
Az üzletláncok bojkottjára szólítják híveiket a román szélsőjobb alakulatok
Fotó: Rostás Szabolcs
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke pénteken bejelentette, hogy részt fog venni február 10-én a nagy hipermarketláncok által elkövetett „visszaélések” elleni tüntetésen, és csatlakozásra szólította fel a lakosságot. Az üzletláncok elleni bojkottot Călin Georgescu hirdette meg.
2025. február 07., 22:062025. február 07., 22:06
2025. február 07., 22:212025. február 07., 22:21
„Február 10-én csatlakozom azokhoz a románokhoz, akik az országot megcsúfoló nagy hipermarketláncok visszaéléseire reagálva azt mondják: «Elég volt!». (...) A termékek ára felrobbant, a fizetések alacsonyak, a román termelőket megalázták, a külföldi hipermarketek pedig hatalmas profitot termelnek a mi kárunkra” – üzente honlapján Simion. A szélsőségesen nacionalista politikus állítása szerint más balkáni országokban, például Horvátországban, Montenegróban vagy Szerbiában az emberek „fellázadtak” az üzletláncok visszaélései ellen, és bojkottálni kezdték.
„Ez ugyanaz az olcsó manipuláció, mint amit az elmúlt évek összes kormányellenes tüntetésével kapcsolatban láthattunk. Amikor a románok utcára vonulnak a visszaélések ellen tiltakozva, azonnal «Kreml-pártinak» bélyegzik őket” – fogalmazott az ellenzéki politikus. Az AUR elnöke szerint „a bukaresti propagandistákat” zavarja, hogy „veszítik el az ellenőrzést, és az emberek kezdik látni az igazságot”. Én, George Simion február 10-én együtt leszek azokkal a románokkal, akik részt vesznek ebben a bojkottakcióban” – tette hozzá a politikus.
Közgazdászok helytelenítik az üzletláncok elleni akciót, felhívva a figyelmet, hogy a kezdeményezők ezzel gyakorlatilag a román gazdaságnak, a romániai termelőknek tesznek keresztbe. Bírálta a román szélsőjobb alakulatok által meghirdetett bojkottot Theodor Stolojan volt miniszterelnök is, aki egyszerűen „hülyeségnek” nevezte azt.
„Călin Georgescu lemásolja a horvátországi mintát, hiszen ott ütötte fel a fejét ez a hullám, de aztán lecsengett. Romániában az elmúlt években történtek erőfeszítések az irányba, hogy minél nagyobb arányban kerüljenek hazai termékek a szupermarketek polcaira, és ez sikerült” – nyilatkozta Theodor Stolojan a Digi24 hírtelevízió műsorában.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Fogyasztói Központ által indított „Halo, inspektore” nevű horvát Facebook-csoport először január végén hívta fel bojkottra az állampolgárokat Horvátországban a magas árakat alkalmazó boltok ellen. Az akció kiterjedt a többi nyugat-balkáni országokra is, ahol pénteken ismét bojkottot hirdettek a boltok ellen, miután az egy héttel ezelőtti akció a szervezők szerint a legtöbb helyen sikerrel járt.
Szerbiában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában a múlt hét végre a fogyasztóvédelmi szervezetek bojkottot hirdettek a szerintük irreálisan magas árszabást alkalmazó üzletek ellen. A bojkottal arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy az embereknek elegük van abból, hogy az európai uniós áraknál is drágábban árulnak bizonyos termékeket, főleg élelmiszereket az üzletekben. A nagy boltok elkerülését azért javasolták a fogyasztóvédelmi szervezetek, mert úgy vélik, a nagy cégek egyezséget kötöttek a magas árak érvényesítéséről.

Az Európai Fogyasztói Központ által indított „Halo, inspektore” nevű horvát Facebook-csoport újabb bojkottra hívta fel az állampolgárokat Horvátországban a magas árakat alkalmazó boltok ellen – írta a Jutarnji List című horvát napilap csütörtökön.
A szerbiai adóhivatal adatai szerint a január 31-i bojkott során 25 százalékkal kevesebb számlát állítottak ki az üzletláncok, mint egy nappal korábban. Az üzletláncok azonban nem csökkentették áraikat, ezért az Efektiva fogyasztóvédelmi szervezet ötnapos bojkottra hívta fel az embereket, arra biztatva őket, hogy február 10. és 14. között ne vásároljanak a nagy üzletláncokban.
A kimutatások szerint viszont a bojkottot követő szombaton 11,2 százalékkal magasabb volt a forgalom, mint az azt megelőző szombaton. A szervezők várakozása szerint Észak-Macedóniában az ismét péntekre meghirdetett bojkotthoz a korábbinál is többen csatlakoznak. Sikeres volt a bojkott Montenegróban is, ahol január 31-én 56,14 százalékkal csökkent a legnagyobb üzletláncok forgalma az adóhivatal adatai szerint.
A megmozdulást Milojko Spajic miniszterelnök is támogatta, míg a montenegrói kereskedelmi kamara szerint alaptalan az akció, és árt a montenegrói gazdaságnak. Civil szervezetek ismét arra szólították fel az embereket, hogy pénteken és szombaton kerüljék el a nagy üzletláncokat. Bosznia-Hercegovinában pénteken kezdődött kétnapos akció, miután a január 31-i bojkott az adóhivatal adatai szerint nem volt sikeres, nem csökkent a boltok forgalma, sőt egy kicsivel még nőtt is az egy héttel korábbihoz képest. Az ország szövetségi kormánya nem reagált az egy héttel korábbi tiltakozásra.
A többségében bosnyákok és horvátok lakta országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció vezetése viszont közölte, ötven termék esetében befagyasztja az árakat, a szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság kormánya pedig rendkívüli ellenőrzéseket jelentett be az indokolatlanul magas árakat alkalmazó üzletekben.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
1 hozzászólás