
Fotó: A szerző felvétele
2009. április 06., 10:102009. április 06., 10:10
Az RMDSZ EP-képviselője Az Európai Unió gazdasági fellendítési terve című konferencián tartott kiselőadást a vállalkozóknak a hét végén. A marosvásárhelyi rendezvényen a gazdasági szakember felhívta a figyelmet a kormány struccpolitikájára, mely megítélésében rendkívül kártékony lehet az amúgy is labilis hazai gazdaságra.
Ellenpéldaként Winkler néhány nyugat-európai állam esetét hozta fel: a kis- és közepes vállalkozások hazájában, Olaszországban csökkentették a helyi adókat; a rendkívül fejlett szociális hálóval rendelkező Németországban a társadalmi hozzájárulásokból engedett a kormány; több más országban egyes ágazatokban kisebb lett a hozzáadott értékadó.
Mindezzel a kis- és közepes vállalatokat, közvetve pedig a lakosságot próbálták támogatni. „A gazdaság mozgatóerejét a kis- és középvállalkozók jelentik, hiszen képesek gyorsan válaszolni a piac változásaira, ráadásul az elmúlt években az EU-ban az új munkahelyek csaknem nyolcvan százalékát a kis- és közepes vállalatok hozták létre” – hangsúlyozta a Brüsszelben tevékenykedő közgazdász-politikus.
Míg az Unióban a kereslet beindítása a cél, hiszen enélkül a gazdasági folyamatok teljesen meggyengülnek, Romániában ezt nem kezelik elsődleges problémaként. A kormány nem csak a választási kampányban megígért adótörvénykönyv módosításának időpontját odázta el, de a társadalombiztosítási járulékok szintjét is megemelte 3,3 százalékkal. „Ugyanakkor Románia az egyedüli uniós állam, ahol a közszférában dolgozók átlagbére nagyobb, mint a reálgazdaságban.
Egy felmérés szerint éppen ebből kifolyólag nálunk a fiatalok többsége az állami szektorban szeretne dolgozni. Mindenki rendőr, tűzoltó vagy városházi tisztviselő akar lenni, a magánszférában vállalkozni kívánók aránya alig éri el a hét-nyolc százalékot” – mutatott rá Winkler Gyula. Szerinte ez hosszú távon nagymértékben torzítja a gazdasági egyensúlyt.
Kérdésünkre, hogy mindez ellen mit tehet az ellenzéki szerepbe kényszerített RMDSZ, különösképpen, ha kormánypártként sem zavartatta magát a logikai bukfenc miatt, Winkler nem tudott jóslatokba bocsátkozni. „Ellenzéki pártként csak azt várhatjuk, hogy a jelenlegi hatalom önmagát marcangolja szét” – mondta. A politikus belátta: annak idején az RMDSZ valóban nagyot tévedett, amikor kampányfogásként úgy szavazta meg a pedagógusok béremeléséről szóló törvénytervezetet, hogy tudta, az ország nem rendelkezik megfelelő fedezettel.
Winkler Gyula abszurdumnak és a harmadik világra jellemző lépésnek tartja a pénzügyminisztérium legújabb tervét, miszerint a cégeket ezerháromszáz eurós átalányadó fizetésére köteleznék. Szerinte ez csak azokban az államokban bevett gyakorlat, amelyek képtelenek nyilvántartani és begyűjteni a pontos adót. „Ha megszavazzák ezt az intézkedést, ez a rendszer egyenesen a fanarióta korszakba vetné vissza Romániát” – vélekedett Winkler.
A gazdasági furcsaságok fejezetnél maradva, Csutak István az uniós alapokra való pályázási rendszer képtelenségeiről tartott rövid bemutatót. A ma már nem létező Európai Integrációs Minisztérium volt államtitkára azzal vádolta a pályázatokkal foglalkozó köztisztviselőket, hogy semmit nem tesznek annak érdekében, hogy a magánvállalkozók sikerrel járjanak.
„Azt kérik a pályázótól – hozott fel egy példát –, hogy azt úgy írja meg, hogy a pályázat elbírálásakor az éppen aktuális valutaárfolyamot jelölje meg. Tudni kell, hogy a pályázatok benyújtása és azok elbírálása között legalább hat-nyolc hónap is eltelik. Amennyiben valakinek sikerülne ennyivel előre ismernie a lej–euró árfolyamát, az felhagyhatna a vállalkozásával, és beállhatna jósnak. Meggyőződésem, hogy a jegybank elnöke, Mugur Isărescu lenne az első ügyfele” – ironizált a lehetetlenség kapcsán Csutak.
Az RMDSZ EP-képviselője méltányolta a G20-as csúcs eredményeit, mondván, hogy a legutóbbi intézkedések megnövelik a Nemzetközi Valutaalap mozgásterét. „Ez az optimista forgatókönyv, de egy biztos, és ez Romániára is érvényes, magától nem indul be a növekedés, ehhez többek között a kormánynak is felelős intézkedéseket kell meghozni” – jelentette ki Winkler Gyula.
Ennek érdekében, vélekedett a politikus, a közbeszerzési törvényeket mielőbb egyszerűsíteni kellene. Mint hangsúlyozta, az eljárás nálunk nem csak nehézkes, de visszaélésekre is lehetőséget kínál. Ugyanakkor be kell tartani a kifizetési határidőket, mert azok kinyújtása akár le is fagyaszthatja a termelési ciklust. Winkler Gyula egy mondatban kitért arra is, hogy a jelenlegi világválságnak nyertesei is lesznek. „Hogy kik, erről nem mernék beszélni” – tette hozzá.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.