Nagyszebeni kilátás. Számos szállásadónak nincs engedélye, illetve nem jelenti be minden vendégét
Fotó: Barabás Ákos
Valótlannak tartja a Romániába látogató külföldi turisták számáról közzétett hivatalos adatokat a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének elnöke. A lapunknak nyilatkozó szakértő megerősítette, hogy az adatok torzítanak, elsősorban az ágazatot sújtó fekete- és szürkegazdaság miatt.
2020. február 12., 07:552020. február 12., 07:55
„Csak akkor kaphatunk valós statisztikai adatokat a romániai turizmusról, ha kifehérítik az ágazatot, ezt pedig »fájdalommentesen« nem lehet megtenni” – szögezte le lapunk megkeresésére Horváth Alpár adjunktus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának oktatója.
A turizmusra vonatkozó, valótlannak vélt adatokra a romániai kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének (CNIPMMR) elnöke, Florin Jianu hívta fel a figyelmet a napokban. Jianu az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, az Országos Statisztikai Intézetnek (INS) változtatnia kellene a külföldi turistákat monitorozó rendszerén, szerinte ugyanis
(Az INS múlt héten közölt adatai szerint a külföldi turisták száma 4,1 százalékkal, 2,671 millióra csökkent tavaly a 2018-ban jegyzett 2,785 millióról, a külföldi vendégek 0,7 százalékkal kevesebb, 5,26 millió vendégéjszakát töltöttek a hazai kereskedelmi szálláshelyeken).
Többen vannak. A statisztikai adatok nem tükrözik a turisták valós számát
Fotó: Barabás Ákos
A vállalkozói szövetség elnöke szerint néhány, bárki számára elérhető adat összevetésével egyértelművé válik, hogy a statisztikai intézet által közölt adatok nem a valóságot tükrözik. Példaként említette, hogy évente több millió külföldi turista érkezik az országba az otopeni-i reptéren keresztül, ugyanakkor a törcsvári vagy a Peleș-kastélyt több mint egymillióan látogatják évente, a vendégek 60 százaléka pedig külföldi.
– magyarázta Florin Jianu. Szerinte az is elgondolkodtató, hogy a szomszédos országok sokkal nagyobb számú külföldi turistáról számolnak be jelentéseikben. „Az nem lehet, hogy Bulgáriába több mint 10 millió, Magyarországra 15–18 millió külföldi turista látogat el, hozzánk pedig ennél lényegesen kevesebb” – fogalmazott Jianu. Aki azt javasolja az INS-nek, hogy az idegenforgalmi szaktárca képviselőivel közösen változtassanak a Romániába érkező külföldi turisták számát megállapító módszertanon.
– sorolta lapunknak a jelenség okait Horváth Alpár.
„Szürketurizmus”. A szállásadók egy része nem szerepel a minisztérium adatbázisában
Fotó: Gábos Albin
Az egyetemi oktató hangsúlyozta, ki kell fehéríteni az ágazatot, ezt azonban nem lehet „fájdalommentesen” meglépni, viszont amíg ez nem történik meg, nem kapunk valós adatokat. „Ami a statisztikákban megjelenik, az a jéghegy csúcsa. Azt látjuk, hogy a hivatalos turisztikai forgalom évről évre 4-5, de esetenként 10 százalékkal is növekszik, ami optimizmusra ad okot, azonban lehetetlen eldönteni, hogy ez tényleges növekedés, vagy csak az ágazat kifehéredésének a következménye” – részletezte a turisztikai szakértő.
Rámutatott, sok panziót kiadószobás egységekké minősítettek át, ezeknek már nincs adatszolgáltatási kötelezettségük, a sok kis egység pedig például a magyarországi beutazó forgalom esetében csökkenti a hivatalos statisztikát. Ezek az egységek ugyanakkor hivatalosan működnek, de sok szállásadónak engedélye sincs.
A Peleș-kastélyt több mint egymillióan látogatják évente
Fotó: Pixabay.com
A Google-térképen navigálva számos olyan szállásadót be lehet azonosítani, akik nem szerepelnek a turisztikai minisztérium adatbázisában, az engedélyezett egységek listáján. A jelentések sem mindig fedik a valóságot, előfordul, hogy két turista helyett csak egyet jelentenek, három vendégéjszakából is csak az elsőt. Az egyetemi oktató a statisztikai adatokat torzító tényezők kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy az online szállásközvetítők, valamint a szürkén és feketén működő egységek között egyfajta cinkosság érhető tetten, hiszen hiába vetették fel ezt a problémát az államigazgatás csúcsán az egymást sűrűn váltó turisztikai elöljárók, nem változott semmi, továbbra is hirdetik az engedély nélkül működő szálláshelyeket. Horváth Alpár leszögezte, ez nem csak azért jelent gondot, mert nem valósak a statisztikai adatok, hanem azért is, mert a hivatalosan működő vállalkozásoknak meg kell küzdeniük a tisztességtelen versennyel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!