Fotó: Agerpres
2009. május 28., 10:542009. május 28., 10:54
Július közepéig Brüsszel reakciókat vár a tervre az érdekeltektől, és várhatóan ősszel hivatalos jogszabályjavaslatokat is előterjeszt a témában. A végső jóváhagyás az uniós tagországok és a jövő héten megválasztandó új Európai Parlament feladata lesz.
A most közzétett elképzelések a nemzetközi pénzintézmények élén tapasztalatokat szerzett, francia Jacques de Larosiere vezette szakértőcsoport javaslatain alapulnak. Ez a fórum vonta le azt a következtetést, hogy a pénzügyi szervezetek nemzeti felügyeletei között szorosan össze kell hangolni a munkát, és létre kellene hozni egy olyan testületet, amely figyelemmel kíséri a pénzügyi piacok működési rendszeréből fakadó, felmerülő kockázatokat.
Jelenleg nem létezik egységes európai pénzügyi felügyelet, hanem minden ország maga gondoskodik a pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről. A tavaly ősszel kirobbant válság azonban rámutatott arra a hiányosságra, hogy miközben bankok és a biztosítók működése átnyúlik a nemzeti határokon, ellenőrzésük nem.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben tegnap kiadott közleményében emlékeztetett arra, hogy a Larosiere-csoport következtetéseit az EU-tagországok állam- és kormányfői is támogatták márciusban.
Úgy vélte, az új rendszer már jövőre működőképes lehet, ha a tagállamok kormányai felsorakoznak mögötte. Egyes EU-tagok, mindenekelőtt Nagy-Britannia ugyanakkor már jelezték fenntartásaikat a tervvel, mert attól tartanak, hogy az uniós szintű felügyelet korlátozhatja a nemzeti hatóságok befolyását.
Charlie McCreevy és Joaquín Almunia, az uniós belső piac egységéért felelős, illetve pénzügyeiért felelős biztosok az új rendszer előnyei közül kiemelték, hogy az egybefogná a pénzügyi stabilitásért felelős valamennyi szerv tapasztalatait, és erős uniós testületeket biztosítana e szervek munkájának segítéséhez.
Megfelelő válasz szerintük a terv azokra a gyengeségekre is, amelyeket az Uniónál szélesebb nemzetközi szinten, az EU-n kívüli fejlett és vezető feltörekvő országokat is magában foglaló G20 csoportban azonosítottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok