A legnagyobb európai hitelminősítő Londonban kiadott közleménye szerint Észtország hosszú futamú devizaadósságának kockázati osztályzata „A”-ról „A mínusz”-ra, hazai valutában kiadott, hosszú lejáratú szuverén kötelezettségeinek besorolása „A plusz”-ról „A”-ra, a kereskedelmi adósoknak külön megállapított országplafon „AA”-ról „AA mínusz”-ra romlik. Litvánia esetében pontosan ugyanilyen osztályzati változásokat hajtott végre a cég; ezzel mindkét ország fő besorolásai még az elsőrendű sávban maradtak. A legrosszabbul azonban Lettország járt: a lett devizaadósság besorolása az eddig is csak közepes befektetői „BBB plusz”-ról „BBB”-re süllyedt, a hazai valutában kibocsátott államadósság osztályzata pedig az eddigi elsőrendű „A mínusz”-ról a közepes sávba került át, „BBB plusz” besorolással. Lettország új, „BBB” devizaadósi besorolása – Bulgária és Románia hasonló osztályzatával együtt – a leggyengébb az Európai Unión belül. A Fitch a három balti gazdaság együttes leértékelését azzal indokolta, hogy az európai gazdasági és pénzügyi környezet romlása ezekben az országokban költséges makrogazdasági kiigazítás kockázatával jár, tekintve e gazdaságok bankok által finanszírozott folyómérleghiányait. A makroszintű kiigazítás már meg is indult a térségben: a Fitch becslése szerint az észt folyómérleg-hiány az idén a GDP-érték 10,5 százalékára csökken a tavalyi 17 százalékról, Lettországé 15 százalékra 23 százalékról, Litvániáé azonban 14,5 százalékra emelkedik a tavalyi 13-ról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok