
Fotó: A szerző felvétele
2009. április 06., 10:102009. április 06., 10:10
Az RMDSZ EP-képviselője Az Európai Unió gazdasági fellendítési terve című konferencián tartott kiselőadást a vállalkozóknak a hét végén. A marosvásárhelyi rendezvényen a gazdasági szakember felhívta a figyelmet a kormány struccpolitikájára, mely megítélésében rendkívül kártékony lehet az amúgy is labilis hazai gazdaságra.
Ellenpéldaként Winkler néhány nyugat-európai állam esetét hozta fel: a kis- és közepes vállalkozások hazájában, Olaszországban csökkentették a helyi adókat; a rendkívül fejlett szociális hálóval rendelkező Németországban a társadalmi hozzájárulásokból engedett a kormány; több más országban egyes ágazatokban kisebb lett a hozzáadott értékadó.
Mindezzel a kis- és közepes vállalatokat, közvetve pedig a lakosságot próbálták támogatni. „A gazdaság mozgatóerejét a kis- és középvállalkozók jelentik, hiszen képesek gyorsan válaszolni a piac változásaira, ráadásul az elmúlt években az EU-ban az új munkahelyek csaknem nyolcvan százalékát a kis- és közepes vállalatok hozták létre” – hangsúlyozta a Brüsszelben tevékenykedő közgazdász-politikus.
Míg az Unióban a kereslet beindítása a cél, hiszen enélkül a gazdasági folyamatok teljesen meggyengülnek, Romániában ezt nem kezelik elsődleges problémaként. A kormány nem csak a választási kampányban megígért adótörvénykönyv módosításának időpontját odázta el, de a társadalombiztosítási járulékok szintjét is megemelte 3,3 százalékkal. „Ugyanakkor Románia az egyedüli uniós állam, ahol a közszférában dolgozók átlagbére nagyobb, mint a reálgazdaságban.
Egy felmérés szerint éppen ebből kifolyólag nálunk a fiatalok többsége az állami szektorban szeretne dolgozni. Mindenki rendőr, tűzoltó vagy városházi tisztviselő akar lenni, a magánszférában vállalkozni kívánók aránya alig éri el a hét-nyolc százalékot” – mutatott rá Winkler Gyula. Szerinte ez hosszú távon nagymértékben torzítja a gazdasági egyensúlyt.
Kérdésünkre, hogy mindez ellen mit tehet az ellenzéki szerepbe kényszerített RMDSZ, különösképpen, ha kormánypártként sem zavartatta magát a logikai bukfenc miatt, Winkler nem tudott jóslatokba bocsátkozni. „Ellenzéki pártként csak azt várhatjuk, hogy a jelenlegi hatalom önmagát marcangolja szét” – mondta. A politikus belátta: annak idején az RMDSZ valóban nagyot tévedett, amikor kampányfogásként úgy szavazta meg a pedagógusok béremeléséről szóló törvénytervezetet, hogy tudta, az ország nem rendelkezik megfelelő fedezettel.
Winkler Gyula abszurdumnak és a harmadik világra jellemző lépésnek tartja a pénzügyminisztérium legújabb tervét, miszerint a cégeket ezerháromszáz eurós átalányadó fizetésére köteleznék. Szerinte ez csak azokban az államokban bevett gyakorlat, amelyek képtelenek nyilvántartani és begyűjteni a pontos adót. „Ha megszavazzák ezt az intézkedést, ez a rendszer egyenesen a fanarióta korszakba vetné vissza Romániát” – vélekedett Winkler.
A gazdasági furcsaságok fejezetnél maradva, Csutak István az uniós alapokra való pályázási rendszer képtelenségeiről tartott rövid bemutatót. A ma már nem létező Európai Integrációs Minisztérium volt államtitkára azzal vádolta a pályázatokkal foglalkozó köztisztviselőket, hogy semmit nem tesznek annak érdekében, hogy a magánvállalkozók sikerrel járjanak.
„Azt kérik a pályázótól – hozott fel egy példát –, hogy azt úgy írja meg, hogy a pályázat elbírálásakor az éppen aktuális valutaárfolyamot jelölje meg. Tudni kell, hogy a pályázatok benyújtása és azok elbírálása között legalább hat-nyolc hónap is eltelik. Amennyiben valakinek sikerülne ennyivel előre ismernie a lej–euró árfolyamát, az felhagyhatna a vállalkozásával, és beállhatna jósnak. Meggyőződésem, hogy a jegybank elnöke, Mugur Isărescu lenne az első ügyfele” – ironizált a lehetetlenség kapcsán Csutak.
Az RMDSZ EP-képviselője méltányolta a G20-as csúcs eredményeit, mondván, hogy a legutóbbi intézkedések megnövelik a Nemzetközi Valutaalap mozgásterét. „Ez az optimista forgatókönyv, de egy biztos, és ez Romániára is érvényes, magától nem indul be a növekedés, ehhez többek között a kormánynak is felelős intézkedéseket kell meghozni” – jelentette ki Winkler Gyula.
Ennek érdekében, vélekedett a politikus, a közbeszerzési törvényeket mielőbb egyszerűsíteni kellene. Mint hangsúlyozta, az eljárás nálunk nem csak nehézkes, de visszaélésekre is lehetőséget kínál. Ugyanakkor be kell tartani a kifizetési határidőket, mert azok kinyújtása akár le is fagyaszthatja a termelési ciklust. Winkler Gyula egy mondatban kitért arra is, hogy a jelenlegi világválságnak nyertesei is lesznek. „Hogy kik, erről nem mernék beszélni” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.