Fotó: Pixabay.com
Miközben az üzleti szféra továbbra is vészharangokat kongat, a kormány is óvatosabban beszél a kormányprogramba egyik napról a másikra beiktatott adópolitikai módosításokról, és azt mondják, előbb mindenképp szimulálást végeznek.
2017. július 05., 22:582017. július 05., 22:58
2017. július 05., 23:132017. július 05., 23:13
Visszakozik a kormány: szerdán már valamennyi illetékes jóval visszafogottabban nyilatkozott a nagy garral bejelentett, üzleti forgalom utáni és szolidaritási adóról. Mint hangsúlyozták,
s csak akkor ültetik gyakorlatba, ha bebizonyosodik, hogy nincsenek káros hatással az ország gazdaságára.
Közben viszont úgy tűnik, hogy a nyereség helyett az üzleti forgalom megadózása mindenképp dugába dől, ugyanis az Európai Tanács 2006/112/EK irányelve, ami az általános forgalmi adó (áfa/TVA) közös rendszerét fogalmazza meg, nem tiltja meg a tagállamok számára, hogy más adókat vessenek ki, azzal az egy kikötéssel, hogy az ne az üzleti forgalom adójaként működjön.
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán a déli órákban jelentette be, hogy a Tudose-kabinet programjába foglalt intézkedéseket nem foganatosítják, ha az elemzések és a szimulálás azt mutatja majd, hogy ártanak a gazdaságnak.
Több irányból is össztűz zúdult a szociálliberális kormányra, miután kiderült, hogy a Tudose-kabinet programjában szerepel egy olyan intézkedés is, amely szerint a jelenlegi 16 százalékos nyereségadót az üzleti forgalom megadóztatásával váltanák fel.
„Nem jelenti azt, hogy a 2-3 lehetséges intézkedésről nem lehet beszélni. De semmit sem ültetnek hirtelen gyakorlatba, csak azután, hogy részleteiben kielemzik, és szimulálásokat végeznek.
– hangsúlyozta a képviselőház elnöke. A szolidaritási adó kapcsán is lesz egy elemzés, egy szimulálás. „Ha a pozitívnak hitt hatás nem igazolódik be, akkor nem alkalmazzuk” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben nem lehet gyakorlatba ültetni a parlament által elfogadott kormányprogramban foglaltakat, Dragnea így felelt: „sajnálom, hogy így értették. Nagyon világosan megmondtam, hogy ez a helyes hozzáállás, becsületesek, nyitottak vagyunk, komoly elemzést végzünk”.
„Én remélem, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amivel a becsületes emberek nyernek, és az államkassza is” – szögezte le, megjegyezve egyúttal, hogy az általa bejelentettekkel egyetért Mihai Tudose miniszterelnök és a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu is.
Ezt a kormányfő is megerősítette, leszögezve, hogy ha a szimulálás negatív eredményt ad, akkor nem vezetik be az adóügyi módosításokat. Ugyanakkor közölte, nem szkeptikus a kormányprogramot illetően.
Később Călin Popescu-Tăriceanu is úgy nyilatkozott, hogy az üzleti forgalom megadóztatását kielemzi a kormány, szimulálásokat végeznek. A kisebbik kormánypárt elnöke szerint azonban megoldást kell találni arra a helyzetre, hogy
„Úgy gondoljuk, hogy ha tőlünk a kormány egyenlő bánásmódot kér minden céggel szemben, a cégeknek is hasonlóképpen korrektül kell eljárniuk az adófizetőkkel szemben. Nyilvánvaló, hogy tárgyalunk az intézkedésekről, amelyeket foganatosítani fogunk, és el fogjuk kerülni azt, hogy olyanokat büntessünk, akik korrektek, csupán azért, hogy rendezzük a helyzetet. Nem jutunk ilyen helyzetbe. Egyébként sem foganatosítjuk hirtelen ezeket az intézkedéseket” – magyarázta Călin Popescu-Tăriceanu.
Aggodalmának adott eközben hangot szerdai közleményében a Külföldi Befektetők Tanácsa (FIC) is, leszögezve, pánikot keltett az üzleti szférában – a helyi és külföldi tőkével működő, kis vagy nagy cégek háza táján egyaránt –, hogy
Mint hangsúlyozták, a hasonló kaliberű módosítások, azok váratlan és részletek nélküli bejelentése ki tudja zökkenteni egyensúlyi állapotából a gazdaságot, és nem tesz mást, mint megingatja a már létező vagy potenciális beruházók bizalmát, függetlenül a származásuktól.
„A döntéshozóknak tisztában kell lenniük a szavuk erejével. Nyilatkozataik kihathatnak a piacokra és a befektetők döntéseire. Az adók csökkentését vagy növelését kilátásba helyező folyamatos nyilatkozatok vagy az adóügyi politikák gyakori módosítása
Azon befektetők, akik most vizsgálják, hogy Romániába jöjjenek, elhalasztják a döntést mindaddig, amíg nem látnak tisztábban, vagy más országban telepednek meg” – hívja fel a figyelmet a Külföldi Befektetők Tanácsa.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
szóljon hozzá!