Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a „románok érdekeinek védelmével” indokolta a banki különadót
„Mohósági illeték” néven különadót vet ki a román kormány 2019-től a pénzintézetekre, amelyeknek a bankközi hitelkamatláb mértéke alapján számolják fel az illetéket. Jövőre befagyasztják a földgáz árát.
2018. december 18., 20:422018. december 18., 20:42
2018. december 18., 22:242018. december 18., 22:24
A kormányzati intézkedéseket beharangozó keddi sajtótájékoztatóján Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azzal indokolta a bankok megadóztatását, hogy európai szinten Romániában tesznek szert legnagyobb profitra a pénzintézetek.
Ismertetése szerint egy banknak nem kell „mohósági illetéket” fizetnie, ha az általa megszabott 3 és 6 hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) mértéke legtöbb 1,5 százalékos. Ha a kamatláb 1,5 és 2 százalék között mozog, a különadó 0,2, ha 2 és 2,5 százalék között, akkor 0,4 százalékra rúg majd, és fokozatosan emelkedik. A kormány számításai szerint az intézkedés nyomán legkevesebb 3,6 milliárd lej folyik be az állami költségvetésbe.
A kormányzati bejelentés előzménye, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az alakulat országos tanácsának vasárnapi ülésén mondott beszédében éles támadást intézett a bankok ellen. A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint a pénzintézetek nem támogatják a román nemzetgazdaságot, ezért a kormánynak olyan intézkedéseket kell foganatosítania, amelyek „kordában tartják” őket, és rákényszerítik arra is, hogy az itt megtermelt profit után Romániában adózzanak, ne adóparadicsomokban vagy a származási országukban.
Eugen Teodorovici kedden felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, mintsem a reálgazdaságot finanszírozzák, így a romániai cégek szerinte drágábban jutnak hitelekhez, mint külföldi versenytársaik. „A magánszemélyeknek folyósított hiteleknél a bankok 8 százalék körüli kamatot alkalmaznak, míg a betétekre alig 2 százalék körüli kamatot fizetnek” – példázta a bankok „kapzsiságát” a miniszter.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy a román kormány a következő három évben megawattóránként 68 lejben megszabja a fölgáz árának felső határát a lakossági és ipari fogyasztók esetében. Ezen túlmenően a kötelező magánnyugdíjalapok esetében lehetővé akarják tenni, hogy a befizető a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kétszázalékos illetékfizetési kötelezettség terhe mellett kivehesse pénzét az alapból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!