
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint egységes Kárpát-medencei térségben kell gondolkodni
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A nemzetpolitika egyik legnagyobb eredménye az a felismerés, hogy külhoni magyarnak lenni erőforrás, amelynek kiaknázásával komoly versenyelőnyre lehet szert tenni – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden a budapesti Parlamentben az Érték és Minőség Nagydíj pályázat elismeréseit átadó ünnepségen.
2019. szeptember 10., 20:532019. szeptember 10., 20:53
2019. szeptember 10., 20:552019. szeptember 10., 20:55
Idén 60 pályázó 67 pályázata – köztük 7 erdélyi pályázó – kapott Érték és Minőség Nagydíj kitüntető címet. Potápi Árpád János kiemelte, dolgoznak az intézményhálózat erősítésén, hogy a magyar oktatás, kultúra, vállalkozás egyet jelentsen mindenütt a minőséggel. Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2016 óta több ezer külhoni magyar vállalkozó kapott szakmai és pénzügyi támogatást fejlődési projektje megvalósításához.
Dolgoznak azon is, minél több újabb szakterületen indulhasson el a magyar–magyar együttműködés azért, hogy egységes Kárpát-medencei térségben lehessen gondolkodni az oktatásban, kultúrában, gazdaságban egyaránt. „Ebben a munkában szerepe van az Érték és Minőség Nagydíjnak, amely a magyar minőséget teszi határtalanná” – tette hozzá. A Miniszterelnökség államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés döntésének értelmében 2020 a nemzeti összetartozás éve lesz, ami még nagyobb erőforrást szabadít fel a nemzetben, és még hangsúlyosabban lehet majd az egységet megmutatni.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében kiemelte: az Érték és Minőség Nagydíj védjegye objektív mérőszámok alapján úgy igazolja a díjazott termékek és szolgáltatások kimagasló minőségét, hogy közben szimbolikus közösségvállalást kínál a hazai és a kárpát-medencei magyar termelőkkel. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy a díjazott pályázatok 40 százaléka az agráriumhoz kötődik. Szerinte az Érték és Minőség Nagydíj mutatja azt is, hogy a magyar vállalkozások munkájukkal milyen kiemelkedő eredményeket tudnak elérni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a közös nyelv, kultúra, történelmi múlt köteléket jelent, amelyet eszköznek kell tekinteni a lehetőségekkel való éléshez. Közölte, a magyar kormány nemzetstratégiája fontos számukra, mert az identitás megőrzése mellett nyitott a gazdaság felé a Kárpát-medencében. Kiss Károlyné Ildikó, az Érték és Minőség Nagydíj pályázati rendszer alapítója elmondta: a gazdasági életben egyre fontosabb a szerepe azoknak a megkülönböztető jeleknek, védjegyeknek, amelyek kiemelkedő eredményekre, teljesítményekre hívják fel a figyelmet. Az Érték és Minőség Nagydíj címet az elmúlt évhez képest 31 százalékkal több pályázat érdemelte ki. A díjazottak között megtalálható kis- és középvállalkozó, nagyvállalkozás, szabadalmakkal rendelkező egyéni vállalkozó is.
Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázatot 2019-ben a DIAMOND Szervezőiroda Bt., a Hajnal Húskombinát Kft., a Legrand Magyarország Villamos Rendszerek Zrt., a Poli-Farbe Vegyipari Kft., a ProfessionCert Kft., valamint az erdélyi, mezőcsávási székhelyű SSM & SIU Kft. írta ki és valósította meg. A pályázat fővédnöke Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, kiemelt támogatója a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága, külhoni támogatója az RMDSZ.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
1 hozzászólás