Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint egységes Kárpát-medencei térségben kell gondolkodni
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A nemzetpolitika egyik legnagyobb eredménye az a felismerés, hogy külhoni magyarnak lenni erőforrás, amelynek kiaknázásával komoly versenyelőnyre lehet szert tenni – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden a budapesti Parlamentben az Érték és Minőség Nagydíj pályázat elismeréseit átadó ünnepségen.
2019. szeptember 10., 20:532019. szeptember 10., 20:53
2019. szeptember 10., 20:552019. szeptember 10., 20:55
Idén 60 pályázó 67 pályázata – köztük 7 erdélyi pályázó – kapott Érték és Minőség Nagydíj kitüntető címet. Potápi Árpád János kiemelte, dolgoznak az intézményhálózat erősítésén, hogy a magyar oktatás, kultúra, vállalkozás egyet jelentsen mindenütt a minőséggel. Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2016 óta több ezer külhoni magyar vállalkozó kapott szakmai és pénzügyi támogatást fejlődési projektje megvalósításához.
Dolgoznak azon is, minél több újabb szakterületen indulhasson el a magyar–magyar együttműködés azért, hogy egységes Kárpát-medencei térségben lehessen gondolkodni az oktatásban, kultúrában, gazdaságban egyaránt. „Ebben a munkában szerepe van az Érték és Minőség Nagydíjnak, amely a magyar minőséget teszi határtalanná” – tette hozzá. A Miniszterelnökség államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés döntésének értelmében 2020 a nemzeti összetartozás éve lesz, ami még nagyobb erőforrást szabadít fel a nemzetben, és még hangsúlyosabban lehet majd az egységet megmutatni.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében kiemelte: az Érték és Minőség Nagydíj védjegye objektív mérőszámok alapján úgy igazolja a díjazott termékek és szolgáltatások kimagasló minőségét, hogy közben szimbolikus közösségvállalást kínál a hazai és a kárpát-medencei magyar termelőkkel. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy a díjazott pályázatok 40 százaléka az agráriumhoz kötődik. Szerinte az Érték és Minőség Nagydíj mutatja azt is, hogy a magyar vállalkozások munkájukkal milyen kiemelkedő eredményeket tudnak elérni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a közös nyelv, kultúra, történelmi múlt köteléket jelent, amelyet eszköznek kell tekinteni a lehetőségekkel való éléshez. Közölte, a magyar kormány nemzetstratégiája fontos számukra, mert az identitás megőrzése mellett nyitott a gazdaság felé a Kárpát-medencében. Kiss Károlyné Ildikó, az Érték és Minőség Nagydíj pályázati rendszer alapítója elmondta: a gazdasági életben egyre fontosabb a szerepe azoknak a megkülönböztető jeleknek, védjegyeknek, amelyek kiemelkedő eredményekre, teljesítményekre hívják fel a figyelmet. Az Érték és Minőség Nagydíj címet az elmúlt évhez képest 31 százalékkal több pályázat érdemelte ki. A díjazottak között megtalálható kis- és középvállalkozó, nagyvállalkozás, szabadalmakkal rendelkező egyéni vállalkozó is.
Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázatot 2019-ben a DIAMOND Szervezőiroda Bt., a Hajnal Húskombinát Kft., a Legrand Magyarország Villamos Rendszerek Zrt., a Poli-Farbe Vegyipari Kft., a ProfessionCert Kft., valamint az erdélyi, mezőcsávási székhelyű SSM & SIU Kft. írta ki és valósította meg. A pályázat fővédnöke Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, kiemelt támogatója a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága, külhoni támogatója az RMDSZ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.
Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás