2011. november 24., 08:492011. november 24., 08:49
A legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint a közös pénzzel fizető országoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a brüsszeli bizottság már minden év október közepéig áttekinthesse a következő esztendőre szóló költségvetési tervezetüket, és változtatásokat javasolhasson, ha megítélése szerint azok nem illeszkednek az uniós költségvetési szabályokhoz. Egy másik szabályozási javaslat értelmében megteremtenék a jogi alapot azon euróövezeti országok gazdaságpolitikájának nagyon szoros felügyeletéhez, amelyeknek pénzügyi mentőövet dobott az eurózóna, illetve amelyek súlyos pénzügyi instabilitással néznek szembe.
A tegnap közzétett zöldkönyvében az Európai Bizottság azt is elemezte, hogy miként lehetne szükség esetén közös kötvénykibocsátással védekezni a fizetési válságok ellen. A José Manuel Barroso európai bizottsági elnök által „stabilitási kötvénynek” nevezett pénzügyi eszköz gondolatát a brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület három megvalósítási változatban is kidolgozta a most közzétett zöldkönyvben. A testület azt tervezi, hogy a konzultációs időszak lezárultával majd a három változat valamelyike mellett hivatalosan is leteszi majd a garast.
Sajtótájékoztatóján Barroso elismerte, hogy ez nem oldja majd meg az euróövezet minden gondját, de úgy vélekedett, hogy hasznos lehet a stabilitást szolgáló közös kötvénykibocsátás. Szerinte a gondolat egyre kevesebb ellenállásba ütközik az Unióban.
A 27-ekre vonatkozó gazdasági iránymutatásban az Európai Bizottság kifejtette: romlik a gazdasági és szociális helyzet, ezért nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy Európát ismét „sínre helyezzék”, és biztosítsák a gazdasági növekedést, tegyék lehetővé a munkahelyek számának bővítését. Az iránymutatás öt prioritást szorgalmaz az EU-tagállamoknak: a differenciált, növekedésbarát pénzügyi konszolidációt, a gazdaság számára a normális hitelfolyósítás helyreállítását, a növekedés és a versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség, illetve a válságból fakadó többi szociális következmény kezelését, valamint a közigazgatás korszerűsítését.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.