Milyenek lesznek a nyugdíjas évek? Változások várhatók az időskori juttatás terén
Fotó: 123RF
Tizenhárom évvel a hárompilléres nyugdíjrendszer bevezetése után készül az a jogszabály, amely előírja, miként történjen a ledolgozott évek során a második pillért jelentő kötelező magánnyugdíj-biztosításként befizetett összegyűlt pénzösszegek kifizetése. Az alapkezelők lobbija nyomán viszont eltűnhet a rendszer egyik legvonzóbb eleme, mégpedig az, hogy jelenleg egy összegben is lehet igényelni a pénzt.
2021. november 26., 08:062021. november 26., 08:06
Még csak most készül az a törvény, amely előírja, miként jut ezentúl hozzá a pénzéhez a második nyugdíjpillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíj-alapba befizető több mint 7,6 millió romániai polgár. A kifizetési törvény tervezetét a Pénzügyi Felügyelet (ASF) dolgozza ki, tizenhárom évvel azután, hogy a hárompilléres nyugdíjrendszert bevezették.
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer jelen pillanatban úgy működik, hogy az alkalmazott a bruttó fizetése 25 százalékát fizeti be a nyugdíjalapba, ennek jelentős része az első pillérbe, avagy az állami nyugdíjalapba kerül, és abból fizetik a mostani nyugdíjasok járulékait.
ha pedig előbb elhunyna, úgy a hozzátartozók megkapják a teljes összeget. A harmadik pillér fakultatív.
A második pilléren a kedvezményezettek eddig is megkapták a pénzüket, hiszen az a saját tulajdonuk, a számlájukon szerepel, így egy összegben vagy több, nagyobb részletben jutottak hozzá, ám nincs törvény, ami a kifizetést szabályozza – mutatott rá megkeresésünkre Birtalan József, a pénzügyi felügyelet tagja. Hangsúlyozta, eddig a felhalmozási szakasz zajlott, ám
„Ha nyugdíjról beszélünk, akkor a felhalmozásból a kedvezményezettnek a nyugdíjazás pillanatától élete végéig kell kapnia havi juttatást. Különben a második pillér csak megtakarítási formaként működik, a befektetésünket kezelik, kamatoztatják valóban átlagon felüli hozammal, de mindenki csak a megtakarított pénzéhez és annak a kamatához jut hozzá.
– magyarázta a szakember. Kifejtette, jelenleg szakemberek dolgoznak a tervezeten, majd elkezdődik az egyeztetés a pénzügyminisztériummal, mert a felügyeletnek nincs törvénykezdeményezési joga. Ha a jogszabályt elfogadják, megállapítanak benne egy határidőt, ami után mindenki rendes havi nyugdíj formájában juthat a pénzéhez.
Fotó: Haáz Vince
Birtalan József szerint erre szükség van, hogy pótolja az alacsony állami nyugdíjakat. Elmondása szerint ugyanakkor a tervezet kidolgozása bonyolult, hiszen nagy kockázatot hárít a biztosítótársaságokra, ezért figyelembe kell venni az átlagéletkorról a statisztikai adatokat és a tudományos becsléseket. Szerencsés esetben, ha a kedvezményezett tovább él, mint a becsült átlagéletkor, több pénzhez jut, mint amennyit a számláján felhalmozott, viszont ha korábban meghal, a kifizetett összeg kisebb lehet.
A kiszivárgott hírek szerint a szakértők több változatot is mérlegelnek az európai országokban alkalmazott kifizetések példáján, lehet járadék, ötéves kifizetés vagy egy összegben történő. A legfontosabb változat a havi vagy évi járadék lenne, de elérhetővé tennék a jelenlegi lehetőségeket is, vagyis, hogy egy összegben kérjék a nyugdíjazás pillanatában, vagy öt évre beütemezett részletekben. Viszont elemzők szerint
erre kell valamilyen áthidaló megoldást találni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy annak, aki mégis úgy dönt, egy összegben kéri a második pilléren felhalmozott pénzét, egyfajta büntetőkamatot kelljen fizetnie, hasonlóan ahhoz, mint amikor a bankban lekötött pénzt határidő előtt kivesszük. De az is elképzelhető, hogy egyszerűen csak kevesebb pénzt adnak.
a becslések szerint 25–30 éves hozzájárulás alatt ez az összeg 20 ezer lejre rúghat, ami egy tizenöt éves járadékot nem fedez.
Most még kevesen kapnak pénzt a második pillérből, de a számuk évről évre megkétszereződik, miközben a befizetők száma nem emelkedik hasonló mértékben. Tavaly 12 ezer kedvezményezett vette fel a második pillérről a pénzét, ami kétszer annyi, mint egy évvel korábban, és a számítások szerint valószínűleg idén újra megduplázódik a számuk. Ez egyelőre nem ad okot aggodalomra, hiszen 7,6 millió befizető van, viszont ezek száma már nem növekszik hasonló mértékben:
Elemzők szerint a nyomás 2033 után várható, amikor a rendszer létrehozásakor a legidősebb belépők, vagyis az akkori 35 évesek nyugdíjba vonulnak. A kormány és az Európai Unió levegőhöz juttathatja az alapkezelőket, ha megemelik a nyugdíjkorhatárt, akkor ez a nyomás eltolódhat akár 2040-ig – vallják a szakemberek.
A foglalkoztatást és a családokat egyaránt támogató intézkedéseket tartalmaz a parlamenti bizalmi szavazásra váró Ciucă-kabinet kiszivárgott kormányprogramja. Változások várhatóak a nyugdíjrendszerben is.
A kedvezményezettek számára jelenleg az egy összegben történő kifizetés a második pillér legnagyobb előnye, irányították rá a figyelmet meg az Economica.ro gazdasági portál elemzői. A kiszivárgott információk szerint viszont az alapkezelők éppen azért lobbiznak, hogy a törvényben ne biztosítsák ezt a lehetőséget, arra hivatkozva, hogy ha egyszerre túl sokan vonnak ki nagyobb összeget, a rendszer elveszíti a fenntarthatóságát és a hatékonyságát.
Amúgy a 20 ezer lej, ami a 25–30 éves befizetés során összegyűlhet, arra sem elég, hogy az állami nyugdíj havi pótlásaként valós életszínvonal különbséget eredményezzen.
Ha ötéves kifizetést számoljuk, ez a lehetőség jelenleg is elérhető, akkor évi 4000 lejt vagy havi 320 lejt kaphatunk, ami szintén kevesebb, mint a jelenlegi átlagnyugdíj 20 százaléka. A minimálbért keresők esetében a hozzájárulás is kevesebb, így az összegek is arányosan csökkennek. Az egy összegben felvett 20 ezer lej viszont már jelentős változást eredményezhet a kedvezményezett életszínvonalát tekintve, ennyi pénzből már be lehet bútorozni egy lakást, megoldható a fűtésrendszer, a hőszigetelés, vagy lehet vásárolni egy gépkocsit. Miközben, ha többéves részletben jutunk hozzá, gyakorlatilag eltűnik az összeg a hétköznapi kiadások között. A kifizetési módozat népszerűségét pedig mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy eddigi kifizetések 80 százalékát egy összegben kérték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!