A hazai társaságokat érzékenyen érintette a krízis
Fotó: Veres Nándor
Erőteljesen pesszimista hangulat jellemzi az üzleti szférát Romániában, ahol a cégek többsége az üzleti forgalom 10-25 százalék közötti csökkenésére számít ebben az évben, a vállalkozások mintegy fele pedig elbocsátásokat tervez. Sokan egyfajta mentőövként várnak a bukaresti kormány által beharangozott cégmentő intézkedésekre.
2020. július 27., 19:042020. július 27., 19:04
Leghamarabb jövőre rázódhat helyre a gazdaság az országban az üzleti szektor képviselői szerint, akik nagyon visszafogott várakozással tekintenek a koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalásra. A vállalkozások körében végzett felmérések arról tanúskodnak, hogy a cégek leghamarabb jövőre reménykednek a gazdaság viszonylagos újjáéledésében.
A román–német kereskedelmi kamara (AHK Románia) által rendelt kutatás tanúsága szerint
Noha a bukaresti kormány vissza nem térítendő támogatást ígér a cégeknek, szerintük ebben az évben még nem tudnak túllépni a krízis okozta sokkon. Az üzleti szféra képviselőit legnagyobb mértékben a termékek és szolgáltatások iránti kereslet visszaesése érinti hátrányosan, ugyanakkor hatalmas kihívást jelent számukra a betervezett befektetések elmaradása vagy halasztása. Az AHK Románia felmérése szerint jelen pillanatban kevés cég tervez beruházásokat: a társaságok mindössze 4,5 százaléka gondolja úgy, hogy lesz anyagi lehetősége fejleszteni. A megkérdezett cégek fele nem tervez elbocsátást alkalmazottai körében, 46 százalékuk viszont úgy véli, hogy elengedhetetlen lesz a létszámleépítés.
Egyébként a bezárások és elbocsátások máris elkezdődtek:
Nem véletlen, hogy az üzleti szféra érdeklődéssel várja, mi valósul meg a román kormány által meglebegtetett gazdaságélénkítési csomagból, amely egyebek mellett 2,5 milliárd eurót ígér a kis- és középvállalkozások újraindítását támogató programokra, beruházásokra és forgótőkére. „Mi már a világjárvány elején kezdeményeztük az üzleti szféra megsegítését célzó programcsomagot. Továbbra is úgy látjuk, hogy sürgősen gyakorlatba kell ültetni ezeket a gazdaságfejlesztési intézkedéseket a munkanélküliség növekedésének elkerülése érdekében, és hogy a járványnak a munkaerőpiacra gyakorolt hatását a minimálisra lehessen csökkenteni” – húzta alá Sebastian Metz, a román-német kereskedelmi kamara vezérigazgatója.
Állami támogatás cégleállás esetén
Sürgősségi kormányrendelettel hagyta jóvá a bukaresti kabinet az állami segély folyósítását ama munkavállalók számára, akiknek munkaadói részlegesen vagy teljes egészében kénytelenek voltak felfüggeszteni tevékenységüket amiatt, hogy a cégen belül felütötte a fejét a koronavírus-fertőzés. Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője elmondta, a kormányrendeletet a munkaügyi minisztérium kezdeményezte, hogy így rendezze azok helyzetét, akiknek a munkahelyén beütött a fertőzés, és ezért a cég teljes egészében vagy részlegesen felfüggesztette tevékenységét. Az ilyen helyzetbe került munkavállalók bruttó fizetésük 75 százalékának megfelelő állami segélyben részesülnek, de az összeg nem lehet nagyobb, mint a bruttó átlagbér 75 százaléka. A segélyt a kényszerszabadság idejére kapják az érintettek. Az intézkedés 2020. december 31-éig érvényes.
Kormánygarancia a körbetartozás elkerüléséért
Emlékeztetőt fogadott el az Orban-kabinet az IMM Factor elnevezésű garanciakeretről, amely elkerülhetővé teszi, hogy a koronavírus-járvány nyomán likviditás nélkül maradt cégek körbetartozása miatt pénzügyi patthelyzet alakuljon ki. Ha egy kereskedő terméket vagy szolgáltatást szállított egy cégnek, és nem fizetik ki határidőre a kiállított számlát, a faktoring (követelések adásvétele) típusú eljárásban bankhoz (faktorálóhoz) fordulhat, és kéri, hogy azonnal fizesse ki a számla értékének legtöbb 80 százalékát. Hogy ösztönözze a fejlett gazdaságokban elterjedt gyakorlatot, a román kormány garanciát vállal a kifizetés 50 százalékáért. Ionel Dancă, a miniszterelnöki kabinet vezetője közölte: ha például egy kereskedő egymillió lejre adott el terméket, és három hónapos kifizetési határidőt jelölt meg a számlán, akkor kérheti egy banktól, hogy az fizesse ki a számla 80 százalékát, azaz 800 ezer lejt, amelynek feléért a kormány garanciát vállal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!