
Fotó: Agerpres
2011. november 09., 07:312011. november 09., 07:31
Hétfőn ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott egyeztetést követően még a kabinet több tagja is azt előlegezte meg, hogy amennyiben a gazdasági körülmények megengedik, áprilisban megvizsgálják a bérek és a nyugdíjak legalább az infláció mértékével megegyező növelését. Az ellenzéki szociáldemokraták és nemzeti liberálisok a tegnapi képviselőházi végszavazást követően bejelentették, az alkotmánybíróságon fognak jogorvoslatot kérni. Eugen Nicolăescu, a liberálisok frakcióvezető-helyettese szerint ugyanis a most elfogadott jogszabály mentén jövőre nem indexálják a nyugdíjakat, mint ahogy a közalkalmazottak sem kapják vissza a fizetésükből 2010-ben levont 25 százalék visszamaradt hányadát.
Nem így látja a helyzetet azonban Erdei Doloczki István képviselő, az alsóház költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja, aki szerint a bérek és nyugdíjak befagyasztása egyáltalán nem jelenti azt, hogy a gazdaság megfelelő alakulása mellett 2012 második felétől ne lehessen emelni az illetményeket. Erdei a Krónika kérdésére elmondta, a jogszabály elfogadása beleillik a kormánynak az elmúlt időben oly sokat hangoztatott elővigyázatossági politikájába, s a bér- és nyugdíjbefagyasztás szerepel majd a 2012-es évi költségvetéstervezetében, amelyen már dolgozik a kormány, s amelynek sarokszámaira az ország nemzetközi hitelezői is rábólintottak az elmúlt napokban. „Most az az elgondolás, hogy elővigyázatos költségvetéssel indulunk a következő évben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a költségvetési hiányt nem a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában jelöljük meg, hanem jóval kisebb, 1,9–2 százalék körüli deficitcélt állapítunk meg. Az első negyedév után pedig vissza lehet térni a döntésekre, s várhatóan áprilisban majd újra megvitatjuk, hogy emelhetjük-e a béreket, nyugdíjakat” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus, aki elképzelhetőnek tartja, hogy erre sor is kerüljön. „Van esély a fejlődésre. Már több beruházást is tervbe vettek, s közöttük zöld mezős befektetések is vannak. Valami megmozdult” – adott hangot derűlátásának Erdei. Hozzátette: sok múlik ugyanakkor az államon is, azon, hogy mennyi pénzt tud behajtani.
„Az adófizetést fel kell gyorsítani, minél nagyobb összegeket kell behajtani, hiszen az államnak annyi pénz áll a rendelkezésére, amennyit az államkasszába befizetnek” – fogalmazott a szakember. Amint arról lapunkban beszámoltunk, hétfőn Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője is úgy nyilatkozott, hogy minél több adólejt kell behajtani, s az IMF is oda fog figyelni az adóhatóság működésének hatékonyabbá tételére. Erdei szerint egyébként Romániában az is gondot jelent, hogy a nyugati államok polgáraival ellentétben, a romániai lakosság számára nem elsődleges a különböző adók, illetékek befizetése – míg tőlünk nyugatabbra előbb ezeket kifizetik, s a visszamaradó összegből gazdálkodnak, nálunk ez pont fordítva működik. „Mentalitásváltás is szükséges” – vallja a politikus.
A költségvetési bizottság tagjától ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a kormány megtakarítási politikája nem merül ki a bérek és nyugdíjak befagyasztásában. Amellett, hogy hatályban maradnak azok az előírások, amelyek szerint a közalkalmazottak nem részesülhetnek prémiumban, étkezési utalványban, üdülési csekkben, más költségvetési juttatásokat is megvontak a tegnap elfogadott rendelettel a képviselők. A Szatmár megyei honatya elmondta, hogy a nyugdíjasok ezentúl csak három ingyenes menettérti utazásban, vagyis hat útban részesülnek, s a forradalmárok juttatását is felfüggesztik, csak azok részesülnek jövőre támogatásban, akik megsérültek a forradalom idején, illetve azok is megkapják illetményeiket, akik az 1989-es rendszerváltás alkalmával hozzátartozójukat veszítették el.
„Most óvatosságra van szükség, hogy ne jussunk Görögország sorsára” – szögezte le Erdei. Kérdésünkre, hogy mi történik, ha a jövő év első negyedévi gazdasági mutatói mégsem teszik majd lehetővé a bér- és nyugdíjemelést, a kormány – választási év lévén – meglépi-e ezt mégis, a politikus két forgatókönyvet vázolt fel, amelyek közül – mint hangsúlyozta – mindenki „a szíve szerint magyarázhatja” a történéseket. Az egyik szerint a kormány visszatartja az eredményt a kampányra, pedig már most emelhetne, a másik szerint pedig jelenleg valóban elővigyázatosság szükséges.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.