2008. szeptember 12., 00:002008. szeptember 12., 00:00
A Közép- és Kelet-Európába érkező kockázati és magántőke mintegy 90 százalékos növekedésével a régióban 2007-ben tovább tartott a tőkegyűjtés és a befektetések két éve kezdődött emelkedése – közölte csütörtökön a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME). Az MKME a PEREP Analytics adatain alapuló Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) jelentését idézve közleményében kifejtette: a közép-kelet-európai régióban a tőkegyűjtés az előző évhez képest 89 százalékos növekedéssel, tavaly 4,25 milliárd eurós rekordszintet ért el. Az összegyűjtött tőke mintegy 66 százaléka származott európai forrásokból. A legnagyobb egyedi forrást az alapok alapjai jelentették, az összes összegyűjtött tőke 23,6 százalékával, amit a nyugdíjalapok 13,5 százalékos részesedése követett. A közép-kelet-európai régióba irányuló, 3 milliárd eurós magántőke-befektetés 2007-ben 80 százalékos növekedést mutatott az előző évhez képest.
A legnagyobb befektetési aktivitás Lengyelországban mutatkozott, ahová a régió összes befektetésének 23 százaléka érkezett. Számottevően nőttek a befektetések Bulgáriában, Romániában, a balti államokban és Szerbiában.
A közép-kelet-európai térségbe irányuló 2007-es magántőke-befektetések jóval szélesebb körben oszlottak meg az egyes szektorok között, mint 2006-ban. A legjelentősebb szektor a kommunikációs iparág volt, ahova a befektetések 24 százaléka érkezett, 720 millió euró értékben. A második legvonzóbb szektort a üzleti és ipari termékek jelentették 11 százalékos részesedéssel, 342 millió euró értékben, ezt követte a pénzügyi szolgáltatások 11 százalékos részesedése 319 millió euró értékben, a szállítás 10 százalékos részesedése 302 millió euró értékben.
Hírösszefoglaló
Eléri a 10 milliárd eurót az idei év végéig a közvetlen tőkebefektetések értéke, ami pedig rekordot jelentene – mutat rá az Országos Statisztikai Hivatal (INS) csütörtökön közzétett elemzése. Vergil Voineagu, a hivatal elnöke elmondta, az első félévben 4,758 milliárd euró közvetlen tőkeberuházás érkezett az országba, s az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a második félévben mindig nagyobb értékű befektetéseket eszközölnek a külföldi vállalkozók.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?