Hirdetés

„Nyugdíjasítanák” a második pillért: tizenhárom év után készül a kötelező magánnyugdíj kifizetési törvénye

Milyenek lesznek a nyugdíjas évek? Változások várhatók az időskori juttatás terén •  Fotó: 123RF

Milyenek lesznek a nyugdíjas évek? Változások várhatók az időskori juttatás terén

Fotó: 123RF

Tizenhárom évvel a hárompilléres nyugdíjrendszer bevezetése után készül az a jogszabály, amely előírja, miként történjen a ledolgozott évek során a második pillért jelentő kötelező magánnyugdíj-biztosításként befizetett összegyűlt pénzösszegek kifizetése. Az alapkezelők lobbija nyomán viszont eltűnhet a rendszer egyik legvonzóbb eleme, mégpedig az, hogy jelenleg egy összegben is lehet igényelni a pénzt.

Bíró Blanka

2021. november 26., 08:062021. november 26., 08:06

Még csak most készül az a törvény, amely előírja, miként jut ezentúl hozzá a pénzéhez a második nyugdíjpillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíj-alapba befizető több mint 7,6 millió romániai polgár. A kifizetési törvény tervezetét a Pénzügyi Felügyelet (ASF) dolgozza ki, tizenhárom évvel azután, hogy a hárompilléres nyugdíjrendszert bevezették.

Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer jelen pillanatban úgy működik, hogy az alkalmazott a bruttó fizetése 25 százalékát fizeti be a nyugdíjalapba, ennek jelentős része az első pillérbe, avagy az állami nyugdíjalapba kerül, és abból fizetik a mostani nyugdíjasok járulékait.

Hirdetés

A második pillérbe a bruttó bér 3,5 százalékát utalják, azt az alapkezelők gyarapítják, és minden befizető akkor jut hozzá, amint elérte a nyugdíjkorhatárt,

ha pedig előbb elhunyna, úgy a hozzátartozók megkapják a teljes összeget. A harmadik pillér fakultatív.

Kell a „nyugdíjjelleg”

A második pilléren a kedvezményezettek eddig is megkapták a pénzüket, hiszen az a saját tulajdonuk, a számlájukon szerepel, így egy összegben vagy több, nagyobb részletben jutottak hozzá, ám nincs törvény, ami a kifizetést szabályozza – mutatott rá megkeresésünkre Birtalan József, a pénzügyi felügyelet tagja. Hangsúlyozta, eddig a felhalmozási szakasz zajlott, ám

törvénnyel kell szabályozni, hogy a második pillér kifizetésének is legyen „nyugdíjjellege”.

„Ha nyugdíjról beszélünk, akkor a felhalmozásból a kedvezményezettnek a nyugdíjazás pillanatától élete végéig kell kapnia havi juttatást. Különben a második pillér csak megtakarítási formaként működik, a befektetésünket kezelik, kamatoztatják valóban átlagon felüli hozammal, de mindenki csak a megtakarított pénzéhez és annak a kamatához jut hozzá.

Idézet
A törvénynek azt kell szabályoznia, hogy ha valaki nyugdíjba vonul, jogosult lehessen egy rendszeres havi juttatásra, akkor is, ha 120 évet él”

– magyarázta a szakember. Kifejtette, jelenleg szakemberek dolgoznak a tervezeten, majd elkezdődik az egyeztetés a pénzügyminisztériummal, mert a felügyeletnek nincs törvénykezdeményezési joga. Ha a jogszabályt elfogadják, megállapítanak benne egy határidőt, ami után mindenki rendes havi nyugdíj formájában juthat a pénzéhez.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Birtalan József szerint erre szükség van, hogy pótolja az alacsony állami nyugdíjakat. Elmondása szerint ugyanakkor a tervezet kidolgozása bonyolult, hiszen nagy kockázatot hárít a biztosítótársaságokra, ezért figyelembe kell venni az átlagéletkorról a statisztikai adatokat és a tudományos becsléseket.  Szerencsés esetben, ha a kedvezményezett tovább él, mint a becsült átlagéletkor, több pénzhez jut, mint amennyit a számláján felhalmozott, viszont ha korábban meghal, a kifizetett összeg kisebb lehet. 

A megemelt nyugdíjkorhatárban reménykednek

A kiszivárgott hírek szerint a szakértők több változatot is mérlegelnek az európai országokban alkalmazott kifizetések példáján, lehet járadék, ötéves kifizetés vagy egy összegben történő. A legfontosabb változat a havi vagy évi járadék lenne, de elérhetővé tennék a jelenlegi lehetőségeket is, vagyis, hogy egy összegben kérjék a nyugdíjazás pillanatában, vagy öt évre beütemezett részletekben. Viszont elemzők szerint

a rendszer stabilitását veszélyeztetné, ha a többség egyszerre egy összegben kérné a pénzét,

erre kell valamilyen áthidaló megoldást találni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy annak, aki mégis úgy dönt, egy összegben kéri a második pilléren felhalmozott pénzét, egyfajta büntetőkamatot kelljen fizetnie, hasonlóan ahhoz, mint amikor a bankban lekötött pénzt határidő előtt kivesszük. De az is elképzelhető, hogy egyszerűen csak kevesebb pénzt adnak.

Jelenleg átlag mintegy 11 ezer lejt kapnak, akik az elmúlt tizenhárom évben befizettek a második pillérbe,

a becslések szerint 25–30 éves hozzájárulás alatt ez az összeg 20 ezer lejre rúghat, ami egy tizenöt éves járadékot nem fedez.

