Borszéki pillanatkép. Csaknem 70 százalékkal kevesebb turista kereste fel idén Hargita megyét
Fotó: Bálint Eszter
A 2008-as gazdasági világválság sem tépázta meg annyira az erdélyi és a partiumi turizmust, mint a koronavírus-járvány, rossz évet zártak az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók a Székelyföldön, Nagyváradon és a környező gyógyfürdőkben egyaránt. Az őszi szezon sem tudja kárpótolni a kiesést, főleg olyan körülmények között, hogy a jelenlegi állás szerint egyhamar nem nyithatnak ki a wellnessközpontok és a benti medencék.
2020. szeptember 14., 08:462020. szeptember 14., 08:46
2020. szeptember 14., 10:412020. szeptember 14., 10:41
Hatalmas a visszaesés a három székely megyében a tavalyi idegenforgalmi adatokhoz viszonyítva – mondta el lapunk érdeklődésére László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke az általuk készített statisztikák alapján. Mint részletezte, külön vizsgálták az érkezések és vendégéjszakák szempontjából a három székely megyét, összesítették a székelyföldi adatokat, és ezeket összehasonlították az országos statisztikával.
Az adatok elemzése során kiderült, hogy tavaly mind a három megyében növekedtek a mutatók az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ez az emelkedés pedig nemcsak megtorpant a járvány miatt, hanem hatalmas a visszaesés.
– szögezte le a klaszter elnöke. Arra is kitért, az adatokból kiderül, a szállodáknál az első fél évben nagyobb mértékben csökkent a forgalom, mint a panzióknál.
A klaszter összesítése alapján az első fél évben Romániában 70,44 százalékkal csökkent az érkezések száma az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva, miközben egy évvel korábban 5,62 százalékos növekedés volt tapasztalható. A vendégéjszakák számát tekintve az idei első fél évben 62,48 százalékos a visszaesés, miközben a tavalyi növekedés 7,57 százalékos volt.
A három székelyföldi megye összesített adatait nézve azt láthatjuk, az érkezések száma 65,27 százalékkal csökkent az idei első fél évben, miközben tavaly 9,39 százalékos volt a növekedés. A vendégéjszakák számát tekintve idén 66,67 százalékos a visszaesés a tavalyi első félévi 11,61 százalékos növekedéshez képest.
A klaszter megyékre lebontva is vizsgálta az adatokat. Kovászna megyében volt a legkisebb mértékű a csökkenés: az érkezések száma 55,64 százalékkal esett vissza, a tavaly viszont e téren 17,53 százalékos növekedést produkált a megye. A vendégéjszakák száma 66,54 százalékkal csökkent a tavalyi 13,33 százalékos növekedés mellett. Hargita megyében az érkezések idén 66,39 százalékkal csökkentek, miközben tavaly 13,70 százalékos volt a növekedés, a vendégéjszakák száma idén az első fél évben 68,03 százalékkal esett vissza, a tavaly pedig 13,70 százalékkal nőtt. Maros megyében az érkezések 66,82 százalékkal csökkentek idén, tavaly 7,70 százalékos volt a növekedés, a vendégéjszakák száma 66,11 százalékkal csökkent, tavaly 10,83 százalékkal növekedett.
Fotó: Bálint Eszter
„A világjárvány 2 millió eurós kárt okozott nekünk az év első felében a 2019-es év azonos időszakához viszonyítva. A júliusi bevételek is jóval elmaradtak a tavalyi szinttől, augusztusban 15 százalékos volt a kiesés” – vont mérleget az Ebihoreanul.ro portálnak Florian Serac, a Félixfürdőn és Püspökfürdőben is érdekeltségekkel bíró Turism Felix igazgatója. Rámutatott, egy veszteséges első fél év után júliusban már volt legalább egy kis profitjuk, és reméli, hogy még a szeptemberi hónap is visszahoz valamennyit.
Az elmúlt években hatalmas felújításon átesett és nagyon erős marketingstratégiával rendelkező, így turistamágnesnek számító Nagyvárad sem dicsekedhet az idei évével. Mihai Jurca, a város és a régió turizmusának népszerűsítésével foglalkozó egyesület (APTOR) vezetője azt mondja, az első fél évben alig 56 457 turista kereste fel a Körös-parti várost, és reméli, hogy az év végéig sikerül túlszárnyalni a mélypontnak számító 2008-as szintet, amikor 66 630-an keresték fel Váradot. „A legoptimistább forgatókönyv az, ha az év végéig sikerül elérni a tavalyi 236 793 látogató felét. A legpesszimistábbra nem is akarok gondolni” – mondta Jurca az Ebihoreanul.ro-nak.
A portál szerint a legjobb példa a „katasztrófa méreteire” a nagyváradi Nymphaea élményfürdő, ami mostanáig a város egyik legjövedelmezőbb biznisze volt. Miután 1200-ra kellett korlátozni az egy időben az akvaparkban tartózkodók számát, illetve nem lehetett megnyitni a benti medencéket, csúszdákat, vendéglőket, bár augusztusban úgy tűnt, hogy megrohamozták a turisták, visszaesett a jövedelem.
– mondta el Liviu Andrica, a élményfürdőt is alárendeltségében tudó közterület-fenntartó igazgatóság (ADP) vezetője.
Váradon és környékén most mindenki arra vár, hogy megnyithassák a benti medencéket, a spákat és wellnessközpontokat. Mint Andrica is rámutatott: az éjszakák már hűvösek, egyre nehezebb megfelelő hőmérsékletűre melegíteni reggelente a kinti medencék vizét. „Ha nem folytathatjuk a tevékenységet bent, kénytelenek leszünk hibernálni az akvaparkot” – fogalmazott az igazgató.
Erre azonban úgy tűnik, még egy ideig várniuk kell. „A kormány nem nyitja meg a benti medencéket, mivel nehéz betartani a fizikai távolságtartás szabályait a hasonló helyeken” – jelentette ki múlt héten Răzvan Pârjol, a gazdasági minisztérium turizmusért felelős államtitkára. „A szállodák nyitva vannak, az éttermek nyitva vannak, maradtak a medencék. Jelen pillanatban nem időszerű megnyitni a benti medencéket, mivel nehéz tartani a fizikai távolságot, hogy elkerülhető legyen a vírus terjedése. Ugyanez érvényes azokra a gyógykezelésekre is, amelyekhez szükség van medencére. Ellenben a vendéglők jól elhatárolt helyiségek” – jelentette ki az Agerpres hírügynökség megkeresésére az államtitkár. Azt mondta, ha javul a járványügyi helyzet, a kormány döntése a jövőben megváltozhat, de még nem jött el ennek az ideje.
Az Agerpres azt követően kérte ki a kormány hivatalos álláspontját, hogy a Romániai Gyógyturisztikai Munkáltatók Szövetsége (OPTBR) összehangolt kampányt indított az összeomlás szélére sodródott gyógyturizmus megmentése érdekében.
A kormány nem nyitja meg a benti medencéket, mivel nehéz betartani a fizikai távolságtartás szabályait a hasonló helyeken – jelentette ki szerdán Răzvan Pârjol, a gazdasági minisztérium turizmusért felelős államtitkára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!