Borszéki pillanatkép. Csaknem 70 százalékkal kevesebb turista kereste fel idén Hargita megyét
Fotó: Bálint Eszter
A 2008-as gazdasági világválság sem tépázta meg annyira az erdélyi és a partiumi turizmust, mint a koronavírus-járvány, rossz évet zártak az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók a Székelyföldön, Nagyváradon és a környező gyógyfürdőkben egyaránt. Az őszi szezon sem tudja kárpótolni a kiesést, főleg olyan körülmények között, hogy a jelenlegi állás szerint egyhamar nem nyithatnak ki a wellnessközpontok és a benti medencék.
2020. szeptember 14., 08:462020. szeptember 14., 08:46
2020. szeptember 14., 10:412020. szeptember 14., 10:41
Hatalmas a visszaesés a három székely megyében a tavalyi idegenforgalmi adatokhoz viszonyítva – mondta el lapunk érdeklődésére László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke az általuk készített statisztikák alapján. Mint részletezte, külön vizsgálták az érkezések és vendégéjszakák szempontjából a három székely megyét, összesítették a székelyföldi adatokat, és ezeket összehasonlították az országos statisztikával.
Az adatok elemzése során kiderült, hogy tavaly mind a három megyében növekedtek a mutatók az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ez az emelkedés pedig nemcsak megtorpant a járvány miatt, hanem hatalmas a visszaesés.
– szögezte le a klaszter elnöke. Arra is kitért, az adatokból kiderül, a szállodáknál az első fél évben nagyobb mértékben csökkent a forgalom, mint a panzióknál.
A klaszter összesítése alapján az első fél évben Romániában 70,44 százalékkal csökkent az érkezések száma az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva, miközben egy évvel korábban 5,62 százalékos növekedés volt tapasztalható. A vendégéjszakák számát tekintve az idei első fél évben 62,48 százalékos a visszaesés, miközben a tavalyi növekedés 7,57 százalékos volt.
A három székelyföldi megye összesített adatait nézve azt láthatjuk, az érkezések száma 65,27 százalékkal csökkent az idei első fél évben, miközben tavaly 9,39 százalékos volt a növekedés. A vendégéjszakák számát tekintve idén 66,67 százalékos a visszaesés a tavalyi első félévi 11,61 százalékos növekedéshez képest.
A klaszter megyékre lebontva is vizsgálta az adatokat. Kovászna megyében volt a legkisebb mértékű a csökkenés: az érkezések száma 55,64 százalékkal esett vissza, a tavaly viszont e téren 17,53 százalékos növekedést produkált a megye. A vendégéjszakák száma 66,54 százalékkal csökkent a tavalyi 13,33 százalékos növekedés mellett. Hargita megyében az érkezések idén 66,39 százalékkal csökkentek, miközben tavaly 13,70 százalékos volt a növekedés, a vendégéjszakák száma idén az első fél évben 68,03 százalékkal esett vissza, a tavaly pedig 13,70 százalékkal nőtt. Maros megyében az érkezések 66,82 százalékkal csökkentek idén, tavaly 7,70 százalékos volt a növekedés, a vendégéjszakák száma 66,11 százalékkal csökkent, tavaly 10,83 százalékkal növekedett.
Fotó: Bálint Eszter
„A világjárvány 2 millió eurós kárt okozott nekünk az év első felében a 2019-es év azonos időszakához viszonyítva. A júliusi bevételek is jóval elmaradtak a tavalyi szinttől, augusztusban 15 százalékos volt a kiesés” – vont mérleget az Ebihoreanul.ro portálnak Florian Serac, a Félixfürdőn és Püspökfürdőben is érdekeltségekkel bíró Turism Felix igazgatója. Rámutatott, egy veszteséges első fél év után júliusban már volt legalább egy kis profitjuk, és reméli, hogy még a szeptemberi hónap is visszahoz valamennyit.
Az elmúlt években hatalmas felújításon átesett és nagyon erős marketingstratégiával rendelkező, így turistamágnesnek számító Nagyvárad sem dicsekedhet az idei évével. Mihai Jurca, a város és a régió turizmusának népszerűsítésével foglalkozó egyesület (APTOR) vezetője azt mondja, az első fél évben alig 56 457 turista kereste fel a Körös-parti várost, és reméli, hogy az év végéig sikerül túlszárnyalni a mélypontnak számító 2008-as szintet, amikor 66 630-an keresték fel Váradot. „A legoptimistább forgatókönyv az, ha az év végéig sikerül elérni a tavalyi 236 793 látogató felét. A legpesszimistábbra nem is akarok gondolni” – mondta Jurca az Ebihoreanul.ro-nak.
A portál szerint a legjobb példa a „katasztrófa méreteire” a nagyváradi Nymphaea élményfürdő, ami mostanáig a város egyik legjövedelmezőbb biznisze volt. Miután 1200-ra kellett korlátozni az egy időben az akvaparkban tartózkodók számát, illetve nem lehetett megnyitni a benti medencéket, csúszdákat, vendéglőket, bár augusztusban úgy tűnt, hogy megrohamozták a turisták, visszaesett a jövedelem.
– mondta el Liviu Andrica, a élményfürdőt is alárendeltségében tudó közterület-fenntartó igazgatóság (ADP) vezetője.
Váradon és környékén most mindenki arra vár, hogy megnyithassák a benti medencéket, a spákat és wellnessközpontokat. Mint Andrica is rámutatott: az éjszakák már hűvösek, egyre nehezebb megfelelő hőmérsékletűre melegíteni reggelente a kinti medencék vizét. „Ha nem folytathatjuk a tevékenységet bent, kénytelenek leszünk hibernálni az akvaparkot” – fogalmazott az igazgató.
Erre azonban úgy tűnik, még egy ideig várniuk kell. „A kormány nem nyitja meg a benti medencéket, mivel nehéz betartani a fizikai távolságtartás szabályait a hasonló helyeken” – jelentette ki múlt héten Răzvan Pârjol, a gazdasági minisztérium turizmusért felelős államtitkára. „A szállodák nyitva vannak, az éttermek nyitva vannak, maradtak a medencék. Jelen pillanatban nem időszerű megnyitni a benti medencéket, mivel nehéz tartani a fizikai távolságot, hogy elkerülhető legyen a vírus terjedése. Ugyanez érvényes azokra a gyógykezelésekre is, amelyekhez szükség van medencére. Ellenben a vendéglők jól elhatárolt helyiségek” – jelentette ki az Agerpres hírügynökség megkeresésére az államtitkár. Azt mondta, ha javul a járványügyi helyzet, a kormány döntése a jövőben megváltozhat, de még nem jött el ennek az ideje.
Az Agerpres azt követően kérte ki a kormány hivatalos álláspontját, hogy a Romániai Gyógyturisztikai Munkáltatók Szövetsége (OPTBR) összehangolt kampányt indított az összeomlás szélére sodródott gyógyturizmus megmentése érdekében.
A kormány nem nyitja meg a benti medencéket, mivel nehéz betartani a fizikai távolságtartás szabályait a hasonló helyeken – jelentette ki szerdán Răzvan Pârjol, a gazdasági minisztérium turizmusért felelős államtitkára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!