Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint egységes Kárpát-medencei térségben kell gondolkodni
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A nemzetpolitika egyik legnagyobb eredménye az a felismerés, hogy külhoni magyarnak lenni erőforrás, amelynek kiaknázásával komoly versenyelőnyre lehet szert tenni – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden a budapesti Parlamentben az Érték és Minőség Nagydíj pályázat elismeréseit átadó ünnepségen.
2019. szeptember 10., 20:532019. szeptember 10., 20:53
2019. szeptember 10., 20:552019. szeptember 10., 20:55
Idén 60 pályázó 67 pályázata – köztük 7 erdélyi pályázó – kapott Érték és Minőség Nagydíj kitüntető címet. Potápi Árpád János kiemelte, dolgoznak az intézményhálózat erősítésén, hogy a magyar oktatás, kultúra, vállalkozás egyet jelentsen mindenütt a minőséggel. Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2016 óta több ezer külhoni magyar vállalkozó kapott szakmai és pénzügyi támogatást fejlődési projektje megvalósításához.
Dolgoznak azon is, minél több újabb szakterületen indulhasson el a magyar–magyar együttműködés azért, hogy egységes Kárpát-medencei térségben lehessen gondolkodni az oktatásban, kultúrában, gazdaságban egyaránt. „Ebben a munkában szerepe van az Érték és Minőség Nagydíjnak, amely a magyar minőséget teszi határtalanná” – tette hozzá. A Miniszterelnökség államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés döntésének értelmében 2020 a nemzeti összetartozás éve lesz, ami még nagyobb erőforrást szabadít fel a nemzetben, és még hangsúlyosabban lehet majd az egységet megmutatni.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében kiemelte: az Érték és Minőség Nagydíj védjegye objektív mérőszámok alapján úgy igazolja a díjazott termékek és szolgáltatások kimagasló minőségét, hogy közben szimbolikus közösségvállalást kínál a hazai és a kárpát-medencei magyar termelőkkel. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy a díjazott pályázatok 40 százaléka az agráriumhoz kötődik. Szerinte az Érték és Minőség Nagydíj mutatja azt is, hogy a magyar vállalkozások munkájukkal milyen kiemelkedő eredményeket tudnak elérni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a közös nyelv, kultúra, történelmi múlt köteléket jelent, amelyet eszköznek kell tekinteni a lehetőségekkel való éléshez. Közölte, a magyar kormány nemzetstratégiája fontos számukra, mert az identitás megőrzése mellett nyitott a gazdaság felé a Kárpát-medencében. Kiss Károlyné Ildikó, az Érték és Minőség Nagydíj pályázati rendszer alapítója elmondta: a gazdasági életben egyre fontosabb a szerepe azoknak a megkülönböztető jeleknek, védjegyeknek, amelyek kiemelkedő eredményekre, teljesítményekre hívják fel a figyelmet. Az Érték és Minőség Nagydíj címet az elmúlt évhez képest 31 százalékkal több pályázat érdemelte ki. A díjazottak között megtalálható kis- és középvállalkozó, nagyvállalkozás, szabadalmakkal rendelkező egyéni vállalkozó is.
Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázatot 2019-ben a DIAMOND Szervezőiroda Bt., a Hajnal Húskombinát Kft., a Legrand Magyarország Villamos Rendszerek Zrt., a Poli-Farbe Vegyipari Kft., a ProfessionCert Kft., valamint az erdélyi, mezőcsávási székhelyű SSM & SIU Kft. írta ki és valósította meg. A pályázat fővédnöke Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, kiemelt támogatója a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága, külhoni támogatója az RMDSZ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan szerint a kormány deficitcsökkentő csomagjai nélkül még inkább elszabadult volna a költségvetési hiány és az infláció. Az államfő azt is kijelentette, hogy néhány intézkedés esetében másként járt volna el.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás