
Fotó: Pál Árpád
Mindenki szerint szükség van a közalkalmazotti fizetések növelésére, ám nem mindegy, mit tartalmaz majd az egységes bérezési törvény, s milyen kiegészítő intézkedéseket foganatosítanak.
2017. március 27., 23:102017. március 27., 23:10
2017. március 27., 23:132017. március 27., 23:13
Eléri a 3600 eurót az intenzív osztályon dolgozó orvos és aneszteziológus fizetése 2018-ban – jelentette be egy vasárnap esti tévéműsorban Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter, amikor a készülő egységes bérezési törvényről kérdezték. Ismételten elmondta ugyanakkor, hogy felszámoljak a közalkalmazotti fizetések közti méltánytalanságokat, a legnagyobb fizetése pedig az államfőnek lesz, aki 18 ezer lejt keres majd.
A munkaügyi miniszter arról is beszélt, hogy a bérezés tekintetében a Ceauşescu-diktatúrában alkalmazott módszertan volt a legmegfelelőbb. „Olyan szakértőkkel dolgozunk, akik még 1989 előtt az egységes bérezési törvényen dolgoztak. Sokan mondják, hogy a Ceauşescu idején hatályos törvény volt tulajdonképpen a legjobb, mert tudtad, honnan indulsz, és hová kell eljutnod karriered végére. Próbáljuk alkalmazni a jó elveket valamennyi bérezési törvényből\" – jelentette ki a munkaügyi tárca vezetője az Antena 3 hírcsatorna műsorában.
Elmondása szerint különben a közalkalmazotti béremeléseket fokozatosan, 2020-ig valósítják meg. A korábbi bejelentések értelmében ezalatt átlagosan 56 százalékkal nő majd a közszférában dolgozók fizetése, a legnagyobb mértékben pedig az orvosok bérét emelik.
„Ne nőjenek tovább a különbségek!”
Ne nyíljon tovább az olló szára, ne növekedjenek a közigazgatásban az alacsony és a magas fizetések közötti különbségek – ezt tartja fontosnak Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere, akit a készülő egységes bérezési törvény kapcsán faggattunk. Mint hangsúlyozta, ha továbbra is a százalékos elv szerint növelik a fizetéseket a közigazgatásban, akkor a jelenlegi ezer lej körüli bérek csak 1500 lejre növekednek, ami továbbra sem lesz vonzó, ám a jelenlegi hatezer lejes bérek kilencezer lejre növekedhetnek, amit már lehet, hogy nem érdemelnek meg a közigazgatásban dolgozók.
Az elöljáró rámutatott, az optimista forgatókönyv szerint a napokban elfogadja a kormány az új bértörvényt, ami gyakorlatilag a 2020-as bérezési szinteket határozza meg, így a fizetések egy részét addig befagyasztanák, és a béreket fokozatosan növelnék a következő három év alatt. „Ezt a tervezetet azonban még nem látta senki, így nehéz véleményt nyilvánítani róla\" – mondta Antal Árpád. Szerinte az önkormányzatoknak, intézményeknek kellene annyi autonómia, hogy a vezetőjük tudja díjazni azokat a munkatársait, akik többet dolgoznak, vagy nagyobb felelősségű döntést vállalnak. „Ezt úgy lehetne megvalósítani, ha az alapfizetésekre tudnának rászámolni ösztönző jutalékokat\" – összegezte Antal Árpád.
„A béremelésekre legyen fedezet!”
A béremelésekre Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója szerint is szükség van, ám meglátása szerint ezzel párhuzamosan növelni kell az adóbegyűjtés hatékonyságát, reformokra és költségvetési fegyelemre van szükség. Mint a Krónika megkeresésére kifejtette, az alapok rendben vannak, a bruttó hazai termék (GDP) növekszik, tehát rövid távon megbírja a gazdaság a béremeléseket, ám ha a költségvetésből elsősorban fizetésekre költenek, középtávon „bajok lehetnek\".
„Tudjuk és érezzük, mindannyiunk érdeke, hogy a fontos területeken teljesítő közalkalmazottak, a tanárok, az orvosok, az ápolók ne másodállásban hajkurásszák a pénzt, hanem főállásban keressék meg a normális élethez szükséges bevételeket, ám arra is szükség van, hogy a béremelésekre legyen fedezet a költségvetésben\" – szögezte le a pénzügyi szakember. Emlékeztetett, Magyarországon a Medgyessy-kormánynak volt hasonló programja, ami végül a központi költségvetés egyensúlyának felbomlásához, az ország eladósodottságához vezetett.
A büdzséből a fizetések mellett még sok mindenre kell költeni, nyugdíjakra, szociális juttatásokra, és nem utolsósorban infrastruktúra-fejlesztésre, akkor lesz mindenre pénz, ha a költségvetést okosan használják – mutatott rá Diósi László, aki szerint a béremeléssel párhuzamosan szükség van az adóbehajtás hatékonyságának növelésére, hiszen e tekintetben Románia az európai országok között sereghajtó, másrészt komoly reformokat kell életbe léptetni a közigazgatásban, mert Románia foglalkoztatja Európában a legtöbb közalkalmazottat. „A bürokrácia visszaszorításával lehetne csökkenteni a közalkalmazottak számát, így kevés ráfordítással megoldható lenne a béremelés” – mondta Diósi László, hangsúlyozva, hogy a létszámcsökkentésre az egészségügyben és a tanügyben nincs szükség.
Nem Diósi az egyetlen, aki aggodalommal figyeli a történéseket: korábban már a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság szakértői is arra hívták fel a figyelmet, hogy a bér- és nyugdíjemelések mellett a költségvetés hiánya meghaladja majd a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos küszöböt.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.