
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint egységes Kárpát-medencei térségben kell gondolkodni
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A nemzetpolitika egyik legnagyobb eredménye az a felismerés, hogy külhoni magyarnak lenni erőforrás, amelynek kiaknázásával komoly versenyelőnyre lehet szert tenni – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden a budapesti Parlamentben az Érték és Minőség Nagydíj pályázat elismeréseit átadó ünnepségen.
2019. szeptember 10., 20:532019. szeptember 10., 20:53
2019. szeptember 10., 20:552019. szeptember 10., 20:55
Idén 60 pályázó 67 pályázata – köztük 7 erdélyi pályázó – kapott Érték és Minőség Nagydíj kitüntető címet. Potápi Árpád János kiemelte, dolgoznak az intézményhálózat erősítésén, hogy a magyar oktatás, kultúra, vállalkozás egyet jelentsen mindenütt a minőséggel. Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2016 óta több ezer külhoni magyar vállalkozó kapott szakmai és pénzügyi támogatást fejlődési projektje megvalósításához.
Dolgoznak azon is, minél több újabb szakterületen indulhasson el a magyar–magyar együttműködés azért, hogy egységes Kárpát-medencei térségben lehessen gondolkodni az oktatásban, kultúrában, gazdaságban egyaránt. „Ebben a munkában szerepe van az Érték és Minőség Nagydíjnak, amely a magyar minőséget teszi határtalanná” – tette hozzá. A Miniszterelnökség államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés döntésének értelmében 2020 a nemzeti összetartozás éve lesz, ami még nagyobb erőforrást szabadít fel a nemzetben, és még hangsúlyosabban lehet majd az egységet megmutatni.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében kiemelte: az Érték és Minőség Nagydíj védjegye objektív mérőszámok alapján úgy igazolja a díjazott termékek és szolgáltatások kimagasló minőségét, hogy közben szimbolikus közösségvállalást kínál a hazai és a kárpát-medencei magyar termelőkkel. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy a díjazott pályázatok 40 százaléka az agráriumhoz kötődik. Szerinte az Érték és Minőség Nagydíj mutatja azt is, hogy a magyar vállalkozások munkájukkal milyen kiemelkedő eredményeket tudnak elérni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a közös nyelv, kultúra, történelmi múlt köteléket jelent, amelyet eszköznek kell tekinteni a lehetőségekkel való éléshez. Közölte, a magyar kormány nemzetstratégiája fontos számukra, mert az identitás megőrzése mellett nyitott a gazdaság felé a Kárpát-medencében. Kiss Károlyné Ildikó, az Érték és Minőség Nagydíj pályázati rendszer alapítója elmondta: a gazdasági életben egyre fontosabb a szerepe azoknak a megkülönböztető jeleknek, védjegyeknek, amelyek kiemelkedő eredményekre, teljesítményekre hívják fel a figyelmet. Az Érték és Minőség Nagydíj címet az elmúlt évhez képest 31 százalékkal több pályázat érdemelte ki. A díjazottak között megtalálható kis- és középvállalkozó, nagyvállalkozás, szabadalmakkal rendelkező egyéni vállalkozó is.
Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázatot 2019-ben a DIAMOND Szervezőiroda Bt., a Hajnal Húskombinát Kft., a Legrand Magyarország Villamos Rendszerek Zrt., a Poli-Farbe Vegyipari Kft., a ProfessionCert Kft., valamint az erdélyi, mezőcsávási székhelyű SSM & SIU Kft. írta ki és valósította meg. A pályázat fővédnöke Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, kiemelt támogatója a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága, külhoni támogatója az RMDSZ.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
1 hozzászólás