
Fotó: Végh Balázs
Ioan Pop, az egyesület vezetőségi tagja úgy véli, épp itt az ideje, hogy Szatmáron is legyen hasonló vásár, mivel Nyugaton ez már jól bevált szokás. „Nem piacról van szó, hanem olyan kirakodóvásárról, ahol az egyesületünkhöz tartozó 34 termelő kínálja minőségi portékáit” – részletezte az ötletgazda.
Pop továbbá arról is beszámolt, hogy a vásáron résztvevők egyforma sátrakban és az egyesület logójával ellátott kötényekben, sapkákban árulnak. A rendezvény végén könnyen össze tudnak pakolni, illetve csak kis tételben szállítanak a helyszínre termékeket, így elkerülik a nagybani viszonteladók spekulációit. „Az a lényeg, hogy a lakosság első kézből jusson hozzá a legfinomabb, válogatott termékekhez, amelyek a Mezőgazdasági Minisztérium által jóváhagyott területeken teremnek. Olyan zöldségek és gyümölcsök vannak a standokon, amelyeket egyébként üzletekben nem kapni.
Ezek termesztésében egyáltalán nem használtak káros növényvédő szereket, és csak minimális mennyiségű vegyszerrel kerültek kapcsolatba” – tette hozzá az egyesületi vezető. A zöldségeken kívül kimondottan nagy sikere volt a frissen sült, állagjavító szerektől mentes házikenyérnek, a finom tejtermékeknek, illetve a válogatott hentesárunak. Emellett a pálinkát és a bort is sokan megkóstolták. A legtöbb pálinkatermelő szilvát is kínált, így a vásárlók megtudhatták, miből készül a méltán híres szatmári szilvapárlat. A borosgazdák pedig szőlőt hoztak magukkal, amelyet 6 lejes kilónkénti áron ajánlgattak.
Vasile Olteanu, aki zöldséges pulttal érkezett a vásárra, lapunk kérdésére elmondta, kitűnő ötletnek tartja a kezdeményezést, és minden héten el fog majd jönni. „Sokkal közvetlenebb a hangulat, mint az üzletekben. A vásárló nemcsak a válogatott termékekkel ismerkedhet meg, hanem a termelőkkel is közvetlenül léphet kapcsolatba. Továbbá olyan finomságokat vihet haza, amelyekről tudja, mit tartalmaznak, és nem adja félve a kisgyereke kezébe” – véli az őstermelő.
A Szamoskrassón termelő gazda egyre nagyobb érdeklődésre számít, mivel úgy gondolja, hamarosan a vásárlóközönség is felismeri a minőségi kínálatot, és szakít a szupermarketek tucatáruival. „Nem vagyunk olcsóbbak a nagyáruházaknál, vagy az élelmiszerpiacoknál. Nem is lehetnénk azok, hiszen akkor csődbe mennénk. Ellenben olyan áruval szolgálunk, amely ízre és minőségre is messze lekörözi az olcsó bóvlit” – fogalmazott a zöldséges, aki szerint sokan arra panaszkodnak, nem egyenletesen piros a paprika, ám arra nem gondolnak, hogy csak azokon a helyeken színeződik meg a termés, ahol a nap telibe éri. „A mutatós zöldségekben van valami turpisság. Jelen esetben nem a külcsín, hanem a belbecs a fontos” – véli Olteanu.
A lakosság 60 százaléka nyilatkozott úgy egy közvélemény-kutatás során, hogy fogyasztott már bioterméket, azonban sokan még mindig összetévesztik azokat a szupermarketekben vásárolt gyümölcsökkel, zöldségekkel, amelyekről köztudott, hogy nem környezetkímélő módon, illetve vegyszerek mellőzésével termesztettek. A Cult Market Research közvélemény-kutató cég által végzett felmérés eredményeit ismertető tanulmány rámutat, Romániában még mindig igen ritkák az igazi biotermékek, mert még a piacokon kapható áruk nagy része sem rendelkezik a biobizonylattal.
Arra a kérdésre, hogy szerintük mi minősül bioterméknek, a felmérés során megkérdezettek 94 százaléka az egészséges, nem permetezett növényeket jelölte meg, 92 százalék mondta azt, hogy teljesen természetes termékekről van szó, amelyek nem tartalmaznak vegyszereket, míg 84 százalék szerint olyan termékek ezek, amelyek nem szennyezik a környezetet. Továbbá 83 százalék szerint nem tartalmaznak tartósítószereket, 34 százalék szerint hagyományos termékek, 30 százalék szerint növényi eredetűek. 5 százalék mondta viszont azt, hogy nincs tisztában a kifejezés jelentésével. Eközben a statisztikai adatok szerint a romániai biotermék-fogyasztás alig éri el a piac 1 százalékot, míg Németországban például már 5 százaléknál tartanak.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.