
Fotó: Agerpres
2011. november 09., 07:312011. november 09., 07:31
Hétfőn ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott egyeztetést követően még a kabinet több tagja is azt előlegezte meg, hogy amennyiben a gazdasági körülmények megengedik, áprilisban megvizsgálják a bérek és a nyugdíjak legalább az infláció mértékével megegyező növelését. Az ellenzéki szociáldemokraták és nemzeti liberálisok a tegnapi képviselőházi végszavazást követően bejelentették, az alkotmánybíróságon fognak jogorvoslatot kérni. Eugen Nicolăescu, a liberálisok frakcióvezető-helyettese szerint ugyanis a most elfogadott jogszabály mentén jövőre nem indexálják a nyugdíjakat, mint ahogy a közalkalmazottak sem kapják vissza a fizetésükből 2010-ben levont 25 százalék visszamaradt hányadát.
Nem így látja a helyzetet azonban Erdei Doloczki István képviselő, az alsóház költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja, aki szerint a bérek és nyugdíjak befagyasztása egyáltalán nem jelenti azt, hogy a gazdaság megfelelő alakulása mellett 2012 második felétől ne lehessen emelni az illetményeket. Erdei a Krónika kérdésére elmondta, a jogszabály elfogadása beleillik a kormánynak az elmúlt időben oly sokat hangoztatott elővigyázatossági politikájába, s a bér- és nyugdíjbefagyasztás szerepel majd a 2012-es évi költségvetéstervezetében, amelyen már dolgozik a kormány, s amelynek sarokszámaira az ország nemzetközi hitelezői is rábólintottak az elmúlt napokban. „Most az az elgondolás, hogy elővigyázatos költségvetéssel indulunk a következő évben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a költségvetési hiányt nem a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában jelöljük meg, hanem jóval kisebb, 1,9–2 százalék körüli deficitcélt állapítunk meg. Az első negyedév után pedig vissza lehet térni a döntésekre, s várhatóan áprilisban majd újra megvitatjuk, hogy emelhetjük-e a béreket, nyugdíjakat” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus, aki elképzelhetőnek tartja, hogy erre sor is kerüljön. „Van esély a fejlődésre. Már több beruházást is tervbe vettek, s közöttük zöld mezős befektetések is vannak. Valami megmozdult” – adott hangot derűlátásának Erdei. Hozzátette: sok múlik ugyanakkor az államon is, azon, hogy mennyi pénzt tud behajtani.
„Az adófizetést fel kell gyorsítani, minél nagyobb összegeket kell behajtani, hiszen az államnak annyi pénz áll a rendelkezésére, amennyit az államkasszába befizetnek” – fogalmazott a szakember. Amint arról lapunkban beszámoltunk, hétfőn Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője is úgy nyilatkozott, hogy minél több adólejt kell behajtani, s az IMF is oda fog figyelni az adóhatóság működésének hatékonyabbá tételére. Erdei szerint egyébként Romániában az is gondot jelent, hogy a nyugati államok polgáraival ellentétben, a romániai lakosság számára nem elsődleges a különböző adók, illetékek befizetése – míg tőlünk nyugatabbra előbb ezeket kifizetik, s a visszamaradó összegből gazdálkodnak, nálunk ez pont fordítva működik. „Mentalitásváltás is szükséges” – vallja a politikus.
A költségvetési bizottság tagjától ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a kormány megtakarítási politikája nem merül ki a bérek és nyugdíjak befagyasztásában. Amellett, hogy hatályban maradnak azok az előírások, amelyek szerint a közalkalmazottak nem részesülhetnek prémiumban, étkezési utalványban, üdülési csekkben, más költségvetési juttatásokat is megvontak a tegnap elfogadott rendelettel a képviselők. A Szatmár megyei honatya elmondta, hogy a nyugdíjasok ezentúl csak három ingyenes menettérti utazásban, vagyis hat útban részesülnek, s a forradalmárok juttatását is felfüggesztik, csak azok részesülnek jövőre támogatásban, akik megsérültek a forradalom idején, illetve azok is megkapják illetményeiket, akik az 1989-es rendszerváltás alkalmával hozzátartozójukat veszítették el.
„Most óvatosságra van szükség, hogy ne jussunk Görögország sorsára” – szögezte le Erdei. Kérdésünkre, hogy mi történik, ha a jövő év első negyedévi gazdasági mutatói mégsem teszik majd lehetővé a bér- és nyugdíjemelést, a kormány – választási év lévén – meglépi-e ezt mégis, a politikus két forgatókönyvet vázolt fel, amelyek közül – mint hangsúlyozta – mindenki „a szíve szerint magyarázhatja” a történéseket. Az egyik szerint a kormány visszatartja az eredményt a kampányra, pedig már most emelhetne, a másik szerint pedig jelenleg valóban elővigyázatosság szükséges.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.