A hazai társaságokat érzékenyen érintette a krízis
Fotó: Veres Nándor
Erőteljesen pesszimista hangulat jellemzi az üzleti szférát Romániában, ahol a cégek többsége az üzleti forgalom 10-25 százalék közötti csökkenésére számít ebben az évben, a vállalkozások mintegy fele pedig elbocsátásokat tervez. Sokan egyfajta mentőövként várnak a bukaresti kormány által beharangozott cégmentő intézkedésekre.
2020. július 27., 19:042020. július 27., 19:04
Leghamarabb jövőre rázódhat helyre a gazdaság az országban az üzleti szektor képviselői szerint, akik nagyon visszafogott várakozással tekintenek a koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalásra. A vállalkozások körében végzett felmérések arról tanúskodnak, hogy a cégek leghamarabb jövőre reménykednek a gazdaság viszonylagos újjáéledésében.
A román–német kereskedelmi kamara (AHK Románia) által rendelt kutatás tanúsága szerint
Noha a bukaresti kormány vissza nem térítendő támogatást ígér a cégeknek, szerintük ebben az évben még nem tudnak túllépni a krízis okozta sokkon. Az üzleti szféra képviselőit legnagyobb mértékben a termékek és szolgáltatások iránti kereslet visszaesése érinti hátrányosan, ugyanakkor hatalmas kihívást jelent számukra a betervezett befektetések elmaradása vagy halasztása. Az AHK Románia felmérése szerint jelen pillanatban kevés cég tervez beruházásokat: a társaságok mindössze 4,5 százaléka gondolja úgy, hogy lesz anyagi lehetősége fejleszteni. A megkérdezett cégek fele nem tervez elbocsátást alkalmazottai körében, 46 százalékuk viszont úgy véli, hogy elengedhetetlen lesz a létszámleépítés.
Egyébként a bezárások és elbocsátások máris elkezdődtek:
Nem véletlen, hogy az üzleti szféra érdeklődéssel várja, mi valósul meg a román kormány által meglebegtetett gazdaságélénkítési csomagból, amely egyebek mellett 2,5 milliárd eurót ígér a kis- és középvállalkozások újraindítását támogató programokra, beruházásokra és forgótőkére. „Mi már a világjárvány elején kezdeményeztük az üzleti szféra megsegítését célzó programcsomagot. Továbbra is úgy látjuk, hogy sürgősen gyakorlatba kell ültetni ezeket a gazdaságfejlesztési intézkedéseket a munkanélküliség növekedésének elkerülése érdekében, és hogy a járványnak a munkaerőpiacra gyakorolt hatását a minimálisra lehessen csökkenteni” – húzta alá Sebastian Metz, a román-német kereskedelmi kamara vezérigazgatója.
Állami támogatás cégleállás esetén
Sürgősségi kormányrendelettel hagyta jóvá a bukaresti kabinet az állami segély folyósítását ama munkavállalók számára, akiknek munkaadói részlegesen vagy teljes egészében kénytelenek voltak felfüggeszteni tevékenységüket amiatt, hogy a cégen belül felütötte a fejét a koronavírus-fertőzés. Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője elmondta, a kormányrendeletet a munkaügyi minisztérium kezdeményezte, hogy így rendezze azok helyzetét, akiknek a munkahelyén beütött a fertőzés, és ezért a cég teljes egészében vagy részlegesen felfüggesztette tevékenységét. Az ilyen helyzetbe került munkavállalók bruttó fizetésük 75 százalékának megfelelő állami segélyben részesülnek, de az összeg nem lehet nagyobb, mint a bruttó átlagbér 75 százaléka. A segélyt a kényszerszabadság idejére kapják az érintettek. Az intézkedés 2020. december 31-éig érvényes.
Kormánygarancia a körbetartozás elkerüléséért
Emlékeztetőt fogadott el az Orban-kabinet az IMM Factor elnevezésű garanciakeretről, amely elkerülhetővé teszi, hogy a koronavírus-járvány nyomán likviditás nélkül maradt cégek körbetartozása miatt pénzügyi patthelyzet alakuljon ki. Ha egy kereskedő terméket vagy szolgáltatást szállított egy cégnek, és nem fizetik ki határidőre a kiállított számlát, a faktoring (követelések adásvétele) típusú eljárásban bankhoz (faktorálóhoz) fordulhat, és kéri, hogy azonnal fizesse ki a számla értékének legtöbb 80 százalékát. Hogy ösztönözze a fejlett gazdaságokban elterjedt gyakorlatot, a román kormány garanciát vállal a kifizetés 50 százalékáért. Ionel Dancă, a miniszterelnöki kabinet vezetője közölte: ha például egy kereskedő egymillió lejre adott el terméket, és három hónapos kifizetési határidőt jelölt meg a számlán, akkor kérheti egy banktól, hogy az fizesse ki a számla 80 százalékát, azaz 800 ezer lejt, amelynek feléért a kormány garanciát vállal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!