Az alapforgatókönyv szerint arra lehet számítani, hogy a világ gazdaságai esetében is lassul a növekedés üteme, de továbbra is pozitív lesz.
Fotó: Pixabay.com
Nem olyan rossz a román gazdaság helyzete, mint 2007–2008-ban, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás – értékelt a Krónikának Bálint Csaba elemző.
2019. január 07., 17:452019. január 07., 17:45
2019. január 07., 17:542019. január 07., 17:54
Idén lelassulhat a román gazdaság növekedése, de nem áll le, viszont az ország sérülékenyebb a globális gazdaság kedvezőtlen alakulásaira – összegezte a Krónika megkeresésére Bálint Csaba közgazdász, makrogazdasági elemző.
Mint részletezte, valamivel lassabb gazdasági növekedésre számítanak, mint ahogy az alapforgatókönyvben eredetileg vázolták, hiszen a kormány januártól hatályba lépett adóügyi intézkedései – például a kapzsisági adó bevezetése – a befektetők, vállalkozók egy részét elbizonytalaníthatják, az érintett ágazatokban elmaradhatnak vagy későbbre maradhatnak a befektetések, ami lassítja a növekedést. Ugyanakkor ez a folyamat nem áll le, hiszen
– vallja Bálint Csaba, aki ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre inkább figyelni kell a külső gazdasági környezetre, a globális gazdaság történéseire, mert ha ez kedvezőtlenné válik, akkor Romániát jobban érinti.
„Románia most sérülékenyebbnek tűnik, mint a régió többi országa, a folyó fizetési mérleg hiánya, illetve a költségvetési deficit mértéke is viszonylag magas. Ilyen helyzetben, ha a külső környezet kedvezőtlenné válik, az visszaüthet a romániai gazdaságra” – fejtette ki az elemző. Rámutatott, az alapforgatókönyv szerint arra lehet számítani, hogy a világ gazdaságai esetében is lassul a növekedés üteme, de továbbra is pozitív lesz. Ha ez így marad, akkor Romániára is érvényes a korábbi éveknél viszonylag lassúbb, de még mindig robusztus gazdasági növekedés, de
Bálint Csaba kifejtette, a román költségvetés feszített, már most 3 százalék körül billeg a hiány mértéke, itt már nincs mozgástér arra, hogy a külső sokkokat mérsékelje a kormányzat. Más országokban, ahol alacsonyabb a hiány, egy esetleges külső sokk beütése esetén van lehetőség a lazításra, lehet tompítani annak a hatását, ám Romániában a mozgástér nagyon szűk. „Nem olyan rossz a helyzet, mint 2007–2008-ban, hiszen a makrogazdasági mutatók közelebb állnak az egyensúlyhoz, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás” – összegezte Bálint Csaba.
Máris hat a kapzsisági adó?
Folytatta az első tranzakciós napon megkezdett zsugorodást pénteken valamennyi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR). Mint ismeretes, a csökkenés a „kapzsisági adó” kivetése nyomán indult el, az ugyanis a ROBOR szintje függvényében „bünteti” a bankokat. A háromhavi irányadó bankközi kamatláb az elmúlt több mint hat hónap legalacsonyabb szintjére esett vissza: az év első napján jegyzett 2,99 százalékról 2,97 százalékra zsugorodott – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. Legutóbb 2018. június 21-én volt ennél alacsonyabb, akkor 2,95 százalékos szinten állt. A 6 havi irányadó bankközi kamatláb 3,30 százalékról 3,28 százalékra, a kilenchavi ROBOR 3,40 százalékról 3,39 százalékra csökkent, a 12 havi irányadó bankközi kamatláb pedig 3,50 százalékról 3,48 százalékra apadt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!