2009. szeptember 18., 09:542009. szeptember 18., 09:54
A jelenleg kormányzó politikai koalíció nem kevesebbé, mint az ország gazdaságának aláaknázásával vádolja a volt miniszterelnököt, ellene bűnvádi eljárást is fontolgat. Stephen Birrell, a Sterling alelnöke a Krónikának cáfolta az ellene felhozott vádakat, és hangsúlyozta: a kitermelést mihamarabb el szeretnék kezdeni, ennek érdekében pedig nem zárkóznak el a további partnerek bevonásától sem. Bár a szerződés kivizsgálására létrehozott bizottság már júliusban a kormány asztalára tette észrevételeit, a parlament – a 30 napos határidő ellenére – máig nem foglalkozott az üggyel – tájékoztatta lapunkat Antal István, az RMDSZ képviselője, a vizsgálóbizottság tagja.
Mint arról korábban beszámoltunk, óriási botrányt kavart a romániai politikai életben, amikor kiderült, hogy az Ukrajnától peres úton idén megszerzett 9700 négyzetkilométeres kiterjedésű fekete-tengeri kontinentális talapzat és a Kígyó-sziget alatt rejlő ásványi kincsek egy részének kitermelési joga – a korábbi államvezetés egy tavaly megerősített határozata szerint is – több éve a kanadai Sterling Resuorces vállalat román leánya, a Midia Resources SRL. birtokában van.
Emil Boc miniszterelnök azonnal menesztette az Ásványtartalékok Országos Ügynöksége (ANRM) elnökét, Bogdan Găbudeanut, és arra utasította a kabinet jogászait, keressenek törvényes megoldást a kanadaiakkal kötött szerződés záradékának módosítására, az állam veszteségeinek csökkentése érdekében. A tét ugyanis az ANRM becslése szerint 50 milliárd köbméter földgáz és mintegy 278 millió tonna kőolaj, amely 5 évig fedezné Románia teljes gáz- és 55 évig a teljes kőolajszükségletét.
Az előző kormány által aláírt szerződés kivizsgálására egy képviselői bizottság alakult, amely a dokumentumok elemzése után a kanadai vállalat számára elmarasztaló következtetésre jutott. A szakbizottság jelentésében kifejti, hogy a leköszönő Tăriceanu-kormány által az utolsó pillanatban jóváhagyott szerződéskiegészítés amellett, hogy súlyos hiányosságokat tartalmaz, sérti a törvényeket, és nem utolsósorban Románia érdekeit, felelősként pedig az ANRM akkori vezetőit nevezi meg.
A szociáldemokrata Iulian Iancu vezette bizottság szerint a szénhidrogének kitermelésének jogát pályázati úton kellett volna odaítélni a legelőnyösebb ajánlatot tévő vállalatnak, figyelembe véve annak szakmai hátterét is. A vádak szerint ugyanis a Midia Resources – amely a kitermelést végezné – nem rendelkezik még a munkálatok megkezdéséhez szükséges engedélyekkel sem, emellett a mindössze egyetlen alkalmazottat foglalkoztató vállalat anyagi helyzetét, illetve szakmai tapasztalatát figyelembe véve a kitermelésre nem is lenne képes.
A bizottság felszólította a kormányt, hogy 30 napos határidőn belül tájékoztassa a parlamentet a kialakult helyzetről, az ANRM pedig 60 napot kapott arra, hogy a szerződést újratárgyalja a Sterlinggel, és a kitermelésbe stratégiai partnerként romániai érdekeltségű feleket is bevonjon – tájékoztatta lapunkat Antal István, az RMDSZ képviselője, aki maga is tagja volt a vizsgálóbizottságnak. Bár a jelentés nem nevezi meg az esetleges román felet, elemzők szerint a politikusok érdeke az lenne, ha az állam többségi tulajdonában lévő Romgaz profitálhatna a kitermelési jogok esetleges újraosztásából.
