Az alapforgatókönyv szerint arra lehet számítani, hogy a világ gazdaságai esetében is lassul a növekedés üteme, de továbbra is pozitív lesz.
Fotó: Pixabay.com
Nem olyan rossz a román gazdaság helyzete, mint 2007–2008-ban, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás – értékelt a Krónikának Bálint Csaba elemző.
2019. január 07., 17:452019. január 07., 17:45
2019. január 07., 17:542019. január 07., 17:54
Idén lelassulhat a román gazdaság növekedése, de nem áll le, viszont az ország sérülékenyebb a globális gazdaság kedvezőtlen alakulásaira – összegezte a Krónika megkeresésére Bálint Csaba közgazdász, makrogazdasági elemző.
Mint részletezte, valamivel lassabb gazdasági növekedésre számítanak, mint ahogy az alapforgatókönyvben eredetileg vázolták, hiszen a kormány januártól hatályba lépett adóügyi intézkedései – például a kapzsisági adó bevezetése – a befektetők, vállalkozók egy részét elbizonytalaníthatják, az érintett ágazatokban elmaradhatnak vagy későbbre maradhatnak a befektetések, ami lassítja a növekedést. Ugyanakkor ez a folyamat nem áll le, hiszen
– vallja Bálint Csaba, aki ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre inkább figyelni kell a külső gazdasági környezetre, a globális gazdaság történéseire, mert ha ez kedvezőtlenné válik, akkor Romániát jobban érinti.
„Románia most sérülékenyebbnek tűnik, mint a régió többi országa, a folyó fizetési mérleg hiánya, illetve a költségvetési deficit mértéke is viszonylag magas. Ilyen helyzetben, ha a külső környezet kedvezőtlenné válik, az visszaüthet a romániai gazdaságra” – fejtette ki az elemző. Rámutatott, az alapforgatókönyv szerint arra lehet számítani, hogy a világ gazdaságai esetében is lassul a növekedés üteme, de továbbra is pozitív lesz. Ha ez így marad, akkor Romániára is érvényes a korábbi éveknél viszonylag lassúbb, de még mindig robusztus gazdasági növekedés, de
Bálint Csaba kifejtette, a román költségvetés feszített, már most 3 százalék körül billeg a hiány mértéke, itt már nincs mozgástér arra, hogy a külső sokkokat mérsékelje a kormányzat. Más országokban, ahol alacsonyabb a hiány, egy esetleges külső sokk beütése esetén van lehetőség a lazításra, lehet tompítani annak a hatását, ám Romániában a mozgástér nagyon szűk. „Nem olyan rossz a helyzet, mint 2007–2008-ban, hiszen a makrogazdasági mutatók közelebb állnak az egyensúlyhoz, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás” – összegezte Bálint Csaba.
Máris hat a kapzsisági adó?
Folytatta az első tranzakciós napon megkezdett zsugorodást pénteken valamennyi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR). Mint ismeretes, a csökkenés a „kapzsisági adó” kivetése nyomán indult el, az ugyanis a ROBOR szintje függvényében „bünteti” a bankokat. A háromhavi irányadó bankközi kamatláb az elmúlt több mint hat hónap legalacsonyabb szintjére esett vissza: az év első napján jegyzett 2,99 százalékról 2,97 százalékra zsugorodott – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. Legutóbb 2018. június 21-én volt ennél alacsonyabb, akkor 2,95 százalékos szinten állt. A 6 havi irányadó bankközi kamatláb 3,30 százalékról 3,28 százalékra, a kilenchavi ROBOR 3,40 százalékról 3,39 százalékra csökkent, a 12 havi irányadó bankközi kamatláb pedig 3,50 százalékról 3,48 százalékra apadt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!