
2011. június 24., 09:122011. június 24., 09:12
– Igazi sikertörténetként értékelhető eddigi pályafutása. 2003-ban, amikor lediplomázott a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtani szakán, állást is talált Kolozsváron a MOL Romániánál. Azóta pedig folyamatosan felfelé ível karriere. Van egy titkos receptje a sikernek, vagy csak a jól elvégzett munka hozta meg gyümölcsét?
– A MOL-nál nem sokkal az egyetem elvégzése után kezdtem. Az évek során arra törekedtem, hogy egyre jobb szakember váljon belőlem. A szakmai fejlődést általában meghatározzák a magunk elé kitűzött személyes célok, valamint az, hogy mennyire sikerül mozgósítani önmagunkat e célok érdekében. Mindig fontosnak tartottam a folyamatos fejlődést, a folyamatos tanulást, az új feladatokat, kihívásokat. De fontos az is, hogy feladataidat a megfelelő munkával szembeni alázattal tudd kezelni, és valószínű, hogy kellenek azok a lehetőségek, amelyek a fejlődést lehetővé teszik.
– Alig múlt 30 éves. A sztereotípiák mentén kétszeresen hátrányos helyzetből indult, hiszen nem elég, hogy igen fiatal, nő is. A sztereotípiák tévednek, vagy egy fiatal nőnek valóban többet kell letennie az asztalra egy ilyen magas beosztás eléréséhez?
– Nem tudom úgy érezni, hogy hátrányos helyzetből indultam volna. Lépcsőfokról lépcsőfokra haladva építettem a karrieremet. Már kamasz koromban elkezdtem dolgozni, majd Kolozsváron a MOL-nál egy olyan versenyképes környezetben tudtam dolgozni, amelyben a szakmai fejlődés lehetőségén kívül az előmenetel lehetőségével is élhettem. Így kerültem Budapestre a MOL-csoporthoz, ahol az üzemanyagkártya működését támogató osztály háttértevékenységét vezettem, majd az üzemanyagkártya-üzletágának vezetői pozíciójából nemrég kineveztek a MOL romániai csapatának élére. Olyan korban élünk, amikor minden nagy sebességgel zajlik, és miután meghúzzuk a vonalat, az számít, hogy sikerült-e a megfelelő, helyes döntést hozni a kellő időben. Az számít, mit tudsz eredmények szempontjából felmutatni, milyen eredménnyel tudod motiválni a csapatodat az elérendő célok érdekében.
– A MOL Románia korábbi vezetőváltásaikor előre sejteni lehetett, hogy új igazgatót fognak kinevezni. A sajtó számára május elsejei beiktatása azonban derült égből érkezett. Az Ön esetében is így történt ez, vagy belső körökben már rég tudni lehetett, hogy Ön váltja Ferencz I. Szabolcsot?
– Azt elmondhatom, hogy valóban relatív gyors döntés volt, és a döntés eredménye, a MOL Románia vezetésének felajánlása megtisztelő volt számomra. Megtisztel továbbá az is, hogy egy jó eredményekkel rendelkező szakember, Ferencz I. Szabolcs kollégám itt végzett munkáját folytathatom, de tulajdonképpen az a legfontosabb, hogy mindketten, a MOL-csapat tagjaiként, új beosztásainkban is arra törekszünk, hogy érdemben hozzájáruljunk a vállalat üzletmenetének fejlesztéséhez és megerősítéséhez.
– Hogyan fogadta a hírt?
– Minden bizonnyal ez volt a karrierem egyik legfontosabb pillanata. A MOL Románia vezetésének elvállalása az utóbbi évek munkájának elismerését jelenti számomra, ugyanakkor egy olyan kihívás is, amely kötelez, hogy legalább olyan jó eredményekhez vezessem a vállalatot, mint amilyenek az elődeim vezetése alatt valósultak meg.
– Ugyan csíkszeredai születésűként tulajdonképpen nem hazatért, amikor Bukarestbe költözött, de a kolozsvári kezdetek után dolgozott már ott. Mennyiben különbözik egymástól Budapest – ahonnan érkezett – és a román főváros?
– Budapest és Bukarest sok közös vonással rendelkezik, mindkettő jelentős pólusa a közép-kelet-európai üzleti világnak. Bukarest nagyon sokat fejlődött az utóbbi években, és ez továbbra is folytatódni fog, annak a rendkívüli potenciálnak köszönhetően, amelyet Románia jelent ebben a régióban.
