2010. június 07., 13:472010. június 07., 13:47
Nyolcan az euró fennmaradását jósolták, öt közgazdász nem nyilvánított határozott véleményt ebben a kérdésben. A közös európai valuta életben maradását valószínűsítők közül is ketten azt mondták: várakozásuk szerint legalább egy jelenlegi euróövezeti tag törlesztésképtelenné válik.
Andrew Lilico, a Policy Exchange nevű kutatóintézet főközgazdásza kijelentette: Görögország „biztosan” leáll az adósságtörlesztéssel, és „nyitott kérdés”, hogy az országban nem zajlik-e majd le „valamilyen forradalom vagy puccs”. Lilico szerint ez utóbbi fejlemény valószínűsége a következő öt évben „hozzávetőleg egy a négyhez”.
Douglas McWilliams, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű tekintélyes londoni gazdaságelemző intézet vezetője egyenesen azt mondta: lehet, hogy az euró „már a következő hetet sem éli túl”.
A megkérdezett szakértők közül négyen úgy vélekedtek, hogy – jóllehet a szélesebb körű várakozás szerint Görögországot vagy valamelyik másik gyenge helyzetű tagállamot fogják távozásra kényszeríteni – a legvalószínűbb kilépő Németország.
David Blanchflower gazdaságtan-professzor, a Bank of England – a brit jegybank – monetáris tanácsának volt tagja azzal indokolta e vélekedését, hogy „a németek nem akarnak mások helyett fizetni”.
Peter Warburton, az Economic Perspective gazdasági tanácsadó cég vezetője szerint lehetséges, hogy „többszintű” EU-tagsági rendszer alakul ki, és egy olyan mechanizmus, amely egyaránt lehetővé teszi az euróövezeti be- és kilépést.
Más nagy londoni házak ugyanakkor az euróövezeti tagság – legalábbis önkéntes – feladásának várható hatalmas költségeire és jogi nehézségeire hívták fel a figyelmet korábbi elemzéseikben.
A Standard & Poor\'s hitelminősítő nemrég Londonban kiadott átfogó értékelése kiemelte: ha valamely eurótag kilépne, és euróban fennálló közadósságát az új nemzeti valutára vezetné át, az a szerződési feltételek egyoldalú módosítását jelentené. Ha egy ilyen lépés hátrányosan érintené a hitelezőket, azt a Standard & Poor\'s az adós ország nem törlesztővé válásának tekintené. A hitelminősítő szerint ha valamely eurótagállam gyenge pénzügyi helyzetben hagyja ott a valutauniót – és nem denominálja át az új nemzeti valutára adósságát -, az újonnan meghonosított hazai pénznem jelentős leértékelődésével kellene számolnia, ami a most már devizaadósságnak számító euróadósság-állomány komoly drágulását jelentené a helyi valutában.
Hasonló következtetésre jutottak a Görögország előtt álló problémákról kiadott minapi elemzésükben a Centre for Economics and Business Research szakértői. A CEBR szerint ha Görögország elhagyja az euróövezetet, óhatatlanul törlesztésképtelenné válik, tekintettel arra, hogy a távozás után az új fizetőeszköz külső értéke legalább 15 százalékkal zuhanna. A cég azonban úgy véli: a görög gazdaság komoly export-versenyképességi hátrányai miatt gyakorlatilag az is lehetetlennek tűnik, hogy Görögország valutaleértékelés nélkül kikeveredhessen az adósságcsapdából, vagyis a görög versenyképességi és adósságproblémák az euróövezeten belül szintén megoldhatatlanok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok