Brit felmérés: „öt éven belül felbomlik” az euróövezet

Nyolcan az euró fennmaradását jósolták, öt közgazdász nem nyilvánított határozott véleményt ebben a kérdésben. A közös európai valuta életben maradását valószínűsítők közül is ketten azt mondták: várakozásuk szerint legalább egy jelenlegi euróövezeti tag törlesztésképtelenné válik.

Andrew Lilico, a Policy Exchange nevű kutatóintézet főközgazdásza kijelentette: Görögország „biztosan” leáll az adósságtörlesztéssel, és „nyitott kérdés”, hogy az országban nem zajlik-e majd le „valamilyen forradalom vagy puccs”. Lilico szerint ez utóbbi fejlemény valószínűsége a következő öt évben „hozzávetőleg egy a négyhez”.

Douglas McWilliams, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű tekintélyes londoni gazdaságelemző intézet vezetője egyenesen azt mondta: lehet, hogy az euró „már a következő hetet sem éli túl”.

A megkérdezett szakértők közül négyen úgy vélekedtek, hogy – jóllehet a szélesebb körű várakozás szerint Görögországot vagy valamelyik másik gyenge helyzetű tagállamot fogják távozásra kényszeríteni – a legvalószínűbb kilépő Németország.

David Blanchflower gazdaságtan-professzor, a Bank of England – a brit jegybank – monetáris tanácsának volt tagja azzal indokolta e vélekedését, hogy „a németek nem akarnak mások helyett fizetni”.

Peter Warburton, az Economic Perspective gazdasági tanácsadó cég vezetője szerint lehetséges, hogy „többszintű” EU-tagsági rendszer alakul ki, és egy olyan mechanizmus, amely egyaránt lehetővé teszi az euróövezeti be- és kilépést.

Más nagy londoni házak ugyanakkor az euróövezeti tagság – legalábbis önkéntes – feladásának várható hatalmas költségeire és jogi nehézségeire hívták fel a figyelmet korábbi elemzéseikben.

A Standard & Poor\'s hitelminősítő nemrég Londonban kiadott átfogó értékelése kiemelte: ha valamely eurótag kilépne, és euróban fennálló közadósságát az új nemzeti valutára vezetné át, az a szerződési feltételek egyoldalú módosítását jelentené. Ha egy ilyen lépés hátrányosan érintené a hitelezőket, azt a Standard & Poor\'s az adós ország nem törlesztővé válásának tekintené. A hitelminősítő szerint ha valamely eurótagállam gyenge pénzügyi helyzetben hagyja ott a valutauniót – és nem denominálja át az új nemzeti valutára adósságát -, az újonnan meghonosított hazai pénznem jelentős leértékelődésével kellene számolnia, ami a most már devizaadósságnak számító euróadósság-állomány komoly drágulását jelentené a helyi valutában.

Hasonló következtetésre jutottak a Görögország előtt álló problémákról kiadott minapi elemzésükben a Centre for Economics and Business Research szakértői. A CEBR szerint ha Görögország elhagyja az euróövezetet, óhatatlanul törlesztésképtelenné válik, tekintettel arra, hogy a távozás után az új fizetőeszköz külső értéke legalább 15 százalékkal zuhanna. A cég azonban úgy véli: a görög gazdaság komoly export-versenyképességi hátrányai miatt gyakorlatilag az is lehetetlennek tűnik, hogy Görögország valutaleértékelés nélkül kikeveredhessen az adósságcsapdából, vagyis a görög versenyképességi és adósságproblémák az euróövezeten belül szintén megoldhatatlanok.