– Férje eközben Londonban dolgozik. Mikor tudnak időt szakítani a találkozásra?
– Az idő általában véve rendkívül értékes dolog, számunkra pedig még fontosabb, mivel két különböző országban dolgozunk. Éppen azért, mert annyira „kevés”, minden pillanatnak örülünk, és értékeljük azt, amink van. A megszokottnál kicsit többet kell utaznunk, ezt mindketten bevállaltuk, és ennek függvényében ehhez igazodva osztjuk be szabadidőnket is.
– Alig pár hete foglalta el elnöki székét, ezért nem is kérdezem arról, hogy mitől lesz más a Daradics Kinga vezette MOL Románia a Ferencz I. Szabolcs által irányítottnál. Arra azonban kíváncsi lennék, hogy melyek voltak egy újonnan kinevezett igazgató első lépései.
– Még a beilleszkedés időszakát élem, a beleszokás azonban természetes módon történik. Az első lépések magától értetődőek voltak – megismerni a csapat tagjait és meghatározni, egyértelműsíteni a közép- és hosszú távú célkitűzéseket. Nem részletezném a tevékenységeket, azt viszont elmondhatom, hogy határozottan körvonalazott célkitűzéseim és követendő irányvonalaim vannak, amelyekhez és amelyek mentén a csapatomat vezetem.
– Konkrét elképzelésekkel érkezett Bukarestbe vagy a MOL Romániának vezetőtől függetlenül követnie kell a központ által megszabott irányt?
– A MOL Románia a MOL-csoport tagja, fejlesztési stratégiája pedig a MOL-csoport követelményeivel egybevágó irányvonalak mentén van kidolgozva, én pedig ezt a stratégiát tekintem a leghangsúlyosabb célnak. Ugyanakkor kiemelten fontos a cél megvalósítása érdekében, hogy a vezető a helyi valóságoknak, piaci helyzetnek megfelelően próbálja megtalálni, beazonosítani és csapatával megvalósítani a legjobb megoldásokat a csoport által elfogadott célkitűzések elérésének érdekében.
– Nem hagynám figyelmen kívül azt a tényt, hogy egy magyarországi anyavállalatról beszélünk. Az elmúlt nyolc év alatt érezte valaha, hogy könnyebb lenne, ha mondjuk egy német multit képviselne Romániában?
– A MOL egy Magyarországon bejegyzett és onnan „kifejlődött” multinacionális vállalat, szervezeti kultúrájánál fogva inkább nevezném nemzetközinek, én ebben a közegben dolgoztam. Ezenkívül a vállalat komoly szakmai elismerésekkel rendelkezik, stratégiai szinten foglalkozik működése hosszú távú gazdasági fenntarthatóságával. Bekerült például – egyedüliként a régióban – a Dow Jones Fenntarthatósági Indexbe. Továbbá, az üzleti világban a lehetőségek viszonylatában beszélünk a vállalatról, ez a meghatározó szempont. Ezért is nehéz azt eldönteni, hogy mi lenne könnyebb. Amúgy is az embernek az adott helyzetből kell a lehető legjobb eredményeket kihoznia.
– Az elmúlt hónapokat a közbeszéd szintjén meghatározta a folyamatos üzemanyag-drágulás. Milyen trendek várhatóak az árak tekintetében?
–Amikor az üzemanyagok áráról beszélünk, több tényezőt kell figyelembe vennünk, ezek nagyobbrészt igen változékonyak: a világ kőolajtartalékai, a termelési befektetések és költségek, a tárolás és szállítás költségei, a kőolajipari termékek iránti kereslet alakulása, az alternatív energiaforrások fejlődése, az adók stb. A világgazdaság egy erőteljes recesszió utáni regeneráció időszakát éli, 2010-ben pedig a kőolaj iránti kereslet váratlan mértékű növekedésének lehettünk tanúi. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a növekedés napi 2,8 megabarrel volt, ami az utóbbi 30 évben a második legnagyobb növekedésmennyiség. E tendencia oka elsősorban a kínai piac keresletének növekedése, amelynek következtében az árfolyam megközelítette a hordónkénti 100 dollár értéket. Azóta a közép-keleti és észak-afrikai instabilitás és akadozó kőolajszállítás újabb árnövekedéshez vezetett. Az árak továbbalakulását nehéz megjósolni, hisz a piacokon jelen vannak a félelmek ezen geopolitikai mozgások, változások tovább folytatódásától.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!