
Fotó: Gecse Noémi
A Pénzügyi Felügyelet (ASF) vizsgálatot indított annak kiderítésére, kimeríti-e a piaci kihágás és manipuláció fogalmát a román pénzügyminiszter minapi – később tagadni próbált – kijelentése, miszerint megszüntetik a nyugdíjrendszernek a második, a kötelező magánnyugdíjból álló pillérét.
2017. július 17., 15:032017. július 17., 15:03
Nem csitulnak a kedélyek a kötelező magánnyugdíj esetleges államosítására irányuló kormányzati szándékkal kapcsolatban. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) vizsgálatot indított azután, hogy Ionuț Mișa pénzügyminiszter június végi beiktatása előtt a második nyugdíjpillér esetleges bezárásáról nyilatkozott.
akik majd eldönthetik, az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes magánnyugdíjat választják. A bejelentésre mélyrepülésbe fogott a lej árfolyama, a bukaresti értéktőzsdén az első húsz társaság mutatói több mint 4 százalékot zuhantak, az aznap elszenvedett veszteségek becslések szerint 1,5 és 3 milliárd lej között mozognak.
Egy hazai magánnyugdíjpénztár neve elhallgatását kérő, vezető beosztású munkatársa lapunknak elmondta, bármennyire is igyekeznek cáfolni a kormányzati illetékesek az államosításról vagy a magánnyugdíj megszüntetéséről szóló híreket, nyilvánvaló, hogy a pénzügyminiszter „nem beszélt a levegőbe”.
a nyugdíjasok aránya már több mint másfél évtizede meghaladja az adófizető munkavállalókét, emiatt becslések szerint a rendszer akár egy évtizeden belül összeomolhat.
Fotó: Mihály Csaba
„Ezzel a helyzettel tehát kezdeni kell valamit, ráadásul a költségvetésben is lyukakat kell betömni.
– állapította meg forrásunk.
Romániában 2008 óta működik hárompillérű nyugdíjrendszer. Az elsőt az állami nyugdíjrendszer képezi, a magánbiztosítók által kezelt második pillért az állami nyugdíjként befizetett járulék egy részéből (jelenleg 5,1 százalékából) töltik fel úgy, hogy az állam átutalja a magánbiztosítóknak a biztosított személyt megillető járulékhányadot.
Uniós szinten egyébként a romániai magánnyugdíjpénztárak kiemelkedő eredményeket értek el: aktíváik tavaly 27,16 százalékkal, 7,26 milliárd euróra nőttek, jelenleg közel hétmillió személy tagja a rendszernek. Egy biztosított személy számlájának átlagos értéke lejben mintegy ezer eurónak felelt meg, ami 2015 végéhez képest 22 százalékos növekedést jelent.
szerinte azonban az állami nyugdíjrendszer gondjai ismeretében a lehetséges lépések nem is annyira a szándékon múlnak. „Egyre kevesebb adófizetőnek kell kitermelnie egyre több idős ember nyugdíját, emiatt óriási a nyomás, hogy mindenkinek nyugdíjat kell fizetni, de nincs miből. Én a kormány helyében a nyilvánosság elé vinném ennek a kérdésnek a megvitatását a nyugdíjrendszer működésének valamennyi aspektusával együtt” – nyilatkozta Biró.
Fotó: Pál Árpád
A pénzügyi felügyelet vezetőségének tagja szerint politikai szempontból öngyilkosságnak tűnhet ugyan a magánnyugdíj megszüntetése, viszont a magyarországi példa is azt mutatja, hogy különösebb következmények nélkül végre lehet hajtani.
„Végeredményben árnyalatnyi különbség van aközött, hogy a második pillér megszüntetésével a befizetők eldönthetik, az államnak vagy egy magánbiztosítónak fizetnek-e ezentúl, illetve hogy az állam esetleg növeli a magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot.
– szögezte le Biró Albin. Egyébként Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter közölte: adatokat kért a pénzügyi felügyelettől a magánnyugdíjpillér működéséről, ettől azonban szerinte „senkinek nem kell megijednie”.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
szóljon hozzá!