2011. november 24., 08:492011. november 24., 08:49
A legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint a közös pénzzel fizető országoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a brüsszeli bizottság már minden év október közepéig áttekinthesse a következő esztendőre szóló költségvetési tervezetüket, és változtatásokat javasolhasson, ha megítélése szerint azok nem illeszkednek az uniós költségvetési szabályokhoz. Egy másik szabályozási javaslat értelmében megteremtenék a jogi alapot azon euróövezeti országok gazdaságpolitikájának nagyon szoros felügyeletéhez, amelyeknek pénzügyi mentőövet dobott az eurózóna, illetve amelyek súlyos pénzügyi instabilitással néznek szembe.
A tegnap közzétett zöldkönyvében az Európai Bizottság azt is elemezte, hogy miként lehetne szükség esetén közös kötvénykibocsátással védekezni a fizetési válságok ellen. A José Manuel Barroso európai bizottsági elnök által „stabilitási kötvénynek” nevezett pénzügyi eszköz gondolatát a brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület három megvalósítási változatban is kidolgozta a most közzétett zöldkönyvben. A testület azt tervezi, hogy a konzultációs időszak lezárultával majd a három változat valamelyike mellett hivatalosan is leteszi majd a garast.
Sajtótájékoztatóján Barroso elismerte, hogy ez nem oldja majd meg az euróövezet minden gondját, de úgy vélekedett, hogy hasznos lehet a stabilitást szolgáló közös kötvénykibocsátás. Szerinte a gondolat egyre kevesebb ellenállásba ütközik az Unióban.
A 27-ekre vonatkozó gazdasági iránymutatásban az Európai Bizottság kifejtette: romlik a gazdasági és szociális helyzet, ezért nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy Európát ismét „sínre helyezzék”, és biztosítsák a gazdasági növekedést, tegyék lehetővé a munkahelyek számának bővítését. Az iránymutatás öt prioritást szorgalmaz az EU-tagállamoknak: a differenciált, növekedésbarát pénzügyi konszolidációt, a gazdaság számára a normális hitelfolyósítás helyreállítását, a növekedés és a versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség, illetve a válságból fakadó többi szociális következmény kezelését, valamint a közigazgatás korszerűsítését.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.