A Versenytanács azzal érvelt a projekt ellen, hogy a módosítás révén csak a piac egy részét segítené a kormány, ami pedig már az állami segélyeket szabályozó törvény hatálya alá esne. Most a Ponta-kormány 2013–2016 közötti programjában merült fel újfent az ötlet, részleteket azonban egyelőre még nem közöltek.
Teljes melléfogásnak tartja viszont a kormány szándékát Trella Tamás, az egyik legnagyobb marosvásárhelyi ingatlanügynökség tulajdonosa. Szerinte a döntés meghozatalához befolyásos építkezési vállalkozók „gyúrták meg” a Ponta-kabinetet, amely működésképtelenné teszi az eredetileg jól indult programot. „Miért nem hagyják, hogy az illető személy vagy család döntse el, milyen lakásra szeretne állami kölcsönt kérni? Annál is inkább, mivel a régebbi lakások egyrészt lényegesen olcsóbbak, másrészt jobb a fekvésük” – állítja az ingatlanügyekben jártas szakember. Példaként Marosvásárhelyt hozta fel, ahol mindkét értékesítésre kerülő magántömbház a város szélén fekszik. Szerinte jövőre még kisebb lesz a lakosság vásárlóereje, és a bankok még inkább szigorítanak a hitelezési feltételeken. Ugyanakkor sok olyan réginek számító lakás kerül eladásra, amit éppen a bankok fognak áruba bocsátani, véli Trella Tamás.
Hasonlóképpen vélekedik egy neve elhallgatását kérő nagyváradi fiatalember is. Mint kérdésünkre elmondta, mindenképpen a belvárosban szeretne élni, s kimondottan magánházban gondolkodik, ilyen jellegű új építésű ingatlant pedig egyszerűen lehetetlenség vásárolni.
Mint ismeretes, az Első otthon programot 2009 nyarán indította útjára a Boc-kormány azzal a céllal, hogy támogassa a fiatalok lakásvásárlását. Utólag a program több ízben is módosult, egyebek mellett azt is lehetővé téve, hogy az érdeklődők második otthon vásárlásához is kaphassanak állami támogatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok