2009. augusztus 06., 11:232009. augusztus 06., 11:23
Immár mindkét fél a 8-8,5 százalékos gazdasági visszaesést tekinti hivatalosnak a Románia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között aláírt készenlétihitel-program folytatása kapcsán – nyilatkozták tegnap nevük elhallgatását kérő kormányzati források. Mint ismeretes, a készenlétihitel-megállapodás aláírásakor még jóval optimistább, 4,1 százalékos visszaeséssel számoltak a felek. A borúlátó becsléseket az eddigi fejlemények is igazolják: az első negyedévben 6,2 százalékos volt a visszaesés az előző év azonos időszakához képest, az elemzők szerint pedig egyáltalán nem kizárt, hogy a hazai össztermék még ennél is nagyobb mértékben csökken a közeljövőben. Az IMF már július elején 7-8 százalék körüli visszaesést prognosztizált, ám a végleges adatokhoz meg kellett várniuk a második negyedévi gazdasági mutatókat.
Mint arról beszámoltunk, a nemzetközi pénzintézet küldöttsége Jeffrey Franks vezetésével már egy hete Bukarestben tárgyal a román gazdaság helyzetéről. Románia márciusban, az IMF szervezésében, 19,95 milliárd eurós készenléti hitelkeretet kapott a nemzetközi pénzintézetektől és az Európai Uniótól. Az összeg nagy részét az IMF állja, ez 12,95 milliárd euró. A gazdaság vártnál nagyobb visszaesésére tekintettel a román kormány arra kérte az IMF-et, hogy állapodjanak meg a korábbi, 4,6 százalékosnál nagyobb, 4,6–7 százalék közötti államháztartási hiánycélban erre az évre a GDP-hez viszonyítva. Jeffrey Franks már korábban közölte, a nemzetközi pénzintézet a makrogazdasági mutatók romlása miatt rugalmasan viszonyul majd az államháztartási hiány emeléséről szóló tárgyalásokhoz, arról ugyanakkor nem tudott nyilatkozni, pontosan milyen mértékű hiánycélban tudnak kiegyezni. Leszögezte ugyanakkor, szükséges megvonni azt a határt, amelyet a hiány nem haladhat meg.
Rugalmasságról tett tanúbizonyságot az IMF-képviselő az egységes közalkalmazotti bérrendszer elfogadásával kapcsolatosan is. Bár a keddi megbeszéléseket követően tegnap kijelentette, az IMF továbbra is azt szeretné, ha a kormány a korábban kitűzött, október 30-i időpontig elfogadná az új bérezési rendszert, arra is utalt, hogy hajlandóak tárgyalni az esetleges módosításokról. A pontosítás annak nyomán érkezett, hogy Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke a keddi megbeszélések után arról beszélt, az IMF a határidő kitolását javasolta annak érdekében, hogy eredményes párbeszédet folytathassanak az érintettekkel, illetve hogy fel tudják mérni, milyen következményekkel járna az új rendszer bevezetése. Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb elnöke szerint ugyanakkor az új rendszer bevezetésének késleltetése többletköltségeket generálna. A változás lényege, hogy a kormány minden közalkalmazott esetében egységesíti a bérek kiszámításának és a pótlékok biztosításának rendszerét. Valentin Mocanu, a munkaügyi tárca államtitkára közölte, az esetleges módosításokról a kormány és az IMF-delegáció tegnap este, lapzártánk után véget ért egyeztetésén születhet döntés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok