
Fotó: A szerző felvétele
2009. április 06., 10:102009. április 06., 10:10
Az RMDSZ EP-képviselője Az Európai Unió gazdasági fellendítési terve című konferencián tartott kiselőadást a vállalkozóknak a hét végén. A marosvásárhelyi rendezvényen a gazdasági szakember felhívta a figyelmet a kormány struccpolitikájára, mely megítélésében rendkívül kártékony lehet az amúgy is labilis hazai gazdaságra.
Ellenpéldaként Winkler néhány nyugat-európai állam esetét hozta fel: a kis- és közepes vállalkozások hazájában, Olaszországban csökkentették a helyi adókat; a rendkívül fejlett szociális hálóval rendelkező Németországban a társadalmi hozzájárulásokból engedett a kormány; több más országban egyes ágazatokban kisebb lett a hozzáadott értékadó.
Mindezzel a kis- és közepes vállalatokat, közvetve pedig a lakosságot próbálták támogatni. „A gazdaság mozgatóerejét a kis- és középvállalkozók jelentik, hiszen képesek gyorsan válaszolni a piac változásaira, ráadásul az elmúlt években az EU-ban az új munkahelyek csaknem nyolcvan százalékát a kis- és közepes vállalatok hozták létre” – hangsúlyozta a Brüsszelben tevékenykedő közgazdász-politikus.
Míg az Unióban a kereslet beindítása a cél, hiszen enélkül a gazdasági folyamatok teljesen meggyengülnek, Romániában ezt nem kezelik elsődleges problémaként. A kormány nem csak a választási kampányban megígért adótörvénykönyv módosításának időpontját odázta el, de a társadalombiztosítási járulékok szintjét is megemelte 3,3 százalékkal. „Ugyanakkor Románia az egyedüli uniós állam, ahol a közszférában dolgozók átlagbére nagyobb, mint a reálgazdaságban.
Egy felmérés szerint éppen ebből kifolyólag nálunk a fiatalok többsége az állami szektorban szeretne dolgozni. Mindenki rendőr, tűzoltó vagy városházi tisztviselő akar lenni, a magánszférában vállalkozni kívánók aránya alig éri el a hét-nyolc százalékot” – mutatott rá Winkler Gyula. Szerinte ez hosszú távon nagymértékben torzítja a gazdasági egyensúlyt.
Kérdésünkre, hogy mindez ellen mit tehet az ellenzéki szerepbe kényszerített RMDSZ, különösképpen, ha kormánypártként sem zavartatta magát a logikai bukfenc miatt, Winkler nem tudott jóslatokba bocsátkozni. „Ellenzéki pártként csak azt várhatjuk, hogy a jelenlegi hatalom önmagát marcangolja szét” – mondta. A politikus belátta: annak idején az RMDSZ valóban nagyot tévedett, amikor kampányfogásként úgy szavazta meg a pedagógusok béremeléséről szóló törvénytervezetet, hogy tudta, az ország nem rendelkezik megfelelő fedezettel.
Winkler Gyula abszurdumnak és a harmadik világra jellemző lépésnek tartja a pénzügyminisztérium legújabb tervét, miszerint a cégeket ezerháromszáz eurós átalányadó fizetésére köteleznék. Szerinte ez csak azokban az államokban bevett gyakorlat, amelyek képtelenek nyilvántartani és begyűjteni a pontos adót. „Ha megszavazzák ezt az intézkedést, ez a rendszer egyenesen a fanarióta korszakba vetné vissza Romániát” – vélekedett Winkler.
A gazdasági furcsaságok fejezetnél maradva, Csutak István az uniós alapokra való pályázási rendszer képtelenségeiről tartott rövid bemutatót. A ma már nem létező Európai Integrációs Minisztérium volt államtitkára azzal vádolta a pályázatokkal foglalkozó köztisztviselőket, hogy semmit nem tesznek annak érdekében, hogy a magánvállalkozók sikerrel járjanak.
„Azt kérik a pályázótól – hozott fel egy példát –, hogy azt úgy írja meg, hogy a pályázat elbírálásakor az éppen aktuális valutaárfolyamot jelölje meg. Tudni kell, hogy a pályázatok benyújtása és azok elbírálása között legalább hat-nyolc hónap is eltelik. Amennyiben valakinek sikerülne ennyivel előre ismernie a lej–euró árfolyamát, az felhagyhatna a vállalkozásával, és beállhatna jósnak. Meggyőződésem, hogy a jegybank elnöke, Mugur Isărescu lenne az első ügyfele” – ironizált a lehetetlenség kapcsán Csutak.
Az RMDSZ EP-képviselője méltányolta a G20-as csúcs eredményeit, mondván, hogy a legutóbbi intézkedések megnövelik a Nemzetközi Valutaalap mozgásterét. „Ez az optimista forgatókönyv, de egy biztos, és ez Romániára is érvényes, magától nem indul be a növekedés, ehhez többek között a kormánynak is felelős intézkedéseket kell meghozni” – jelentette ki Winkler Gyula.
Ennek érdekében, vélekedett a politikus, a közbeszerzési törvényeket mielőbb egyszerűsíteni kellene. Mint hangsúlyozta, az eljárás nálunk nem csak nehézkes, de visszaélésekre is lehetőséget kínál. Ugyanakkor be kell tartani a kifizetési határidőket, mert azok kinyújtása akár le is fagyaszthatja a termelési ciklust. Winkler Gyula egy mondatban kitért arra is, hogy a jelenlegi világválságnak nyertesei is lesznek. „Hogy kik, erről nem mernék beszélni” – tette hozzá.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.