Fotó: Brassó Megye Tanácsa
Politikai leckeként értékelte Adrian Ioan Veștea, a Brassó Megyei Tanács elnöke, hogy a háromszéki politikusok pénzt kérnek a kormánytól a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér építésére.
2019. február 03., 14:362019. február 03., 14:36
2019. február 04., 10:272019. február 04., 10:27
A repülőtér nemcsak Brassó megye, hanem az egész térség fejlődését szolgálja,
– szögezte le Facebook-bejegyzésében Veștea.
Az ügy előzménye, hogy Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azt nyilatkozta, arra kérték az RMDSZ csúcsvezetőségét, az idei költségvetésről zajló tárgyalásokon kezeljék prioritásként a brassói repülőteret, és a büdzsében különítsenek el pénzt a beruházásra. „Nem feltétlenül háromszéki fejlesztés, de az egész térség számára létfontosságú, olyan regionális program, amely Háromszéknek, Székelyföldnek gazdasági hasznot hoz. Ezért kértük, hogy a politikai egyeztetések során, a szövetség támogassa, hogy ennek a beruházásnak a finanszírozása kerüljön be az idei országos költségvetésbe” – szögezte le Tamás Sándor.
Hozzátette, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel levélben fordulnak Viorica Dăncilă miniszterelnökhöz, amelyben pénzt kérnek a repülőtérre, és támogatják a brassóiak követeléseit. A közgyűlés elnöke azzal érvelt, hogy 2017-ben Bukarestbe 1,5 millió turista látogatott, miközben Brassóba 1,2 millió, olyan körülmények között, hogy a Brassóba érkezők is kénytelenek voltak a fővárosi repülőtéren leszállni.
– mutatott rá Tamás Sándor. Szerinte bizonyított, hogy a repülőtér 60 kilométeres körzetében ugrásszerűen megélénkül a turizmus és a gazdaság, ehhez mérten kell fejleszteni az infrastruktúrát, és az idegenforgalomban érdekelt vállalkozások is fel kell készüljenek, javítva a szolgáltatásaik minőségét.
Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke úgy véli, a repülőtér beindulása után megkétszereződik a Háromszékre érkező vendégek száma. Felidézte, hogy az elmúlt öt évben 10 százalékos növekedés volt tapasztalható: tavaly hivatalosan 100 ezer turista fordult meg Háromszéken, akik 500 ezer vendégéjszakát töltöttek a megyében.
Amint arról beszámoltunk, a Brassó Megyei Tanács már decemberben hivatalos beadvánnyal fordult a kormányhoz, kérve, hogy a repülőtér részfinanszírozása bekerüljön az idei költségvetésbe. Rámutattak, bár Romániában ötven éve a brassói az első újonnan épülő repülőtér, eddig még egyetlen lej állami támogatást sem kapott, miközben 2006 és 2018 között kizárólag Brassó megye költségvetéséből 32,6 millió eurót fordítottak a beruházásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!