Most még kevesen kapnak pénzt a második pillérből, de a számuk évről évre megkétszereződik, miközben a befizetők száma nem emelkedik hasonló mértékben. Tavaly 12 ezer kedvezményezett vette fel a második pillérről a pénzét, ami kétszer annyi, mint egy évvel korábban, és a számítások szerint valószínűleg idén újra megduplázódik a számuk. Ez egyelőre nem ad okot aggodalomra, hiszen 7,6 millió befizető van, viszont ezek száma már nem növekszik hasonló mértékben: 

2020-ban 174 ezren léptek be a rendszerbe, 21 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban.

Elemzők szerint a nyomás 2033 után várható, amikor a rendszer létrehozásakor a legidősebb belépők, vagyis az akkori 35 évesek nyugdíjba vonulnak. A kormány és az Európai Unió levegőhöz juttathatja az alapkezelőket, ha megemelik a nyugdíjkorhatárt, akkor ez a nyomás eltolódhat akár 2040-ig – vallják a szakemberek.

korábban írtuk

Családbarát kormányprogram körvonalazódik: nyugdíj- és béremelés, számos kedvezmény szerepel a nagykoalíció tervei között
Családbarát kormányprogram körvonalazódik: nyugdíj- és béremelés, számos kedvezmény szerepel a nagykoalíció tervei között

A foglalkoztatást és a családokat egyaránt támogató intézkedéseket tartalmaz a parlamenti bizalmi szavazásra váró Ciucă-kabinet kiszivárgott kormányprogramja. Változások várhatóak a nyugdíjrendszerben is.

Lobbi a kifizetések ellen

A kedvezményezettek számára jelenleg az egy összegben történő kifizetés a második pillér legnagyobb előnye, irányították rá a figyelmet meg az Economica.ro gazdasági portál elemzői. A kiszivárgott információk szerint viszont az alapkezelők éppen azért lobbiznak, hogy a törvényben ne biztosítsák ezt a lehetőséget, arra hivatkozva, hogy ha egyszerre túl sokan vonnak ki nagyobb összeget, a rendszer elveszíti a fenntarthatóságát és a hatékonyságát. 

Amúgy a 20 ezer lej, ami a 25–30 éves befizetés során összegyűlhet, arra sem elég, hogy az állami nyugdíj havi pótlásaként valós életszínvonal különbséget eredményezzen.

Ha ezt az összeget tízéves kifizetésre ütemezik be, évi kétezer lejt vagy havi 166 lejt jelent, ami egy átlagos gáz- és villanyszámlát is csak szűkösen fedezne.

Ha ötéves kifizetést számoljuk, ez a lehetőség jelenleg is elérhető, akkor évi 4000 lejt vagy havi 320 lejt kaphatunk, ami szintén kevesebb, mint a jelenlegi átlagnyugdíj 20 százaléka. A minimálbért keresők esetében a hozzájárulás is kevesebb, így az összegek is arányosan csökkennek. Az egy összegben felvett 20 ezer lej viszont már jelentős változást eredményezhet a kedvezményezett életszínvonalát tekintve, ennyi pénzből már be lehet bútorozni egy lakást, megoldható a fűtésrendszer, a hőszigetelés, vagy lehet vásárolni egy gépkocsit. Miközben, ha többéves részletben jutunk hozzá, gyakorlatilag eltűnik az összeg a hétköznapi kiadások között. A kifizetési módozat népszerűségét pedig mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy eddigi kifizetések 80 százalékát egy összegben kérték.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 24., szombat

Az államfő szerint az EU-Mercosur megállapodás nagy lehetőséget jelent a román autóipar számára

Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.

Az államfő szerint az EU-Mercosur megállapodás nagy lehetőséget jelent a román autóipar számára
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Nekihajtott az autóipar a botrányos gépjárműadónak

Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.

Nekihajtott az autóipar a botrányos gépjárműadónak
2026. január 23., péntek

Felmegy a pumpa: folyamatosan drágul januárban az üzemanyag

Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.

Felmegy a pumpa: folyamatosan drágul januárban az üzemanyag
2026. január 23., péntek

Öt év után eladta magyarországi üzletágát a román futárszolgálat

Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.

Öt év után eladta magyarországi üzletágát a román futárszolgálat
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Nem biztos, hogy megszünteti a gázárplafont a kormány áprilisban

A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.

Nem biztos, hogy megszünteti a gázárplafont a kormány áprilisban
2026. január 23., péntek

Bolojan: a helyi önkormányzatok nagymértékben függnek a központi forrásoktól

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.

Bolojan: a helyi önkormányzatok nagymértékben függnek a központi forrásoktól
2026. január 22., csütörtök

Mercosur-megállapodás: Románia felkészületlen a génmódosított és vegyszerezett import ellenőrzésére

Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.

Mercosur-megállapodás: Románia felkészületlen a génmódosított és vegyszerezett import ellenőrzésére
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Megfizettetnék a napelemesekkel az egyensúlyhiányt

Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.

Megfizettetnék a napelemesekkel az egyensúlyhiányt
2026. január 22., csütörtök

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, de magánszemélyek nem pályázhatnak

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, de magánszemélyek nem pályázhatnak
2026. január 22., csütörtök

Százával küldi utcára alkalmazottait egy újabb gépkocsialkatrész-gyár

A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.

Százával küldi utcára alkalmazottait egy újabb gépkocsialkatrész-gyár
Hirdetés
Hirdetés