A szakember szerint nem volt értelme mindenhol egységes korlátozásokat bevezetni, és lebénítani a gazdaságot a járvány miatt
Fotó: Beliczay László
Európai uniós összevetésben az utolsó, afrikai, közép-amerikai és ázsiai országokkal áll azonos szinten Románia, ha azt vesszük górcső alá, hogy a koronavírus-világjárvánnyal karöltve érkezett gazdasági válságban mennyire segítette az állam a versenyszférát. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a kormány képviselőinek számot kellene erről adniuk. Balási Csaba úgy látja, a mindenkori román kormány semmibe veszi a vállalkozásokat.
Románia nyújtotta a legkevesebb támogatást a vállalkozásoknak és a lakosságnak a koronavírus-világjárvány leküzdésére foganatosított óvintézkedések okozta gazdasági válságban európai uniós összevetésben – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által összeállított adatsorokból. Az ország afrikai, közép-amerikai és ázsiai államokkal áll azonos szinten, ahol a kormányok szintén a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékának megfelelő összeggel támogatták a versenyszférát és a lakosságot, legyen szó az egészségügyre fordított pénzekről, vagy adók befizetésének halasztásáról, adómentesség nyújtásáról.
Románia a Profit.ro gazdasági portál által idézett elemzés szerint
Még Európa egyik legszegényebb országa, a Moldovai Köztársaság is megelőzi az – igaz, lényegesen kisebb – bruttó hazai termék 2,24 százalékának megfelelő összegű támogatással. A cikk szerzője megjegyzi ugyanakkor, hogy amennyiben számításba vesszük a fizetőképesség támogatását célzó kormányzati programokat, úgy az ország előlép a 74. helyre, az összeg pedig eléri a GDP 5,38 százalékát.
Csakhogy ez utóbbi összegek – bár nagy segítséget jelentettek sok cégnek és magánszemélynek – nem minősülnek konkrét támogatásnak, mivel
Ami a konkrét segítségnyújtást illeti a kialakult járványhelyzetben, a leglátványosabb az egészségügyi rendszer finanszírozása, amit közvetlenül a költségvetésből biztosított a kormány. De szintén számottevő összegek mentek el a kényszerszabadságok kifizetésére, az online oktatásban részt vevő szülők havi bérének kifizetésére, a kényszerszabadságról visszatérők után nyújtott támogatásra, az adókat és illetékeket befizető vállalkozásoknak nyújtott kedvezményekre is.
Mint a Profit.ro is emlékeztet, a hatóságok számtalan alkalommal hangsúlyozták, hogy az állami költségvetésnek korlátozott lehetőségei vannak a gazdaság megsegítésére. Ilyenkor pedig mindig az előző kormányok általuk felelőtlennek minősített fiskális politikájára hivatkoztak.
„A Nemzetközi Valutaalap által közzétett adatok tükrében a kormány képviselőinek kellene számot adniuk, miért nincs valós hajlandóság arra, hogy a válságban a vállalkozói szférát támogassák” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a nem túl szívderítő elemzésről faggattuk. Leszögezte: ez annál is inkább létfontosságú, mert a versenyszféra termeli ki a hazai összterméket.
– véli a kamara elnöke.
Meglátása szerint az évek óta halogatott digitalizálás is felgyorsíthatná ezt a folyamatot, hiszen ezáltal csökkenne a bürokrácia, állami munkahelyek szabadulnának fel, az innen átcsoportosított pénzeket pedig gazdaságélénkítésre fordíthatná a kormány. „Ehelyett sajnos azt látjuk, hogy nem lehet megadóztatni a különleges nyugdíjakat, a kormány tolerálja a közszférában a nagy fizetéseket, minderre pedig a pénzt a válság sújtotta versenyszférának kell kitermelnie” – húzta alá Balási Csaba.
A székelyföldi gazdasági szakember a járványügyi korlátozások alkalmazásával is elégedetlen. Emlékeztetett, hogy a pandémia kitörésekor például Hargita megyében nem voltak megbetegedések, mégis teljesen leállították a gazdaság működését, ellehetetlenítve a vállalkozások működését. „A racionális védekezésnek megvan a szerepe, de nem volt értelme országosan egységes korlátozásokat bevezetni, két hónapra lebénítani a gazdaságot” – emelte ki Balási Csaba, aki azt is nehezményezi, hogy a kedvezményes hitelprogramok lehívása bonyolult, önrészt kérnek. Így
„Nem sikerült az elmúlt években egy jól működő országos adatbankot létrehozni, továbbra is kérik az igazolásokat, bizonylatokat, holott ha lenne egységes országos adatbázis, az állami hivataloknak rálátása kellene hogy legyen a cégek működésére, így viszont több helyről kell kiváltani a különböző bizonylatokat, hogy a támogatásokat a vállalkozó igénybe vehesse”
– sorolta a kereskedelmi kamara elnöke.
Véleménye szerint felháborító a hozzáállás, hogy potenciális bűnözőként kezelik a versenyszféra képviselőit, „mintha az lenne a céljuk, hogy eltérítsék a támogatások összegét, holott a többség perspektívát akar teremteni a vállalkozásának”.
„Közben azt látjuk, hogy Magyarországon, Ausztriában akkor is egyszerűen valós állami támogatást kapnak a cégek, ha a nehéz időkben megtartják a munkahelyeket” – példálózott a vállalkozói szervezet vezetője. Arra is kitért, hogy
hiszen a nemzetközi pénzintézetektől is vehet fel hitelt, beazonosíthat különböző forrásokat a gazdaság újraindítására.
„Ez egy bűvös kör, hiszen ha nincs politikai akarat a vállalkozói szféra valós és hatékony megsegítésére, akkor néhány év múlva oda jutunk, hogy a közalkalmazottak bérét, a különleges nyugdíjakat csak hitelből tudja majd fedezni az ország a következő nemzedékek terhére” – hangsúlyozta a kamara elnöke.
„Azt látjuk, hogy a mindenkori román kormány semmibe veszi a versenyszférát, óriási pökhendiséggel viszonyul a bruttó hazai termék megvalósítóihoz, az esetek többségében a döntésekről nem is konzultálnak” – összegzett Balási Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!