Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a „románok érdekeinek védelmével” indokolta a banki különadót
„Mohósági illeték” néven különadót vet ki a román kormány 2019-től a pénzintézetekre, amelyeknek a bankközi hitelkamatláb mértéke alapján számolják fel az illetéket. Jövőre befagyasztják a földgáz árát.
2018. december 18., 20:422018. december 18., 20:42
2018. december 18., 22:242018. december 18., 22:24
A kormányzati intézkedéseket beharangozó keddi sajtótájékoztatóján Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azzal indokolta a bankok megadóztatását, hogy európai szinten Romániában tesznek szert legnagyobb profitra a pénzintézetek.
Ismertetése szerint egy banknak nem kell „mohósági illetéket” fizetnie, ha az általa megszabott 3 és 6 hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) mértéke legtöbb 1,5 százalékos. Ha a kamatláb 1,5 és 2 százalék között mozog, a különadó 0,2, ha 2 és 2,5 százalék között, akkor 0,4 százalékra rúg majd, és fokozatosan emelkedik. A kormány számításai szerint az intézkedés nyomán legkevesebb 3,6 milliárd lej folyik be az állami költségvetésbe.
A kormányzati bejelentés előzménye, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az alakulat országos tanácsának vasárnapi ülésén mondott beszédében éles támadást intézett a bankok ellen. A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint a pénzintézetek nem támogatják a román nemzetgazdaságot, ezért a kormánynak olyan intézkedéseket kell foganatosítania, amelyek „kordában tartják” őket, és rákényszerítik arra is, hogy az itt megtermelt profit után Romániában adózzanak, ne adóparadicsomokban vagy a származási országukban.
Eugen Teodorovici kedden felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, mintsem a reálgazdaságot finanszírozzák, így a romániai cégek szerinte drágábban jutnak hitelekhez, mint külföldi versenytársaik. „A magánszemélyeknek folyósított hiteleknél a bankok 8 százalék körüli kamatot alkalmaznak, míg a betétekre alig 2 százalék körüli kamatot fizetnek” – példázta a bankok „kapzsiságát” a miniszter.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy a román kormány a következő három évben megawattóránként 68 lejben megszabja a fölgáz árának felső határát a lakossági és ipari fogyasztók esetében. Ezen túlmenően a kötelező magánnyugdíjalapok esetében lehetővé akarják tenni, hogy a befizető a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kétszázalékos illetékfizetési kötelezettség terhe mellett kivehesse pénzét az alapból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!