Bolojan csökkenteni akarja az áram árát, de azt is jelezte: ez nem lesz egyszerű

– írta Bolojan a Facebookon.

Rámutatott: Románia számára a Korszerűsítési Alap keretében mintegy 12 milliárd euró vissza nem térítendő beruházást hagytak jóvá, ebből 7,7 milliárd eurót az energetikai szektorra szánnak.

A projektek megvalósítása azonban késik.

„A legnagyobb finanszírozást a Korszerűsítési Alapból kapjuk. Románia az üvegházhatású gázok kibocsátási jogaiért járó forrásokból is részesül. Az összegeket kizárólag megújuló energia, energiahatékonyság és a hálózatok korszerűsítése céljára lehet felhasználni. Ebből az alapból 12 milliárd euró összegű, jóváhagyott, vissza nem térítendő beruházásunk van. Ebből az összegből 7,7 milliárd eurót az energiára, 2,7 milliárd eurót pedig a közlekedés hatékonyságát célzó projektekre stb. szánnak. A forrásokat átutalták, a pénz a számlákon van, de a beruházások megvalósítása nagy nehézségekbe ütközik.

Az elmúlt években nagyon alacsony mértékben valósították meg a beruházásokat, ami hátráltatta az új termelési kapacitások és az energetikai hálózatok fejlesztését” – figyelmeztetett Bolojan.

Kiemelte, hogy az egyik ok az, hogy nincsenek egyértelmű teljesítménykritériumok az állami energetikai vállalatok vezetői számára.

„Ez a helyzet azért áll fenn, mert az ezeket a vállalatokat vezető személyek megbízási szerződéseiben nincsenek olyan mutatók, amelyek értékelésüket a beruházások megvalósításához, a rendelkezésre álló források felhasználásához és a vállalt határidők betartásához kötnék. (…) Nem folytathatjuk tovább így.

– hangsúlyozta Bolojan.

Elemzésében kitért a Korszerűsítési Alapból finanszírozott beruházások helyzetére, amelyeket legkésőbb 2030-ig kell befejezni, és néhány példával alátámasztva rámutatott, hogy azok jelentős késésében vannak.

Az Olténia Energiakomplexum esetében, ahol 11, összesen közel 900 millió euró értékű beruházást hagytak jóvá napenergia-parkok és gáztüzelésű erőművek építésére, a kifizetett munkák a projektek értékének kevesebb mint 10 százalékát teszik ki. Bolojan arra figyelmeztetett, hogy

A Transelectrica esetében a cég több mint 530 millió euró értékű szerződéssel rendelkezik villamosvezetékekre és összeköttetésekre, azonban négy év elteltével a teljes érték kevesebb mint 4 százalékát számolták el.

„Megállapodtunk az energiaügyi minisztérium felelőseivel, hogy módosítjuk a teljesítménymutatókat minden olyan vállalat esetében, amely nem valósítja meg beruházásait. Többé nem fogadhatunk el pusztán formális mutatókat, például jogi kötelezettségeket, mint például a bevételi és kiadási költségvetés időbeni elkészítése.

– összegzett Bolojan.

Mint arról beszámoltunk, Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Szövetség (AEI) elnöke egy múlt héten közzétett elemzésben kifejtette: jelentős mértékben csökkenhetnének a villanyszámlák Romániában, ha a rendszerüzemeltetők nem próbálnának minden ponton a lakosság rovására nyerészkedni.

Az elemző rámutat:

Szerinte a probléma már nem csupán az energiatermelés költsége, hanem az egész energiarendszer, amely többletköltségeket generál és kihasználja az instabilitást.

„Románia nem csupán a vásárlóerőhöz viszonyítva a legdrágább villamos energiával rendelkezik, hanem olyan rendszerrel is, amely megtanulta, hogyan lehet a lakosság hátán pénzt keresni az energia drágulásával” – állította Chisăliță.

Az elemző szerint Románia „Európa egyik legabszurdabb gazdasági paradoxonját” éli át, mivel „egy olyan országban, amely olcsó vízenergiával, stabil atomenergiával, hazai gázzal és bővülő megújuló energiaforrásokkal rendelkezik, a vásárlóerőhöz viszonyítva az egyik legmegterhelőbb a villanyszámla”.

„A probléma már nem kizárólag az energia előállítási költsége. A probléma maga az energiarendszer költsége, egy olyan mechanizmus, amely kockázatot, hatékonyságvesztést, torzulásokat és adminisztratív költségeket ad hozzá a termelő és a fogyasztó közötti minden láncszemhez” – hangsúlyozta.

Chisăliță rámutatott:

„A román energiarendszer szinte minden láncszeme többe kerül, mint amennyibe egy működőképes gazdaságban kerülnie kellene. Nem azért, mert Romániának rossz erőforrásai lennének. Hanem azért, mert drága rendszert épített ki magának” – ecsetelte az AEI elnöke.

Az elemzésből kitűnik, hogy minden 100 lejből 25–45 lej a „diszfunkció költsége”.

korábban írtuk

Elemző: közel felére csökkenhetne a villanyszámla, ha normálisan működne a rendszer

Jelentős mértékben csökkenhetnének a villanyszámlák Romániában, ha a rendszerüzemeltetők nem próbálnának minden ponton a lakosság rovására nyerészkedni – állapította meg Dumitru Chisăliță.

„Ez az a nagy igazság, amelyet a közbeszéd elkerül: a románok nem csak az energiáért fizetnek. A rendszer instabilitásáért is fizetnek” – áll a dokumentumban.

Dumitru Chisăliță állítása szerint Romániának elvileg a régió egyik legversenyképesebb energiapiacának kellene lennie, mivel rendelkezik:

alacsony költségű vízenergiával;

a legolcsóbb stabil energiaforrások közé tartozó atomenergiával;

hazai földgázzal; valamint amortizáció után szinte nulla határköltségű megújuló energiaforrásokkal.

A gyakorlatban azonban a végfelhasználók viselik a regionális volatilitás, az európai marginális árképzési mechanizmus, a stabil szerződések hiánya, az alacsony likviditás, a szabályozási kockázat és a piac koncentrációja által generált költségeket.

„Románia viszonylag olcsón termel és viszonylag drágán ad el. Itt jelenik meg a legnagyobb gazdasági ellentmondás” – mutatott rá a szakértő.

Az elemzés szerzője egyúttal bírálja az állam 2022 utáni egymást követő beavatkozásait az energiapiacon, ezek közé tartoznak

• az ársapkák,
• a kompenzációk,
• a pótdíjak
• és az ismétlődő jogszabályi módosítások.

„A probléma nem az, hogy az állam beavatkozott. A probléma az, hogy folyamatosan, kiszámíthatatlanul és ellentmondásosan avatkozott be. Romániának már nincs sem valódi szabad piaca, sem koherens szabályozott rendszere. Van egy hibridje, amely szocializálja a költségeket és privatizálja a volatilitást” – állítja Chisăliță.