„A szakbizottság sajnálatos módon egy politikai döntést hozott, aminek egyetlen célja az előző kormány befeketítése volt” – szögezte le Antal István. Hozzátette: a Sterling Resources vállalat 1992-ben az akkori kormány felhatalmazásával kezdett kutatásokba a Fekete-tengeren, ám mivel az azóta eltelt 17 év alatt mind a körülmények, mind pedig a törvényi rendelkezések is sokat változtak, az eredeti szerződéshez összesen 11 kiegészítést csatoltak. A korábban hatályos törvények szerint a kitermelt nyersanyag 45 százaléka Romániát illette meg, míg a fennmaradó résszel a kitermelő cég gazdálkodhatott. A törvény azóta több módosításon is átesett, a jelenlegi bányatörvény értelmében az állam a kitermelt nyersanyag 13 százalékára vet ki úgynevezett koncessziós illetéket.
„Tény, hogy Románia számára előnyösebb szerződést is lehetett volna kötni, ám erre a mostani kormánykoalíciónak akkor kellett volna gondolni, amikor 2008-ban megszavazták a jelenleg érvényben lévő bányatörvényt” – nyilatkozta a szakpolitikus. Antal szerint az elmarasztaló ítélet úgy született, hogy a vádolt feleket meg sem hallgatta a bizottság, nem idézték be például a korábbi aláírókat, illetve a volt miniszterelnököt sem.
A Sterling kapott ugyan lehetőséget a védekezésre, ám a bizottságnak benyújtott tökéletes dokumentáció ellenére tovább tart a lejárató kampány. A volt kormányfő a sajtóhoz eljuttatott nyílt leveleiben nem egyszer hangoztatta: nem áll szándékában a mentelmi joga mögé bújni, kész minden rendelkezésére álló információt átadni, hogy a Sterling-ügyre fény derüljön. „Az, hogy 17 év kutatás után a kitermelési jogot a Sterling kapja meg, számomra nem vita tárgya, ezért nem írtam alá a vizsgálati dokumentációt” – fogalmazott Antal.
A kanadai vállalat lapunkhoz eljuttatott közleményében hevesen cáfol minden ellene felhozott vádat, egyben hangsúlyozza, a 1992 óta folyó kutatómunkálatokat a mindenkori kormány felhatalmazásával folytatta. A próbafúrásokra és geológiai tanulmányokra a cég több mint 56 millió dollárt áldozott, 17 év alatt az összbefektetések összege eléri a 130 millió dollárt. A Románia és Ukrajna között kirobbant területi vita miatt a munkálatokat 2003-ban részben fel kellett függeszteni, ennek ellenére a 11. számú szerződéskiegészítést aláírta a vállalat, vállalva ezzel azt a kockázatot is, hogy Hágában esetleg olyan döntés születik, mely az ukrán félnek ítéli a területet.
Az ANRM 2007-ben írta alá szerződés 11. záradékát, amit ellenjegyeztek a szakminisztériumok és a felügyelő hatóságok, majd 2008 novemberében a kormány is jóváhagyta azt. A sokat vitatott utolsó szerződés-kiegészítés mindössze az új törvények tükrében erősíti meg a Sterlinget korábban megszerzett jogaiban, és rendelkezik arról, hogy amennyiben Hágában Románia számára kedvező ítélet születik, az olajtársaság megkezdheti a kitermelést a Pelikán XIII-as és a Midia XV-ös jelzésű övezetben.
A Streling becslése szerint ahhoz, hogy a nyersanyagot a felszínre hozzák további 450 millió dollárra rúgó befektetésre van szükség, a kitermelés leghamarabb 2011 végén, 2012 elején indulhat el. A pénzügyi források illetve a szakmai háttér megteremtése érdekében a Sterling partnerséget ajánlott fel három vállalatnak, (a Melrose Resources, a Gas Plus International vagy a Petro Ventures Europe 32,5, 15, illetve 20 százalékos részesedésért cserébe) tájékoztatta lapunkat Stephen Birrell, a Sterling Resources Ltd. alelnöke.
Hozzátette: a Sterling arra törekszik, hogy mielőbb tisztázódjanak a koncessziós szerződés körüli aggályok, és elkezdődhessen az Ana és a Doina gázmezők kitermelése. A Romgazzal való esetleges együttműködésről Birrell úgy nyilatkozott: amennyiben kedvező ajánlat érkezik, az általa vezetett cég nem zárkózik el a további partnerek bevonásától sem. Sajtóforrások szerint az E.ON Ruhrgas, a Total, az Exxon Mobil, a Lukoil és a Wintershall is jelezte, érdekelt a fekete-tengeri projektben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok