
Fotó: Mediafax
2012. április 13., 09:042012. április 13., 09:04
Mint ismeretes, a miniszterelnöki posztot februárban elfoglaló Mihai-Răzvan Ungureanu az elmúlt időszakban számos, egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett a témában: volt, amikor letagadta, hogy erre ígéretet tettek volna, máskor a gazdasági növekedéstől tette függővé a béremelést, újabb nyilatkozataiban pedig csak a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentésére látott lehetőséget.
Holott a koalíciós pártok már februárban eldöntötték, hogy idén növelik a munkavállalók reálkeresetét vagy közvetlen béremelés, vagy a tb-járulék csökkentése révén, és a döntést április elejére halasztották el. Ehhez képest az országos szakszervezeti tömbök vezetőivel a napokban folytatott megbeszélése során Ungureanu úgy fogalmazott: továbbra sem tud határozott ígéretet tenni a béremelésre, erre ugyanis csak „remény mutatkozik” a gazdasági emelkedés függvényében.
„A kormánynak határozott érdeke a szegénység leküzdése, a hátrányos helyzetű régiók fejlesztése, a közszférában dolgozók fizetésének emelése. Ez utóbbit azonban most még nem ígérhetem meg, mindössze arra kérhetem önöket: járuljanak hozzá a javaslataikkal ahhoz, hogy ez a remény beteljesedjék” – intézte szavait a szakszervezeti vezetőkhöz a miniszterelnök.
Ezzel egy időben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint kevés az esély rá, hogy idén egy részletben hajtsa végre a kormány a béremelést. (Emlékezetes, a közalkalmazottak tavaly már részesültek egy valamivel több, mint tízszázalékos béremelésben).
A kulturális és örökségvédelmi miniszter egy bukaresti kereskedelmi televíziónak elmondta, meggyőződése, hogy kedvező gazdasági kilátások esetén csak egy év alatt hozható vissza az eredeti, 2010-es szintre a közalkalmazottak fizetése. „Ahogy én látom a dolgokat, ebben az évben tíz, legtöbb 15 százalékos emelést lehet végrehajtani, azt is csak három-négy részletben. Egyetlen emelésre sajnos nem ígérkezik lehetőség” – állapította meg Kelemen Hunor.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.