2008. szeptember 12., 00:002008. szeptember 12., 00:00
A Közép- és Kelet-Európába érkező kockázati és magántőke mintegy 90 százalékos növekedésével a régióban 2007-ben tovább tartott a tőkegyűjtés és a befektetések két éve kezdődött emelkedése – közölte csütörtökön a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME). Az MKME a PEREP Analytics adatain alapuló Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) jelentését idézve közleményében kifejtette: a közép-kelet-európai régióban a tőkegyűjtés az előző évhez képest 89 százalékos növekedéssel, tavaly 4,25 milliárd eurós rekordszintet ért el. Az összegyűjtött tőke mintegy 66 százaléka származott európai forrásokból. A legnagyobb egyedi forrást az alapok alapjai jelentették, az összes összegyűjtött tőke 23,6 százalékával, amit a nyugdíjalapok 13,5 százalékos részesedése követett. A közép-kelet-európai régióba irányuló, 3 milliárd eurós magántőke-befektetés 2007-ben 80 százalékos növekedést mutatott az előző évhez képest.
A legnagyobb befektetési aktivitás Lengyelországban mutatkozott, ahová a régió összes befektetésének 23 százaléka érkezett. Számottevően nőttek a befektetések Bulgáriában, Romániában, a balti államokban és Szerbiában.
A közép-kelet-európai térségbe irányuló 2007-es magántőke-befektetések jóval szélesebb körben oszlottak meg az egyes szektorok között, mint 2006-ban. A legjelentősebb szektor a kommunikációs iparág volt, ahova a befektetések 24 százaléka érkezett, 720 millió euró értékben. A második legvonzóbb szektort a üzleti és ipari termékek jelentették 11 százalékos részesedéssel, 342 millió euró értékben, ezt követte a pénzügyi szolgáltatások 11 százalékos részesedése 319 millió euró értékben, a szállítás 10 százalékos részesedése 302 millió euró értékben.
Hírösszefoglaló
Eléri a 10 milliárd eurót az idei év végéig a közvetlen tőkebefektetések értéke, ami pedig rekordot jelentene – mutat rá az Országos Statisztikai Hivatal (INS) csütörtökön közzétett elemzése. Vergil Voineagu, a hivatal elnöke elmondta, az első félévben 4,758 milliárd euró közvetlen tőkeberuházás érkezett az országba, s az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a második félévben mindig nagyobb értékű befektetéseket eszközölnek a külföldi vállalkozók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok