
Ma már egyre népszerűbb a digitális pénztárca
Fotó: 123RF
A koronavírus-járvány miatt Romániában is visszaesett a készpénzhasználat, egyre többen fizetnek kártyával, online vagy digitális pénztárcával, de amíg a lakosság 40 százalékának még bankszámlája sincs, nem várható, hogy Svédországhoz hasonlóan kvázi teljesen eltűnjön a „cash”.
2020. szeptember 22., 19:112020. szeptember 22., 19:11
2020. szeptember 22., 19:192020. szeptember 22., 19:19
Alaposan megváltoztatta a fogyasztói szokásokat a koronavírus-világjárvány, legyen szó arról, hogy sokan próbálják kiiktatni vagy legalábbis minimálisra csökkenteni a készpénzhasználatot, vagy arról, hogy nagyon sokan tették át bevásárlásaik helyszínét az online világba. A megváltozott helyzet pedig arra késztette a bankokat, hogy gyorsítsanak korábbi digitalizációs ütemtervükön, és lehetővé tegyék a személyes érintkezést nem igénylő ügyfélszolgálatot is.
A mindennapjainkban is jól érzékelhető trendek képezték a témáját a Wall-street.ro gazdasági portál által szervezett, Future Bankig 2020 konferenciának is. Az eseményen Raul Rîșniță, a kolozsvári székhelyű Transilvania Bank digitalizációért felelős osztályának vezetője például azt emelte ki, hogy
Lakossági szinten ugyanakkor elmondható, hogy többen használták bankkártyájukat, amikor a fizikai vagy az online boltban vásároltak – a kereskedők is szorgalmazták amúgy a készpénznek mint potenciális vírushordozónak a visszaszorítását. A trendeket látva döntött például úgy a Mastercard, hogy 200 lejre emeli azoknak a vásárlásoknak az értékét, amelyek érintőkártyás kifizetésekor nem kell megadni a PIN-kódot, hogy ne is kelljen a vásárlónak hozzáérnie a terminálhoz. Radu Ionescu, a Mastercard képviselője a konferencián ugyanakkor arról is beszámolt, hogy egyre nő azoknak az aránya, akik digitális pénztárcát – pl. okostelefon, okoskarkötő, okosóra – használnak. Mint mondta, 26 százalékkal nőtt idén júniusban a hasonló eszközökkel kifizetett vásárlások száma az előző hónaphoz mérten.
– értékelt az eseményen Mick Fennell a világ egyik vezető banki rendszerszállító cégének számító Temenos igazgatója. Megjegyezte: a készpénz lassan emlékké válik.
Fotó: Barabás Ákos
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, a digitális fizetések a kormányoknak is előnyösek, mivel ezáltal jobban megfigyelés alatt tudják tartani a tranzakciókat, és meg tudják akadályozni a csalást és más illegális tevékenységeket.
A konferencián elhangzottakhoz hasonlóan látja a helyzetet a Krónikának nyilatkozó pénzpiaci szakember is, aki amúgy azt mondja, „akkor szűnik meg a készpénz, amikor a korrupció”. Bordás Attila megkeresésünkre aláhúzta: pozitívan csapódott le a koronavírus-járvány hatása a pénzügyi eszközök használata terén, hiszen a kényszerhelyzetben sokan arra törekednek, hogy minél inkább kiküszöböljék az érintkezést, egyre többen vásárolnak online, kerülik a készpénzt, és használják a bankkártyát. A pénzügyi szakértő rámutatott:
„A digitális pénz használata arányos az adóbefizetési hajlandósággal, hiszen a készpénz az a fizetési eszköz, ami nehezen lenyomozható, visszakövethető. Romániában rengeteg termék cserél gazdát „feketén”, például ha a városiak vásárolnak karácsonyra egy disznót, készpénzzel kifizetik, és nincs nyoma, holott elvben az eladónak be kellene jelentenie, hogy pluszjövedelemhez jutott. Az építkezésben is előfordul, hogy az összeg egy részét kifizetik hivatalosan, a különbözetet készpénzzel feketén. Ezek a mozgások a készpénz leple alatt eltűnnek, és az adózásból kivonódnak” – magyarázta a szakértő. „A készpénz teljes mértékben akkor szűnik meg, ha felszámolódik, vagy elenyésző mértékű lesz a korrupció” – összegezte Bordás Attila. Meglátása szerint
Nem véletlen, hogy Svédországban alig használnak készpénzt, míg az arab országokban a készpénz dominál.
Fotó: Gábos Albin
A készpénz esetében is fennáll a kockázata, hogy ellopják, a digitális pénzügyi tranzakciók árnyoldala viszont, hogy másfajta, ám jelentős biztonsági kockázatot jelentenek – hívta fel a figyelmet Bordás Attila. A hekkerek megszerezhetik a kódjainkat, leüríthetik a folyószámlánkat, online vásárlás esetén klónoldalaknak fizethetünk. A szakértő szerint mindez alapos pénzügyi neveléssel, odafigyeléssel küszöbölhető ki. Úgy véli,
Még sehol sem működik a gazdaság teljesen készpénz nélkül, ám a digitális bennszülöttek számára már magától értetődik, hogy bankkártyával fizetnek, online vásárolnak.
Romániában viszont jelen pillanatban a felnőtt lakosság 40 százalékának még mindig nincs semmilyen kapcsolata a bankokkal, miközben Csehországtól nyugatra már a fizetések 90 százalékát folyószámlára utalják. A romániai bankügyfelek jelentős része ugyanakkor csak arra használja a bankkártyát, hogy amikor befut a számlára a fizetés, a nyugdíj, készpénzben kiveszi a teljes összeget. A szakember szerint
A fiatalok többsége már online bankol, ám esetükben is szükség lenne alapos pénzügyi nevelésre: arra kell megtanítani őket, miként gazdálkodjanak a pénzükkel, hogyan takarékoskodjanak, fektessenek be, miként fedezzenek egy nagyobb kiadást, mikor és milyen feltételek mellett vegyenek fel hitelt.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!