Az alapforgatókönyv szerint arra lehet számítani, hogy a világ gazdaságai esetében is lassul a növekedés üteme, de továbbra is pozitív lesz.
Fotó: Pixabay.com
Nem olyan rossz a román gazdaság helyzete, mint 2007–2008-ban, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás – értékelt a Krónikának Bálint Csaba elemző.
2019. január 07., 17:452019. január 07., 17:45
2019. január 07., 17:542019. január 07., 17:54
Idén lelassulhat a román gazdaság növekedése, de nem áll le, viszont az ország sérülékenyebb a globális gazdaság kedvezőtlen alakulásaira – összegezte a Krónika megkeresésére Bálint Csaba közgazdász, makrogazdasági elemző.
Mint részletezte, valamivel lassabb gazdasági növekedésre számítanak, mint ahogy az alapforgatókönyvben eredetileg vázolták, hiszen a kormány januártól hatályba lépett adóügyi intézkedései – például a kapzsisági adó bevezetése – a befektetők, vállalkozók egy részét elbizonytalaníthatják, az érintett ágazatokban elmaradhatnak vagy későbbre maradhatnak a befektetések, ami lassítja a növekedést. Ugyanakkor ez a folyamat nem áll le, hiszen
– vallja Bálint Csaba, aki ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre inkább figyelni kell a külső gazdasági környezetre, a globális gazdaság történéseire, mert ha ez kedvezőtlenné válik, akkor Romániát jobban érinti.
„Románia most sérülékenyebbnek tűnik, mint a régió többi országa, a folyó fizetési mérleg hiánya, illetve a költségvetési deficit mértéke is viszonylag magas. Ilyen helyzetben, ha a külső környezet kedvezőtlenné válik, az visszaüthet a romániai gazdaságra” – fejtette ki az elemző. Rámutatott, az alapforgatókönyv szerint arra lehet számítani, hogy a világ gazdaságai esetében is lassul a növekedés üteme, de továbbra is pozitív lesz. Ha ez így marad, akkor Romániára is érvényes a korábbi éveknél viszonylag lassúbb, de még mindig robusztus gazdasági növekedés, de
Bálint Csaba kifejtette, a román költségvetés feszített, már most 3 százalék körül billeg a hiány mértéke, itt már nincs mozgástér arra, hogy a külső sokkokat mérsékelje a kormányzat. Más országokban, ahol alacsonyabb a hiány, egy esetleges külső sokk beütése esetén van lehetőség a lazításra, lehet tompítani annak a hatását, ám Romániában a mozgástér nagyon szűk. „Nem olyan rossz a helyzet, mint 2007–2008-ban, hiszen a makrogazdasági mutatók közelebb állnak az egyensúlyhoz, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás” – összegezte Bálint Csaba.
Máris hat a kapzsisági adó?
Folytatta az első tranzakciós napon megkezdett zsugorodást pénteken valamennyi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR). Mint ismeretes, a csökkenés a „kapzsisági adó” kivetése nyomán indult el, az ugyanis a ROBOR szintje függvényében „bünteti” a bankokat. A háromhavi irányadó bankközi kamatláb az elmúlt több mint hat hónap legalacsonyabb szintjére esett vissza: az év első napján jegyzett 2,99 százalékról 2,97 százalékra zsugorodott – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. Legutóbb 2018. június 21-én volt ennél alacsonyabb, akkor 2,95 százalékos szinten állt. A 6 havi irányadó bankközi kamatláb 3,30 százalékról 3,28 százalékra, a kilenchavi ROBOR 3,40 százalékról 3,39 százalékra csökkent, a 12 havi irányadó bankközi kamatláb pedig 3,50 százalékról 3,48 százalékra apadt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!