Az alapforgatókönyv szerint arra lehet számítani, hogy a világ gazdaságai esetében is lassul a növekedés üteme, de továbbra is pozitív lesz.
Fotó: Pixabay.com
Nem olyan rossz a román gazdaság helyzete, mint 2007–2008-ban, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás – értékelt a Krónikának Bálint Csaba elemző.
2019. január 07., 17:452019. január 07., 17:45
2019. január 07., 17:542019. január 07., 17:54
Idén lelassulhat a román gazdaság növekedése, de nem áll le, viszont az ország sérülékenyebb a globális gazdaság kedvezőtlen alakulásaira – összegezte a Krónika megkeresésére Bálint Csaba közgazdász, makrogazdasági elemző.
Mint részletezte, valamivel lassabb gazdasági növekedésre számítanak, mint ahogy az alapforgatókönyvben eredetileg vázolták, hiszen a kormány januártól hatályba lépett adóügyi intézkedései – például a kapzsisági adó bevezetése – a befektetők, vállalkozók egy részét elbizonytalaníthatják, az érintett ágazatokban elmaradhatnak vagy későbbre maradhatnak a befektetések, ami lassítja a növekedést. Ugyanakkor ez a folyamat nem áll le, hiszen
– vallja Bálint Csaba, aki ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre inkább figyelni kell a külső gazdasági környezetre, a globális gazdaság történéseire, mert ha ez kedvezőtlenné válik, akkor Romániát jobban érinti.
„Románia most sérülékenyebbnek tűnik, mint a régió többi országa, a folyó fizetési mérleg hiánya, illetve a költségvetési deficit mértéke is viszonylag magas. Ilyen helyzetben, ha a külső környezet kedvezőtlenné válik, az visszaüthet a romániai gazdaságra” – fejtette ki az elemző. Rámutatott, az alapforgatókönyv szerint arra lehet számítani, hogy a világ gazdaságai esetében is lassul a növekedés üteme, de továbbra is pozitív lesz. Ha ez így marad, akkor Romániára is érvényes a korábbi éveknél viszonylag lassúbb, de még mindig robusztus gazdasági növekedés, de
Bálint Csaba kifejtette, a román költségvetés feszített, már most 3 százalék körül billeg a hiány mértéke, itt már nincs mozgástér arra, hogy a külső sokkokat mérsékelje a kormányzat. Más országokban, ahol alacsonyabb a hiány, egy esetleges külső sokk beütése esetén van lehetőség a lazításra, lehet tompítani annak a hatását, ám Romániában a mozgástér nagyon szűk. „Nem olyan rossz a helyzet, mint 2007–2008-ban, hiszen a makrogazdasági mutatók közelebb állnak az egyensúlyhoz, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás” – összegezte Bálint Csaba.
Máris hat a kapzsisági adó?
Folytatta az első tranzakciós napon megkezdett zsugorodást pénteken valamennyi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR). Mint ismeretes, a csökkenés a „kapzsisági adó” kivetése nyomán indult el, az ugyanis a ROBOR szintje függvényében „bünteti” a bankokat. A háromhavi irányadó bankközi kamatláb az elmúlt több mint hat hónap legalacsonyabb szintjére esett vissza: az év első napján jegyzett 2,99 százalékról 2,97 százalékra zsugorodott – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. Legutóbb 2018. június 21-én volt ennél alacsonyabb, akkor 2,95 százalékos szinten állt. A 6 havi irányadó bankközi kamatláb 3,30 százalékról 3,28 százalékra, a kilenchavi ROBOR 3,40 százalékról 3,39 százalékra csökkent, a 12 havi irányadó bankközi kamatláb pedig 3,50 százalékról 3,48 százalékra apadt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!