2007. augusztus 10., 00:002007. augusztus 10., 00:00
Ez utóbbi érvényes a Volksbankra, amely már az új, a jegybank által kiadott el?írások alapján végzi a hitelm?veleteket. A pénzintézet illetékesei szerint a rizikókamat a hitelegyenleg 0,25 százalékának felel meg, és benne foglaltatik a havi törleszt?részletben. Más bankok – mint például a Román Fejlesztési Bank (BRD) – a kamatlábak módosításával próbálják kivédeni az ügyfelek esetleges fizetésképtelenségét. A BRD egyébként ugyanezt a politikát alkalmazza minden hitele esetén. Minél nagyobb a rizikó egy kölcsön esetén (az önrész nélküliek vezet? helyen vannak ebb?l a szempontból), annál nagyobb mérték? lehet a kamatláb módosulása, esetenként elérve akár az egy százalékpontot. A bank az egyéni esetekhez igazítja a hitelfelvétel feltételeit. Ez annyit jelent, hogy minden ügyfél esetében egy egységesen megszabott kamatszintr?l indulnak, amelyet az adott helyzethez igazítanak. Az Alpha Bank ezzel szemben nem alkalmazza egyik fenti módszert sem. Az önrész nélküli hitelek indulásból többe kerülnek, mivel a törleszt?részletek megszabásánál az önrészt jelent? 25 százalékot is hozzászámolják. Az olyan pénzintézetek, mint az ING, progresszív kamatpolitikát folytatnak, mivel a jegybank utasításai nem vonatkoznak rájuk, tekintve, hogy a romániai képviselet a hollandiai központ közvetlen kirendeltsége. A legnagyobb belföldi kereskedelmi bank, a BCR egyel?re nem biztosít önrész nélküli hitelt. A fentieket figyelembe véve az önrész nélküli hitel igénylésébe belevágóknak jelent?s többletköltséggel kell számolniuk. A bankok különböz? rizikóellenes megoldásait alapul véve ezek akár 40 százalékát is elérhetik a hitel teljes összegének.
Egy hónap alatt 105 milliárd hitel
A Román Nemzeti Bank kimutatása szerint közel négy százalékkal n?tt egy hónap alatt a lakosság és a vállalatok által felvett hitelek száma. A teljes összeg 105 milliárd lejt tesz ki. A bankokhoz fordulók valutában és lejben is kölcsönöztek, a legtöbb hitelt pedig a f?városi cégek és magánszemélyek vették fel, 36 milliárd lejnek megfelel?t. Ez több mint egyharmadát teszi ki az országosan egy hónap alatt leszerz?dött hiteleknek.
Hitelek: élen a KKV-k
Robbanásszerűen megnőtt tavaly a kis- és középvállalkozásoknak (KKV) nyújtott bankhitelek száma 2007-ben. A felmérések szerint ezen gazdasági szereplők több mint fele tartozik valamelyik banknak. A bankok jelentős hányada ugyanis az eszközök beszerzésén túl az állammal szembeni tartozások törlesztésére, valamint a termelés biztosításához is jóváhagy hiteleket. A hitelért folyamodók között nagyobb számban vannak a legkevesebb 15 éve a piacon lévő vállalatok, tájegységi leosztásban pedig az ország déli és délkeleti részén lévő cégek vezetnek a hitelfelvétel gyakorisága szempontjából. A legritkábban a központi régiókban tevékenykedő vállalatok keresik meg kölcsönért a bankokat. A listát az építőipari vállalatok vezetik (66,7 százalékkal), őket követik a turizmusban (59,46 százalékkal), a kereskedelemben (59,38 százalékkal), illetve az iparban (57,83 százalékkal) érdekelt vállalatok. A legkeresettebb két pénzintézet a BCR és a BRD volt.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.