Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

•  Fotó: Makkay József

Fotó: Makkay József

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Krónika

2024. június 14., 15:402024. június 14., 15:40

2024. június 14., 16:092024. június 14., 16:09

A mezőgazdasági minisztérium által pár éve indított Tomata program keretében a melegházakban megtermelt paradicsom és uborka értékesítése is szerepel. A program keretében az állam 1000 négyzetméterre számolva 3000 eurós, „de minimis” támogatást nyújt a zöldségtermesztő gazdáknak.

A gazdák most arra panaszkodnak, hogy a paradicsom nagybani eladásából származó pénzből még a betakarítás és a szállítás költségeit sem tudják fedezni, így ahelyett, hogy még jobban eladósodjanak, kénytelenek lemondani a betakarításról, így gyakorlatilag az összes munkájuk eredményéről.

A digi24.ro hírportál újságírói ellátogattak az Ilfov megyei Vidra község egyik termelőjéhez. Petrică Bolocan elmondta, hogy a tavalyi szezonban körülbelül 5 tonna paradicsomot dobott ki, idén pedig legalább 3 tonnát fog kidobni. Ennek az az oka, hogy Romániában nincs piaca az olyan terményeknek, mint a paradicsom, a padlizsán és az uborka, és a közvetítők, akik felvásárolják ezeket a terményeket a romániai gazdáktól, nagyon alacsony árat adnak, hiszen idén bőséges a termés.

Vagyis az üzletek, kereskedők 1 lejért veszik meg a dél-romániai paradicsom kilóját, a gazdák pedig legalább 4 lejt akarnak kapni, hogy profitot termeljenek. Viszont a jelenlegi helyzetben már hajlandóak eladni két lejért is egy kiló paradicsomot, csak azért, hogy ne dobják ki. Ilyen helyzetek már előfordultak már Romániában az elmúlt években, amikor nagy mennyiségű uborka, padlizsán és paradicsom komposztként végezte.

A gazdák szerint az egyik megoldás az lenne, ha az állam által felajánlott támogatási program más mezőgazdasági terményekre, például uborkára, padlizsánra is vonatkozna, valamint ha a hatóságok lehetővé tennék, hogy a gazdák az Unirea állami élelmiszer-felvásárló és -forgalmazó állami vállalatnál értékesíthessék a terményeiket – ahol az állam minden szükséges feltételt előkészített az ilyen termények forgalmazásához.

Az Unireát 2019-ben létesítette a szaktárca, de az elmúlt években nem működött, erőfeszítések árán 2022 októberében sikerült elindítani a tevékenységét. Az állami tőkével működő vállalat a hazai zöldségtermelőket akarja helyzetbe hozni azzal, hogy az ország zöldségtermesztő vidékeinek gazdáitól helyi szövetkezeteken keresztül felvásárolja a terményeket,

és azt nagybani forgalmazóként értékesíti üzletláncoknak, üzleteknek és minden olyan kereskedőnek, aki hajlandó részt venni a hazai termékek forgalmazásában. Mindezt a kommunizmus éveiben működő, úgynevezett Aprozar-boltok, vagyis zöldség- és gyümölcsüzletek mintájára képzelték el. Az állami felvásárlási program fő szereplői azok a gazdák, akik a kistermelőknek szánt „de minimis” támogatással láttak hozzá zöldségtermesztéshez.

Az Ilfov megyei gazda azt mondta, jelenleg 1,5 lej és 1 lej közti áron tudja csak eladni a paradicsomot, de ez nem elég ahhoz, hogy profitot termeljen és beruházásokat eszközöljön - mert a termeléshez szükséges anyagok, vagyis minden input 30%-kal drágult a tavalyi évhez képest.

Ezért legalább 4-5 lejt kéne kapjon a gazda a paradicsom kilójáért. „A de minimis támogatás nem fedezi a termelő költséget, ahhoz, hogy most 1000 négyzetméternyi területen vetőmagot termesszünk az érés második ciklusára, 10 000 lejre lenne szükségünk, hogy termést hozzunk létre. Őszig sok a munka a paradicsommal, akkor meg majd újra eladjuk 1 lejért kilóját” – mondta keserűen a gazda.

korábban írtuk

Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára
Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára

Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a mezőgazdasági termelőket. A Krónika által megkérdezett Becze István agrárszakember szerint a gazdákon a szövetkezeti háló segíthet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Minimálbér-emelés: Bolojan világosan elmondta a véleményét

A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.

Minimálbér-emelés: Bolojan világosan elmondta a véleményét
2025. október 17., péntek

Egyes romániai cégek egyenesen Ázsiába mennek vendégmunkásokat toborozni

Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.

Egyes romániai cégek egyenesen Ázsiába mennek vendégmunkásokat toborozni
2025. október 17., péntek

RMKT-elnök az áfaemelés utáni drágulásokról: az állami hatóságok egy része nem végezte a dolgát

Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.

RMKT-elnök az áfaemelés utáni drágulásokról: az állami hatóságok egy része nem végezte a dolgát
2025. október 17., péntek

Hiába minden? Tovább dagad a költségvetési hiány, már a 100 milliárd lejt is meghaladta

Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.

Hiába minden? Tovább dagad a költségvetési hiány, már a 100 milliárd lejt is meghaladta
2025. október 17., péntek

Változatlanul Romániában a legmagasabb az infláció

Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.

Változatlanul Romániában a legmagasabb az infláció
2025. október 17., péntek

Ombudsman: a magánnyugdíj-megtakarítás nem azé, akinek a nevén van, hanem az államé

Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.

Ombudsman: a magánnyugdíj-megtakarítás nem azé, akinek a nevén van, hanem az államé
2025. október 17., péntek

Több mint 60 százalékkal nőtt a földgázimport

Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 60 százalékkal nőtt a földgázimport
2025. október 17., péntek

Szakszervezeti vezető: szó sincs róla, hogy az otthon főzött lekvár áfaköteles lenne

Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.

Szakszervezeti vezető: szó sincs róla, hogy az otthon főzött lekvár áfaköteles lenne
2025. október 17., péntek

Borúra derűt hoz az új prosumertörvény, de maradtak még szürke felhők

A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.

Borúra derűt hoz az új prosumertörvény, de maradtak még szürke felhők
2025. október 16., csütörtök

Minimálbér-emelés jelenti az újabb frontot a kormánykoalícióban

Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.

Minimálbér-emelés jelenti az újabb frontot a kormánykoalícióban