A szakember szerint nem volt értelme mindenhol egységes korlátozásokat bevezetni, és lebénítani a gazdaságot a járvány miatt
Fotó: Beliczay László
Európai uniós összevetésben az utolsó, afrikai, közép-amerikai és ázsiai országokkal áll azonos szinten Románia, ha azt vesszük górcső alá, hogy a koronavírus-világjárvánnyal karöltve érkezett gazdasági válságban mennyire segítette az állam a versenyszférát. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a kormány képviselőinek számot kellene erről adniuk. Balási Csaba úgy látja, a mindenkori román kormány semmibe veszi a vállalkozásokat.
Románia nyújtotta a legkevesebb támogatást a vállalkozásoknak és a lakosságnak a koronavírus-világjárvány leküzdésére foganatosított óvintézkedések okozta gazdasági válságban európai uniós összevetésben – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által összeállított adatsorokból. Az ország afrikai, közép-amerikai és ázsiai államokkal áll azonos szinten, ahol a kormányok szintén a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékának megfelelő összeggel támogatták a versenyszférát és a lakosságot, legyen szó az egészségügyre fordított pénzekről, vagy adók befizetésének halasztásáról, adómentesség nyújtásáról.
Románia a Profit.ro gazdasági portál által idézett elemzés szerint
Még Európa egyik legszegényebb országa, a Moldovai Köztársaság is megelőzi az – igaz, lényegesen kisebb – bruttó hazai termék 2,24 százalékának megfelelő összegű támogatással. A cikk szerzője megjegyzi ugyanakkor, hogy amennyiben számításba vesszük a fizetőképesség támogatását célzó kormányzati programokat, úgy az ország előlép a 74. helyre, az összeg pedig eléri a GDP 5,38 százalékát.
Csakhogy ez utóbbi összegek – bár nagy segítséget jelentettek sok cégnek és magánszemélynek – nem minősülnek konkrét támogatásnak, mivel
Ami a konkrét segítségnyújtást illeti a kialakult járványhelyzetben, a leglátványosabb az egészségügyi rendszer finanszírozása, amit közvetlenül a költségvetésből biztosított a kormány. De szintén számottevő összegek mentek el a kényszerszabadságok kifizetésére, az online oktatásban részt vevő szülők havi bérének kifizetésére, a kényszerszabadságról visszatérők után nyújtott támogatásra, az adókat és illetékeket befizető vállalkozásoknak nyújtott kedvezményekre is.
Mint a Profit.ro is emlékeztet, a hatóságok számtalan alkalommal hangsúlyozták, hogy az állami költségvetésnek korlátozott lehetőségei vannak a gazdaság megsegítésére. Ilyenkor pedig mindig az előző kormányok általuk felelőtlennek minősített fiskális politikájára hivatkoztak.
„A Nemzetközi Valutaalap által közzétett adatok tükrében a kormány képviselőinek kellene számot adniuk, miért nincs valós hajlandóság arra, hogy a válságban a vállalkozói szférát támogassák” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a nem túl szívderítő elemzésről faggattuk. Leszögezte: ez annál is inkább létfontosságú, mert a versenyszféra termeli ki a hazai összterméket.
– véli a kamara elnöke.
Meglátása szerint az évek óta halogatott digitalizálás is felgyorsíthatná ezt a folyamatot, hiszen ezáltal csökkenne a bürokrácia, állami munkahelyek szabadulnának fel, az innen átcsoportosított pénzeket pedig gazdaságélénkítésre fordíthatná a kormány. „Ehelyett sajnos azt látjuk, hogy nem lehet megadóztatni a különleges nyugdíjakat, a kormány tolerálja a közszférában a nagy fizetéseket, minderre pedig a pénzt a válság sújtotta versenyszférának kell kitermelnie” – húzta alá Balási Csaba.
A székelyföldi gazdasági szakember a járványügyi korlátozások alkalmazásával is elégedetlen. Emlékeztetett, hogy a pandémia kitörésekor például Hargita megyében nem voltak megbetegedések, mégis teljesen leállították a gazdaság működését, ellehetetlenítve a vállalkozások működését. „A racionális védekezésnek megvan a szerepe, de nem volt értelme országosan egységes korlátozásokat bevezetni, két hónapra lebénítani a gazdaságot” – emelte ki Balási Csaba, aki azt is nehezményezi, hogy a kedvezményes hitelprogramok lehívása bonyolult, önrészt kérnek. Így
„Nem sikerült az elmúlt években egy jól működő országos adatbankot létrehozni, továbbra is kérik az igazolásokat, bizonylatokat, holott ha lenne egységes országos adatbázis, az állami hivataloknak rálátása kellene hogy legyen a cégek működésére, így viszont több helyről kell kiváltani a különböző bizonylatokat, hogy a támogatásokat a vállalkozó igénybe vehesse”
– sorolta a kereskedelmi kamara elnöke.
Véleménye szerint felháborító a hozzáállás, hogy potenciális bűnözőként kezelik a versenyszféra képviselőit, „mintha az lenne a céljuk, hogy eltérítsék a támogatások összegét, holott a többség perspektívát akar teremteni a vállalkozásának”.
„Közben azt látjuk, hogy Magyarországon, Ausztriában akkor is egyszerűen valós állami támogatást kapnak a cégek, ha a nehéz időkben megtartják a munkahelyeket” – példálózott a vállalkozói szervezet vezetője. Arra is kitért, hogy
hiszen a nemzetközi pénzintézetektől is vehet fel hitelt, beazonosíthat különböző forrásokat a gazdaság újraindítására.
„Ez egy bűvös kör, hiszen ha nincs politikai akarat a vállalkozói szféra valós és hatékony megsegítésére, akkor néhány év múlva oda jutunk, hogy a közalkalmazottak bérét, a különleges nyugdíjakat csak hitelből tudja majd fedezni az ország a következő nemzedékek terhére” – hangsúlyozta a kamara elnöke.
„Azt látjuk, hogy a mindenkori román kormány semmibe veszi a versenyszférát, óriási pökhendiséggel viszonyul a bruttó hazai termék megvalósítóihoz, az esetek többségében a döntésekről nem is konzultálnak” – összegzett Balási Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!