
Fotó: Biró István
2009. június 02., 09:412009. június 02., 09:41
Mint kifejtette, az már biztos, hogy a 42 kilométeres sztrádaszakasz elkészül az idei év végéig, ám a csomópontokat várhatóan nem sikerül átadni addig az időpontig. Szerinte még meg lehet nyitni a sztrádaszakaszt a forgalom előtt, mivel meg lehet találni azokat az ideiglenes megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a felhajtást.
Bogdan Sgârcitu, a Bechtel kommunikációs igazgatója egyben több felmerült problémáért is a román államot tette felelőssé. Mint hangoztatta, a kormány nem teremtette meg a feltételeket a munkálatok folytatására, jelenleg is még 21 olyan létesítmény található a sztráda útvonalán, amelyeket az államnak kell onnan elköltöztetnie.
Beszámolva arról, hogy jelenleg hogy állnak a munkálatok, Bogdan Sgârcitu elmondta, a 42 kilométerből már sikerült 18-at leaszfaltozniuk, s további 12 kilométer is készen áll arra, hogy a burkolatot rávigyék. Az igazgató arról is büszkén számolt be, hogy az eddig elvégzett munkálatokra meg is kapták a jóváhagyást az illetékes román állami hatóságoktól.
A sztráda további szakaszai kapcsán elmondta, a Bihar megyei Berettyószéplak és Bors közötti 64 kilométeres részen idén már nem végeznek építési munkálatokat, mivel a válság miatt nem lehet előteremteni a szükséges pénzösszegeket, azonban a kormánytól még mindenképp pénzre lesz szükségük, hogy a korábban elvégzett munkálatokat konzerválni tudják. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a bihari szakaszon korábban tevékenykedő 300 munkás jelenleg kényszerszabadságon van.
Az amerikai vállalat képviselője arra is kitért, hogy a Marosvásárhelyt Brassóval összekötő szakasz helyzetét mindössze az év második felében tisztázzák. Erre a szakaszra ugyanis hiába kötötte meg a szerződést még a Năstase-kormány, a jelenleg hatalmon levő koalíció szerint a Bechtel túl nagy árat követel, s ezért előfordulhat, hogy még idén új versenytárgyalást írnak ki a kivitelezésre.
Bogdan Sgârcitu a hét végi sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy a közlekedési minisztérium jelenleg 13,5 millió euróval tartozik a Bechtelnek a márciusban elvégzett munkálatokért. Ezt az összeget legkésőbb május 26-áig kellett volna utalnia a szaktárcának. A Bechtel pedig – tette hozzá – késedelmi kamatot is követelhet. Mint emlékeztetett, a tavalyi év során közel négymillió euró értékben kaptak késedelmi kamatot a kifizetési késlekedések miatt a román államtól.
A román állam egyébként az elmúlt öt évben mintegy 2,7 milliárd lejt (675 millió euró) fizetett ki az amerikai Bechtel cégnek, amely eddig a tervezett nyolc pályaszakaszból mindössze kettőnek kezdte meg az építését, és máig nincs egyetlen kilométer használható sztrádaszakasz. Az Autópályák és Országutak Országos Társasága (CNADNR) által kifizetett összegek 2004-től 2008-ig fokozatosan növekedtek. Az első szerződéses évben a román állam még csak 298,2 millió lejt (félmillió euró), 2007-ben 706,5 millió lejt (176 millió euró), tavaly már 1,1 milliárd lejt (275 millió euró) utalt át az amerikai cégnek. Az eddig összesen kifizetett 2,7 milliárd lejből 1,9 milliárd lej (475 millió euró) származott az állami költségvetésből, 766,9 millió lejt (191,7 millió euró) külső hitelből fedeztek.
A CNADNR március elején közzétett összesítő jelentéséből kiderül, hogy az autópálya nyolc szakaszra osztott részeiből mindössze két szakaszon kezdték meg a munkát, nevezetesen a Kolozs megyei Aranyosgyéres és Gyalu közötti 54 kilométeres szakaszon, valamint a Bihar megyei Berettyószéplak és Bors közötti, 64 kilométeres szakaszon. E két pályaszakasz átadási határideje a hatályos szerződés értelmében 2010. február.
A Bors és Brassó közötti, 415 kilométer hosszú autópályának az eredeti tervek szerint 2012-ig kellett volna megépülnie, később azonban a román hatóságok 2013-ra tolták ki a határidőt. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez sem tartható, mivel az autópálya eredetileg 2,2 milliárd euróra becsült költségei legalább kétszer többre rúgnak majd, és a román költségvetés nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy a szóban forgó határidőig a sztráda elkészülhessen.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.