2008. február 01., 00:002008. február 01., 00:00
Almunia szerint bár Bukarest jó mutatókkal (a GDP-hez viszonyítva 2,9 százalékos hiánnyal és 11,9 százalékos belsõ államadóssággal) rendelkezik, Brüsszel mégis nagy kockázatúnak ítélte meg az államháztartás hosszú távú helyzetét. A pénzügyi biztos kifogásolta, hogy a jó növekedési kilátásokat nem igyekszik a deficit leszorítására használni, kiemelve, hogy komoly aggodalmat jelent az EU-csatlakozás óta növekvõ hiány. Bukarestnek jelentõs kiigazítási intézkedések meghozatalát ajánlotta a bizottság, önmérsékletet sürgetve a közkiadások növelésében. Az infláció elleni fellépésben ugyancsak hatékonyabb lépések szükségesek Almunia szerint. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter Almunia bírálataira válaszolva elmondta, Románia államháztartási hiányát már az idén a hazai össztermék 2 százalékára szorítják le a tavalyi 2,4 százalékról, a hazai számítási módszer szerint kalkulálva. Közölte, igyekeznek nem bántani az infrastrukturális fejlesztési terveket, a hiány csökkentését más kiadások visszafogásával érik majd el. A brüsszeli bírálat jelenti: jelenleg is nagy a bizonytalanság a román államháztartási hiány kiszámolása és alakulása körül. Vosganian két hete tette közzé, hogy a deficit tavaly a hazai össztermék 2,4 százaléka volt a hazai elszámolás szerint, azonos a kormányzati céllal. A 2,4 százalék háromszor akkora, mint a tavalyi elsõ tizenegy hónap átlaga. A pénzügyminiszter nem közölte, mitõl ugrott meg év végére – az elsõ tizenegy hónapban ugyanis az idõarányos GDP 1,14 százalékát tette ki. Korábban nemegyszer, utoljára még december vége felé maga is figyelmeztetett, hogy az állami infrastrukturális beruházások vészesen késnek. A hiánycél emelését korábban az infrastrukturális beruházások szükségességével indokolták a közlekedésben-szállításban, a környezetvédelemben, az oktatásban és az egészségügyben. A kormány novemberben hagyta jóvá a költségvetés újabb módosítását, a tavalyi év során már a harmadikat. Az intézkedés értelmében a minisztériumoktól elveszik azokat a pénzeket, amelyeket nem tudtak elkölteni. – Ezáltal csökken a deficit, illetve a pénzek egy részét átcsoportosítjuk a munkaügyi, a közlekedési és a belügyminisztériumhoz – mondta a román pénzügyminiszter. Brüsszel minden év elején értékeli valamennyi EU-tagország stabilitási vagy konvergenciaprogramját. A bizottsági javaslatok ezt követõen a tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa elé kerülnek, amely szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg egy-egy tagországnak. Hírösszefoglaló
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.