
Ragadós lesz a példa? Egyre több helyen arat sikert a négynapos munkahét
Fotó: Pixabay
Akkora sikere volt Izlandon a kísérleti jelleggel bevezetett négynapos munkahétnek, hogy mára már a szigetország alkalmazottainak 86 százaléka kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot. Gyergyószentmiklóson is sikertörténetről beszél az a vállalkozó, aki idén tavasszal megpróbálkozott a rövidebb munkahéttel, és azt mondja, mások is érdeklődnek a kezdeményezés iránt.
„Elsöprő sikerként” értékelik Izlandon a kísérleti jelleggel bevezetett négynapos munkahetet: nem változott, sőt akár nőtt is a hatékonyság, ráadásul jelentősen javult az alkalmazottak egészsége, helyreállt a munka és a magánélet közötti egyensúly. A 2015–2019. között lebonyolított kísérleti program eredményeiről most vontak mérleget a kezdeményezők. Mint emlékeztettek, a négynapos munkahetet Reykjavík önkormányzata a kormánnyal együttműködésben valósította meg, az alkalmazottak a rövidebb munkaprogram mellett is korábbi fizetésüket kapták. 2500 dolgozó vett részt a „kísérletben”, ami az ország lakosságának nagyjából 1 százalékát jelenti. Ők a korábbi 40 órás munkahét után már csak heti 35–36 órát dolgoztak.
A kutatók az eredményeket kielemezve arra a következtetésre jutottak, hogy
A programban résztvevők azt mondták, kevésbé érezték stresszesnek a mindennapokat, jobb egészségi állapotnak örvendtek, illetve helyreállt az egyensúly a munka és a magánélet között.
A program sikere nyomán a BBC beszámolója szerint a szakszervezetek megkezdték a munkaszerződések újratárgyalását, és ma már az izlandi alkalmazottak 86 százaléka vagy kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot.
– nyilatkozta a BBC-nek Will Stronge, a program lebonyolításában részt vevő kutatók egyike.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, nem Izland az egyetlen állam, ahol a négynapos munkahét bevezetésével kísérleteznek. Spanyolországban már több vállalat bevonásával tesztelik a rövidített munkaprogramot, az intézkedést a koronavírus-világjárvány által okozott gazdasági válságra adott válaszként kezdeményezték. Eközben az Unilever lehetőséget ad új-zélandi alkalmazottainak, hogy 20 százalékkal rövidebb ideig dolgozzanak ugyanazért a pénzért. Nagy-Britanniában egy májusban közzétett jelentés eközben arra is rávilágított, hogy a rövidebb munkahét csökkenti egyúttal az ország karbonlábnyomát.
Idén tavasszal egy gyergyószentmiklósi cég is belevágott a nem új keletű, ám a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán egyre többek által népszerűsített, illetve alkalmazott projektbe. Bajkó Tibor, a Tig-Rad System építőipari vállalat vezetője a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, sikertörténetként értékeli a négynapos munkahét bevezetését. A cégnél március 15-én vezették be a munkavállalók képviselőivel egyeztetve, hogy
Bajkó Tibor érdeklődésünkre elmondta, tavasszal még úgy tervezték, hogy késő őszig tartják fenn a négynapos munkahetet, de annak sikerét látva fontolgatják, hogy ha az időjárás engedi, télre is meghosszabbítják.
Fotó: Pixabay
„A munkatársaimtól érkező visszajelzések alapján mondhatom, hogy bevált ez a munkaprogram. Hat, építőiparban jártas szakembert azért sikerült azóta alkalmaznunk, mert vonzotta őket ez a program. Több helyről érdeklődnek, kérdeznek erről a lehetőségről. Nem szólok ugyan bele a többi vállalkozó stratégiájába, de merem javasolni ezt a megoldást, aki teheti, próbálja meg, hiszen komoly energiák szabadulnak fel” – osztotta meg velünk tapasztalatait a gyergyószentmiklósi üzletember. Úgy véli,
Bajkó Tibor fontosnak tartja, hogy lehetőséget biztosítson a munkatársainak, hogy elvégezzék az otthoni feladataikat, és pihenjenek is. Felidézte, a térségben jellemző, hogy a szakemberek hétvégén pluszmunkát vállalnak, kalákába járnak, ezt most elvégzik pénteken-szombaton, vasárnap tényleg pihennek, elmennek templomba, kirándulnak. Pénteken az ügyintézésre is van alkalom, nem kell azért a munkából elkérezkedniük.
„A jó szándék megvan, hogy a feladatokat elvégezzék, a hatékonyság nem csökkent” – szögezte le a vállalkozó. A heti munkaidő tulajdonképpen nem csökkent, hiszen továbbra is 40 órát dolgoznak, csak nem öt, hanem négy nap alatt, vagyis naponta tíz órát. A munkavállalók értékelik a gesztust, hiszen az építőiparban különben is elterjedt nyáron, hogy napi tíz órát dolgoznak, ám a gyergyószentmiklósi cégnél kapnak ezért egy szabadnapot. „Most már annyira megszokták a munkatársaim, így szervezik a mindennapjaikat, hogy nem is tudnánk visszaállni az ötnapos munkahétre” – összegzett a gyergyói üzletember.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
1 hozzászólás