A Versenytanács azzal érvelt a projekt ellen, hogy a módosítás révén csak a piac egy részét segítené a kormány, ami pedig már az állami segélyeket szabályozó törvény hatálya alá esne. Most a Ponta-kormány 2013–2016 közötti programjában merült fel újfent az ötlet, részleteket azonban egyelőre még nem közöltek.
Teljes melléfogásnak tartja viszont a kormány szándékát Trella Tamás, az egyik legnagyobb marosvásárhelyi ingatlanügynökség tulajdonosa. Szerinte a döntés meghozatalához befolyásos építkezési vállalkozók „gyúrták meg” a Ponta-kabinetet, amely működésképtelenné teszi az eredetileg jól indult programot. „Miért nem hagyják, hogy az illető személy vagy család döntse el, milyen lakásra szeretne állami kölcsönt kérni? Annál is inkább, mivel a régebbi lakások egyrészt lényegesen olcsóbbak, másrészt jobb a fekvésük” – állítja az ingatlanügyekben jártas szakember. Példaként Marosvásárhelyt hozta fel, ahol mindkét értékesítésre kerülő magántömbház a város szélén fekszik. Szerinte jövőre még kisebb lesz a lakosság vásárlóereje, és a bankok még inkább szigorítanak a hitelezési feltételeken. Ugyanakkor sok olyan réginek számító lakás kerül eladásra, amit éppen a bankok fognak áruba bocsátani, véli Trella Tamás.
Hasonlóképpen vélekedik egy neve elhallgatását kérő nagyváradi fiatalember is. Mint kérdésünkre elmondta, mindenképpen a belvárosban szeretne élni, s kimondottan magánházban gondolkodik, ilyen jellegű új építésű ingatlant pedig egyszerűen lehetetlenség vásárolni.
Mint ismeretes, az Első otthon programot 2009 nyarán indította útjára a Boc-kormány azzal a céllal, hogy támogassa a fiatalok lakásvásárlását. Utólag a program több ízben is módosult, egyebek mellett azt is lehetővé téve, hogy az érdeklődők második otthon vásárlásához is kaphassanak állami támogatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok