
Fotó: Pinti Attila
Számos magyarországi telephelyének bezárása mellett döntött a Csíki Sör Manufaktúra, amely nemrég pert nyert a román fogyasztóvédelemmel szemben.
2022. október 07., 17:362022. október 07., 17:36
2022. október 07., 17:382022. október 07., 17:38
A Hargita megyei Csíkszentsimonban sör- és csipszgyárat működtető cég közösségi oldalán adott hírt a logisztikai központjait érintő intézkedésről. A Csíki Sör Manufaktúra közölte, november elsejétől bezárja a debreceni, a győri és a hódmezővásárhelyi telephelyeit. A Csíki Sör a csipszadó robbanásszerű növekedésével, a forint ingadozásával, valamint a sör jövedéki adójának a növekedésével indokolta a lépést.
A csíkszentsimoni cég legutóbb akkor szerepelt a híradásokban, amikor a romániai fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) idén júniusban leállíttatta a Csíki Csipsz 33 termékének a gyártását és forgalmazását, mert a csomagoláson a gyártó címénél Székelyföld szerepel Románia helyett. A csíkszentsimoni Pityóka Gyár Kft. akkor közölte, a hatóság – a regionális szimbólumok és a magyar feliratok ellen indított pereiről elhíresült Dan Tanasának, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselőjének a feljelentése nyomán eljárva – a Csíki Sör Manufaktúrát is felszólította, hogy a Székelyföld megnevezést cserélje le Romániára a sörösüvegek címkéin.
A döntés ellen mindkét cég fellebbezett, és a gyártással, valamint a forgalmazással sem álltak le. Szeptember végén a csíkszentsimoni cég bejelentette, hogy a csíkszeredai bíróság megsemmisítette a fogyasztóvédelemi hatóságnak a Csíki Csipsz termékei forgalmazása felfüggesztésére irányuló rendelkezését, mivel azt jogtalanul hozták meg.
A sörgyártót a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, hogy eltulajdonította szellemi tulajdonát. A sörgyártók perének nyelvi vonatkozásai voltak. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is. A holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezett a Csíkszeredában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi Csíki Sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett romániai és európai jogi védelmet.
A jogvita végül a sörgyártók kiegyezésével végződött, a Csíki Sör Manufaktúra pedig Tiltott Csíki Sörre változtatta a termék nevét.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
5 hozzászólás