Fotó: Gov.ro
Eddig is létezett egy 0,25 százalékos szolidaritási adó, a pénzügyminisztérium most azt számolja, hogy miután megváltozott az adóalap, ne változzon a befolyó összeg reálértéke – jelentette ki pénteken Déván Mihai Tudose miniszterelnök.
2017. október 20., 17:302017. október 20., 17:30
2017. október 20., 17:312017. október 20., 17:31
A kormányfő elmondta, szolidaritási adó eddig is létezett, ugyanakkor szerinte valószínűleg az adott okot félreértésre, hogy egy ehhez hasonló közteher bevezetéséről már szó volt három-négy hónappal ezelőtt is. Azt a szolidaritási adót a kereskedelmi társaságok üzleti forgalmára vetették volna ki.
„Most, amikor beszélünk, minden munkáltató befizeti a 0,25 százalékos adót, amit az Európai Unió is kér és a szakszervezetek is ragaszkodnak hozzá. A pénzügyminiszter most azt számolja, hogy hány százaléknak kell lennie ennek az adónak ahhoz, hogy miután megváltozott az adóalap, a szolidaritási alapba befolyó összeg reálértéke ne változzon. Erről van szó. De az ön munkáltatója jelenleg is befizet 0,25 százalékot” – mondta újságírói kérdésre Tudose a sajtótájékoztatón, amikor a két százalékos szolidaritási járulékról kérdezték. A miniszterelnök hozzátette: igyekszik „nem finánc nyelven” elmagyarázni Ionuţ Mişa pénzügyminiszter egy nappal korábban szaknyelven adott magyarázatát.
A politikus elmondta, jelenleg mindenki 39,25 százalékos társadalombiztosítási hozzájárulást fizet: 22,75 százalékot a munkáltató, 16,5 százalékot pedig a munkavállaló. Miután a társadalombiztosítási járulék terhe a munkavállalóra hárul – a kormány tervei szerint 2018 januárjától –, a hozzájárulás összegét 37 százalékra csökkentik.
„Ami a 0,25 százalékos bérgarancia-alapot illeti: eddig a munkáltató mintegy négy különböző biztosítási számlára (munkanélküli segély, betegszabadság, stb.) befizette összesen a fizetésalap 2,25 százalékának megfelelő összeget. Ezentúl egyetlen számlára fizet és kevesebbet: 2,25 százalék helyett 2 százalékot. A szakszervezetek kérésének is megfelelően mindez a munkáltató felelőssége marad, mint ahogyan a munkavállaló által fizetendő 35 százalékot jelenleg is a munkáltatónak kell átutalnia” – idézte Ciolacut az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!