
Fotó: Brassó Megye Tanácsa
Politikai leckeként értékelte Adrian Ioan Veștea, a Brassó Megyei Tanács elnöke, hogy a háromszéki politikusok pénzt kérnek a kormánytól a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér építésére.
2019. február 03., 14:362019. február 03., 14:36
2019. február 04., 10:272019. február 04., 10:27
A repülőtér nemcsak Brassó megye, hanem az egész térség fejlődését szolgálja,
– szögezte le Facebook-bejegyzésében Veștea.
Az ügy előzménye, hogy Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azt nyilatkozta, arra kérték az RMDSZ csúcsvezetőségét, az idei költségvetésről zajló tárgyalásokon kezeljék prioritásként a brassói repülőteret, és a büdzsében különítsenek el pénzt a beruházásra. „Nem feltétlenül háromszéki fejlesztés, de az egész térség számára létfontosságú, olyan regionális program, amely Háromszéknek, Székelyföldnek gazdasági hasznot hoz. Ezért kértük, hogy a politikai egyeztetések során, a szövetség támogassa, hogy ennek a beruházásnak a finanszírozása kerüljön be az idei országos költségvetésbe” – szögezte le Tamás Sándor.
Hozzátette, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel levélben fordulnak Viorica Dăncilă miniszterelnökhöz, amelyben pénzt kérnek a repülőtérre, és támogatják a brassóiak követeléseit. A közgyűlés elnöke azzal érvelt, hogy 2017-ben Bukarestbe 1,5 millió turista látogatott, miközben Brassóba 1,2 millió, olyan körülmények között, hogy a Brassóba érkezők is kénytelenek voltak a fővárosi repülőtéren leszállni.
– mutatott rá Tamás Sándor. Szerinte bizonyított, hogy a repülőtér 60 kilométeres körzetében ugrásszerűen megélénkül a turizmus és a gazdaság, ehhez mérten kell fejleszteni az infrastruktúrát, és az idegenforgalomban érdekelt vállalkozások is fel kell készüljenek, javítva a szolgáltatásaik minőségét.
Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke úgy véli, a repülőtér beindulása után megkétszereződik a Háromszékre érkező vendégek száma. Felidézte, hogy az elmúlt öt évben 10 százalékos növekedés volt tapasztalható: tavaly hivatalosan 100 ezer turista fordult meg Háromszéken, akik 500 ezer vendégéjszakát töltöttek a megyében.
Amint arról beszámoltunk, a Brassó Megyei Tanács már decemberben hivatalos beadvánnyal fordult a kormányhoz, kérve, hogy a repülőtér részfinanszírozása bekerüljön az idei költségvetésbe. Rámutattak, bár Romániában ötven éve a brassói az első újonnan épülő repülőtér, eddig még egyetlen lej állami támogatást sem kapott, miközben 2006 és 2018 között kizárólag Brassó megye költségvetéséből 32,6 millió eurót fordítottak a beruházásra.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
szóljon hozzá!