkedések okozta gazdasági válságban európai uniós összevetésben – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által összeállított adatsorokból. Az ország afrikai, közép-amerikai és ázsiai államokkal áll azonos szinten, ahol a kormányok szintén a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékának megfelelő összeggel támogatták a versenyszférát és a lakosságot, legyen szó az egészségügyre fordított pénzekről, vagy adók befizetésének halasztásáról, adómentesség nyújtásáról.
Románia a Profit.ro gazdasági portál által idézett elemzés szerint
Még Európa egyik legszegényebb országa, a Moldovai Köztársaság is megelőzi az – igaz, lényegesen kisebb – bruttó hazai termék 2,24 százalékának megfelelő összegű támogatással. A cikk szerzője megjegyzi ugyanakkor, hogy amennyiben számításba vesszük a fizetőképesség támogatását célzó kormányzati programokat, úgy az ország előlép a 74. helyre, az összeg pedig eléri a GDP 5,38 százalékát.
Csakhogy ez utóbbi összegek – bár nagy segítséget jelentettek sok cégnek és magánszemélynek – nem minősülnek konkrét támogatásnak, mivel
Ami a konkrét segítségnyújtást illeti a kialakult járványhelyzetben, a leglátványosabb az egészségügyi rendszer finanszírozása, amit közvetlenül a költségvetésből biztosított a kormány. De szintén számottevő összegek mentek el a kényszerszabadságok kifizetésére, az online oktatásban részt vevő szülők havi bérének kifizetésére, a kényszerszabadságról visszatérők után nyújtott támogatásra, az adókat és illetékeket befizető vállalkozásoknak nyújtott kedvezményekre is.
Mint a Profit.ro is emlékeztet, a hatóságok számtalan alkalommal hangsúlyozták, hogy az állami költségvetésnek korlátozott lehetőségei vannak a gazdaság megsegítésére. Ilyenkor pedig mindig az előző kormányok általuk felelőtlennek minősített fiskális politikájára hivatkoztak.
„A Nemzetközi Valutaalap által közzétett adatok tükrében a kormány képviselőinek kellene számot adniuk, miért nincs valós hajlandóság arra, hogy a válságban a vállalkozói szférát támogassák” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a nem túl szívderítő elemzésről faggattuk. Leszögezte: ez annál is inkább létfontosságú, mert a versenyszféra termeli ki a hazai összterméket.
– véli a kamara elnöke.
Meglátása szerint az évek óta halogatott digitalizálás is felgyorsíthatná ezt a folyamatot, hiszen ezáltal csökkenne a bürokrácia, állami munkahelyek szabadulnának fel, az innen átcsoportosított pénzeket pedig gazdaságélénkítésre fordíthatná a kormány. „Ehelyett sajnos azt látjuk, hogy nem lehet megadóztatni a különleges nyugdíjakat, a kormány tolerálja a közszférában a nagy fizetéseket, minderre pedig a pénzt a válság sújtotta versenyszférának kell kitermelnie” – húzta alá Balási Csaba.
A székelyföldi gazdasági szakember a járványügyi korlátozások alkalmazásával is elégedetlen. Emlékeztetett, hogy a pandémia kitörésekor például Hargita megyében nem voltak megbetegedések, mégis teljesen leállították a gazdaság működését, ellehetetlenítve a vállalkozások működését. „A racionális védekezésnek megvan a szerepe, de nem volt értelme országosan egységes korlátozásokat bevezetni, két hónapra lebénítani a gazdaságot” – emelte ki Balási Csaba, aki azt is nehezményezi, hogy a kedvezményes hitelprogramok lehívása bonyolult, önrészt kérnek. Így
„Nem sikerült az elmúlt években egy jól működő országos adatbankot létrehozni, továbbra is kérik az igazolásokat, bizonylatokat, holott ha lenne egységes országos adatbázis, az állami hivataloknak rálátása kellene hogy legyen a cégek működésére, így viszont több helyről kell kiváltani a különböző bizonylatokat, hogy a támogatásokat a vállalkozó igénybe vehesse”
– sorolta a kereskedelmi kamara elnöke.
Véleménye szerint felháborító a hozzáállás, hogy potenciális bűnözőként kezelik a versenyszféra képviselőit, „mintha az lenne a céljuk, hogy eltérítsék a támogatások összegét, holott a többség perspektívát akar teremteni a vállalkozásának”.
„Közben azt látjuk, hogy Magyarországon, Ausztriában akkor is egyszerűen valós állami támogatást kapnak a cégek, ha a nehéz időkben megtartják a munkahelyeket” – példálózott a vállalkozói szervezet vezetője. Arra is kitért, hogy
hiszen a nemzetközi pénzintézetektől is vehet fel hitelt, beazonosíthat különböző forrásokat a gazdaság újraindítására.
„Ez egy bűvös kör, hiszen ha nincs politikai akarat a vállalkozói szféra valós és hatékony megsegítésére, akkor néhány év múlva oda jutunk, hogy a közalkalmazottak bérét, a különleges nyugdíjakat csak hitelből tudja majd fedezni az ország a következő nemzedékek terhére” – hangsúlyozta a kamara elnöke.
„Azt látjuk, hogy a mindenkori román kormány semmibe veszi a versenyszférát, óriási pökhendiséggel viszonyul a bruttó hazai termék megvalósítóihoz, az esetek többségében a döntésekről nem is konzultálnak” – összegzett Balási Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!