A hazai társaságokat érzékenyen érintette a krízis
Fotó: Veres Nándor
Erőteljesen pesszimista hangulat jellemzi az üzleti szférát Romániában, ahol a cégek többsége az üzleti forgalom 10-25 százalék közötti csökkenésére számít ebben az évben, a vállalkozások mintegy fele pedig elbocsátásokat tervez. Sokan egyfajta mentőövként várnak a bukaresti kormány által beharangozott cégmentő intézkedésekre.
2020. július 27., 19:042020. július 27., 19:04
Leghamarabb jövőre rázódhat helyre a gazdaság az országban az üzleti szektor képviselői szerint, akik nagyon visszafogott várakozással tekintenek a koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalásra. A vállalkozások körében végzett felmérések arról tanúskodnak, hogy a cégek leghamarabb jövőre reménykednek a gazdaság viszonylagos újjáéledésében.
A román–német kereskedelmi kamara (AHK Románia) által rendelt kutatás tanúsága szerint
Noha a bukaresti kormány vissza nem térítendő támogatást ígér a cégeknek, szerintük ebben az évben még nem tudnak túllépni a krízis okozta sokkon. Az üzleti szféra képviselőit legnagyobb mértékben a termékek és szolgáltatások iránti kereslet visszaesése érinti hátrányosan, ugyanakkor hatalmas kihívást jelent számukra a betervezett befektetések elmaradása vagy halasztása. Az AHK Románia felmérése szerint jelen pillanatban kevés cég tervez beruházásokat: a társaságok mindössze 4,5 százaléka gondolja úgy, hogy lesz anyagi lehetősége fejleszteni. A megkérdezett cégek fele nem tervez elbocsátást alkalmazottai körében, 46 százalékuk viszont úgy véli, hogy elengedhetetlen lesz a létszámleépítés.
Egyébként a bezárások és elbocsátások máris elkezdődtek:
Nem véletlen, hogy az üzleti szféra érdeklődéssel várja, mi valósul meg a román kormány által meglebegtetett gazdaságélénkítési csomagból, amely egyebek mellett 2,5 milliárd eurót ígér a kis- és középvállalkozások újraindítását támogató programokra, beruházásokra és forgótőkére. „Mi már a világjárvány elején kezdeményeztük az üzleti szféra megsegítését célzó programcsomagot. Továbbra is úgy látjuk, hogy sürgősen gyakorlatba kell ültetni ezeket a gazdaságfejlesztési intézkedéseket a munkanélküliség növekedésének elkerülése érdekében, és hogy a járványnak a munkaerőpiacra gyakorolt hatását a minimálisra lehessen csökkenteni” – húzta alá Sebastian Metz, a román-német kereskedelmi kamara vezérigazgatója.
Állami támogatás cégleállás esetén
Sürgősségi kormányrendelettel hagyta jóvá a bukaresti kabinet az állami segély folyósítását ama munkavállalók számára, akiknek munkaadói részlegesen vagy teljes egészében kénytelenek voltak felfüggeszteni tevékenységüket amiatt, hogy a cégen belül felütötte a fejét a koronavírus-fertőzés. Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője elmondta, a kormányrendeletet a munkaügyi minisztérium kezdeményezte, hogy így rendezze azok helyzetét, akiknek a munkahelyén beütött a fertőzés, és ezért a cég teljes egészében vagy részlegesen felfüggesztette tevékenységét. Az ilyen helyzetbe került munkavállalók bruttó fizetésük 75 százalékának megfelelő állami segélyben részesülnek, de az összeg nem lehet nagyobb, mint a bruttó átlagbér 75 százaléka. A segélyt a kényszerszabadság idejére kapják az érintettek. Az intézkedés 2020. december 31-éig érvényes.
Kormánygarancia a körbetartozás elkerüléséért
Emlékeztetőt fogadott el az Orban-kabinet az IMM Factor elnevezésű garanciakeretről, amely elkerülhetővé teszi, hogy a koronavírus-járvány nyomán likviditás nélkül maradt cégek körbetartozása miatt pénzügyi patthelyzet alakuljon ki. Ha egy kereskedő terméket vagy szolgáltatást szállított egy cégnek, és nem fizetik ki határidőre a kiállított számlát, a faktoring (követelések adásvétele) típusú eljárásban bankhoz (faktorálóhoz) fordulhat, és kéri, hogy azonnal fizesse ki a számla értékének legtöbb 80 százalékát. Hogy ösztönözze a fejlett gazdaságokban elterjedt gyakorlatot, a román kormány garanciát vállal a kifizetés 50 százalékáért. Ionel Dancă, a miniszterelnöki kabinet vezetője közölte: ha például egy kereskedő egymillió lejre adott el terméket, és három hónapos kifizetési határidőt jelölt meg a számlán, akkor kérheti egy banktól, hogy az fizesse ki a számla 80 százalékát, azaz 800 ezer lejt, amelynek feléért a kormány garanciát vállal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!