
Fotó: Pixabay.com
Több irányból is össztűz zúdult a szociálliberális kormányra, miután kiderült, hogy a Tudose-kabinet programjában szerepel egy olyan intézkedés is, amely szerint a jelenlegi 16 százalékos nyereségadót az üzleti forgalom megadóztatásával váltanák fel. A gazdasági szakemberek ugyanakkor eltérően vélekednek arról, hogy kinek kedvezne és kinek nem az intézkedés. Mindenki párbeszédet vár.
Az üzleti forgalom megadóztatását olyan cégeknél lehet alkalmazni, amelyek nem termelnek hozzáadott értéket, nincs több láncszem a termelésben, működik például egy vendéglőnél, egy kocsmánál, egy kisebb cégnél – jelentette ki kedden Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.
A jegybank vezetője ugyanakkor kemény kritikával illette mindazokat, akik kinyilatkoztatásszerűen beszóltak a kormánynak, anélkül, hogy párbeszédet kezdeményeztek volna a pénzügyminisztériummal, és közösen például arra próbáltak volna választ találni, hogy a tervezett adórendszer hogyan egyeztethető össze az általános forgalmi adóval (áfa/TVA), hiszen az áfát is a forgalom után fizetjük.
a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a kormány legújabb terveiről faggattuk. Szerinte tudatosan, differenciáltan kellene bevezetni a forgalom utáni adózást, hiszen az a nagy hozzáadott értéket termelő cégeknek kedvez, ám a kisebb és közepes vállalkozásokat hátráltatja, ezeket hagyni kell megerősödni.
Édler elhibázottnak tartja, hogy a kormány nem tudatosan készíti elő a módosítást, hanem kizárólag azzal a céllal, hogy az államnak nagyobb legyen a bevétele. Rámutatott, észszerű adórendszer-módosítással át lehetne alakítani az ország gazdasági szerkezetét, a versenyképes cégeknek kedvezve.
– vallja a szakember. Mint rámutatott, jelenleg a nagy profitot termelő cégek nagy adót fizetnek, ám a könnyűipari cégek, melyek lohn-rendszerben dolgoztatnak, nagy forgalmat bonyolítanak le, kevés nyereséget termelnek, és alig adóznak. Tehát a módosítás azt eredményezné, hogy a versenyképes cégeknek megéri beruházni Romániában, viszont azoknak, melyek kis profitot termelnek, már nem éri meg itt folytatni. Édler szerint a törvényalkotóknak arra is oda kell figyelniük, hogy tényleg alacsony legyen a forgalmi adó.
A gazdasági szakember ugyanakkor úgy véli, hogy a forgalmi adót nem kellene egységesen, minden cégnél alkalmazni, hiszen már az átalányadó bevezetésekor kiderült, hogy a kis cégek egy része nem bírta, összeroppantak. Ezért meglátása szerint
Elmondása szerint Magyarországon ez a rendszer már működik, a nagy áruházláncoknál, a kommunikációs cégeknél alkalmazzák a forgalom szerinti adózást, hiszen ezeknél megtörténhet, hogy különböző pénzügyi manőverekkel kiviszik az országból a profitot.
„Az állam ezt megakadályozhatja, hiszen jogos az a felvetés, hogy a külföldi cégek egy része csak azért telepszik be, hogy az olcsó munkaerőt kihasználva fejlődjön, de nem forgat vissza semmit.
melyek nagy hozzáadott értéket, kevesebb munkaerővel nagyobb nyereséget termelnek, ezzel az ország GDP-je is növekedne” – szögezte le Édler András.
Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, a Pénzügyi Tanács elnöke eközben úgy látja, hogy a forgalom utáni adózás bevetése megmutatja, mennyire „képtelen a kormány egyensúlyt teremteni a bevételek és a kiadások között”.
„Az üzleti forgalom megadóztatása a nyereség helyett már azért is furcsaság, mert a gazdaságban a profit szempontjából többféle vállalkozással találkozunk. Vannak kis üzleti forgalommal és nagy nyereséggel rendelkező cégek, és vannak vállalkozások, amelyeknek nagy az üzleti forgalmuk, de kevés a profitjuk.
– fejtette ki a gazdasági szakember, aki szerint különben nem is lehet minden cég esetében alkalmazni forgalom utáni adót, mivel az európai jogszabályok korlátozzák ezt a gyakorlatot.
Ellenzi a forgalom utáni adózást Dragoş Anastasiu, a Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a tavaly 125 millió eurós üzleti forgalmat lebonyolító Eurolines tulajdonosa is – teszi ezt annak ellenére, hogy azt mondja, tavaly például kevesebb adót kellett volna az államkasszába utalnia, ha a forgalmát vették volna alapul, és nem a nyereségét.
Ugyanakkor úgy véli, a legnagyobb gond eleve az, ahogyan a kérdést „bedobták a köztudatba”,
„A hozzáállásnál is jobban megrémiszt a sebesség, amellyel be akarják vezetni” – tette hozzá a vállalkozó. Bírálta és ártalmasnak nevezte egyúttal azt a fajta hozzáállást, hogy aki nem támogatja a forgalom utáni adót, azt a hatóságok rögtön megbélyegzik, mint adócsaló rosszfiút.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
szóljon hozzá!