
A hazai társaságokat érzékenyen érintette a krízis
Fotó: Veres Nándor
Erőteljesen pesszimista hangulat jellemzi az üzleti szférát Romániában, ahol a cégek többsége az üzleti forgalom 10-25 százalék közötti csökkenésére számít ebben az évben, a vállalkozások mintegy fele pedig elbocsátásokat tervez. Sokan egyfajta mentőövként várnak a bukaresti kormány által beharangozott cégmentő intézkedésekre.
2020. július 27., 19:042020. július 27., 19:04
Leghamarabb jövőre rázódhat helyre a gazdaság az országban az üzleti szektor képviselői szerint, akik nagyon visszafogott várakozással tekintenek a koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalásra. A vállalkozások körében végzett felmérések arról tanúskodnak, hogy a cégek leghamarabb jövőre reménykednek a gazdaság viszonylagos újjáéledésében.
A román–német kereskedelmi kamara (AHK Románia) által rendelt kutatás tanúsága szerint
Noha a bukaresti kormány vissza nem térítendő támogatást ígér a cégeknek, szerintük ebben az évben még nem tudnak túllépni a krízis okozta sokkon. Az üzleti szféra képviselőit legnagyobb mértékben a termékek és szolgáltatások iránti kereslet visszaesése érinti hátrányosan, ugyanakkor hatalmas kihívást jelent számukra a betervezett befektetések elmaradása vagy halasztása. Az AHK Románia felmérése szerint jelen pillanatban kevés cég tervez beruházásokat: a társaságok mindössze 4,5 százaléka gondolja úgy, hogy lesz anyagi lehetősége fejleszteni. A megkérdezett cégek fele nem tervez elbocsátást alkalmazottai körében, 46 százalékuk viszont úgy véli, hogy elengedhetetlen lesz a létszámleépítés.
Egyébként a bezárások és elbocsátások máris elkezdődtek:
Nem véletlen, hogy az üzleti szféra érdeklődéssel várja, mi valósul meg a román kormány által meglebegtetett gazdaságélénkítési csomagból, amely egyebek mellett 2,5 milliárd eurót ígér a kis- és középvállalkozások újraindítását támogató programokra, beruházásokra és forgótőkére. „Mi már a világjárvány elején kezdeményeztük az üzleti szféra megsegítését célzó programcsomagot. Továbbra is úgy látjuk, hogy sürgősen gyakorlatba kell ültetni ezeket a gazdaságfejlesztési intézkedéseket a munkanélküliség növekedésének elkerülése érdekében, és hogy a járványnak a munkaerőpiacra gyakorolt hatását a minimálisra lehessen csökkenteni” – húzta alá Sebastian Metz, a román-német kereskedelmi kamara vezérigazgatója.
Állami támogatás cégleállás esetén
Sürgősségi kormányrendelettel hagyta jóvá a bukaresti kabinet az állami segély folyósítását ama munkavállalók számára, akiknek munkaadói részlegesen vagy teljes egészében kénytelenek voltak felfüggeszteni tevékenységüket amiatt, hogy a cégen belül felütötte a fejét a koronavírus-fertőzés. Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője elmondta, a kormányrendeletet a munkaügyi minisztérium kezdeményezte, hogy így rendezze azok helyzetét, akiknek a munkahelyén beütött a fertőzés, és ezért a cég teljes egészében vagy részlegesen felfüggesztette tevékenységét. Az ilyen helyzetbe került munkavállalók bruttó fizetésük 75 százalékának megfelelő állami segélyben részesülnek, de az összeg nem lehet nagyobb, mint a bruttó átlagbér 75 százaléka. A segélyt a kényszerszabadság idejére kapják az érintettek. Az intézkedés 2020. december 31-éig érvényes.
Kormánygarancia a körbetartozás elkerüléséért
Emlékeztetőt fogadott el az Orban-kabinet az IMM Factor elnevezésű garanciakeretről, amely elkerülhetővé teszi, hogy a koronavírus-járvány nyomán likviditás nélkül maradt cégek körbetartozása miatt pénzügyi patthelyzet alakuljon ki. Ha egy kereskedő terméket vagy szolgáltatást szállított egy cégnek, és nem fizetik ki határidőre a kiállított számlát, a faktoring (követelések adásvétele) típusú eljárásban bankhoz (faktorálóhoz) fordulhat, és kéri, hogy azonnal fizesse ki a számla értékének legtöbb 80 százalékát. Hogy ösztönözze a fejlett gazdaságokban elterjedt gyakorlatot, a román kormány garanciát vállal a kifizetés 50 százalékáért. Ionel Dancă, a miniszterelnöki kabinet vezetője közölte: ha például egy kereskedő egymillió lejre adott el terméket, és három hónapos kifizetési határidőt jelölt meg a számlán, akkor kérheti egy banktól, hogy az fizesse ki a számla 80 százalékát, azaz 800 ezer lejt, amelynek feléért a kormány garanciát vállal.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!