
Fotó: BCR
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CNAIR) az első állami nagyvállalat, amely szankcionálja Ausztriát amiatt, hogy meghiúsította az ország csatlakozását a schengeni övezethez. Úgy döntött: bezárja az összes számláját az osztrák Erste csoporthoz tartozó BCR-nél.
2022. december 13., 11:312022. december 13., 11:31
2022. december 13., 13:582022. december 13., 13:58
Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter kedden közölte: a CNAIR-től arról tájékoztatták, hogy elköltöztetik bankszámláikat a BCR-től. A miniszter elmondta,
„A lehető legegyszerűbb magyarázat” – tette hozzá Grindeanu.
A tárcavezető leszögezte, tudatában vannak annak, hogy a váltást nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, de a döntés megszületett és kitartanak mellette.
A Hotnews.ro hírportál megkeresésére
Willi Cernko, az Este elnök-vezérigazgatója korábban, a vétót követően úgy nyilatkozott: sajnálja, hogy Ausztria Románia csatlakozása ellen szavazott. „Sajnáljuk a Tanács mai döntését. Romániát és Ausztriát nagyon sok minden összeköti. Társadalmi, kulturális és természetesen gazdasági szempontból. Ausztria az egyik legfontosabb befektető Romániában, és Románia nagyon fontos célország az osztrák export számára” – írta a második legnagyobb romániai bankot tulajdonló Erste CEO-ja. Úgy fogalmazott, az általa vezetett csoport az európai egységet szorgalmazza, a csütörtöki döntés pedig kihat több mint 5000 romániai alkalmazottra és 2,8 millió ügyfélre.

Szinte azonnal reagált a Romániában jelen levő két nagy osztrák bank, az Erste és a Raiffeisen, miután az osztrák kormány vétójával elutasították Románia csatlakozását a schengeni övezethez.
Mint ismeretes, a CEC Bank jelenleg is állami tulajdonban van, miután nem sikerült privatizálni, és most már nem is tervezik az értékesítését. A BCR, vagyis a Román Kereskedelmi Bank privatizáció útján jutott a 2000-es évek elején az Erste csoport tulajdonába.

Bezárja az Erste osztrák bankcsoport tulajdonában levő BCR-nél nyitott számláját, az ausztriai termékek és szolgáltatások bojkottját ajánlja tagjainak a Sindalimenta élelmiszeripari szakszervezeti szövetség.

Nem biztosít többet szállást osztrák állampolgároknak a gyulafehérvári Erzsébet szálloda (Hotel Elisabeta) – jelentették be a cég hivatalos Facebook-oldalán.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!