„Kényszertakarékoskodók” országa – A lakosság mintegy kétharmada egyetlen lejt sem tesz félre a fizetéséből

– a helyzetet súlyosbítja, hogy 2018-hoz képest nőtt azoknak az aránya, akiknek nem futja megtakarításra, egy évvel korábban ugyanis a válaszadóknak „mindössze” az 51 százaléka mondta azt, hogy nem tud félre tenni.

 A béremelést elnyeli a drágulás

Több tényező befolyásolja, hogy a bevételek növekedése ellenére Romániában nem emelkedtek a megtakarítások – értékelte a felmérés eredményeit a Krónika megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár. Mint rámutatott: a bérnövekedéssel arányosan emelkednek az élelmiszerárak, ez elviszi a többletbevétel egy részét, másrészt a mentalistással vannak a gondok, a kelet-európaiak többsége nem gondol a jövőre, Romániában pedig a hiányos pénzügyi kultúra tovább nehezíti, hogy az emberek félretegyenek a pénzükből.

Szabó Árpád kiemelte, az elmúlt egy évben valóban növekedtek a fizetések, de mindenki a saját bőrén tapasztalhatja, hogy drágultak az élelmiszerek, hiszen ma már egy heti nagy bevásárlás átlag 50-100 lejjel kerül többe, mint egy évvel korábban.

– részletezte a közgazdász.

– osztotta meg velünk tapasztalatait a közgazdász. Rámutatott, a felnőttek, tehát a szülők sem rendelkeznek ezekkel az alapvető pénzügyi ismeretekkel, így azokat nem tudják átadni a gyerekeiknek. Ezért az iskolában kellene lefektetni az alapokat, már 5-8. osztályban meg kellene tanítani a gyerekeket arra, hogy mihez kezdhetnek a zsebpénzükkel, ahelyett, hogy amint megkapják, azonnal elköltik üdítőre és chipsre. 

Szabó Árpád elmondta, ő a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen tart előadásokat arról, hogy miként kell kezelni a pénzügyeket a hétköznapokban, a hallgatók mindig rácsodálkoznak a számításokra. „Ha levezetünk egy életpálya-modellt, attól kezdve, hogy egy felnőtt kikerül az egyetemről, belép a munkaerőpiacra, addig, amíg nyugdíjba megy, számításba véve az előléptetéseket, a gyerekvállalást, általában kiderül, hogy ha nem takarítanak meg, teljesen eladósodnak, mire elérik a nyugdíjkorhatárt. Ez esetben vagy tovább dolgoznak, vagy nélkülözniük kell” – irányította rá a figyelmet a közgazdász. Hangsúlyozta,

„Az egyetemeken is ritka az ilyen típusú oktatás, az iskolákban is hiányzik, holott a pénzügyi kultúra, a megtakarítás fontossága a közbeszéd része kellene hogy legyen” – szögezte le Szabó Árpád.