Ma már egyre népszerűbb a digitális pénztárca
Fotó: 123RF
A koronavírus-járvány miatt Romániában is visszaesett a készpénzhasználat, egyre többen fizetnek kártyával, online vagy digitális pénztárcával, de amíg a lakosság 40 százalékának még bankszámlája sincs, nem várható, hogy Svédországhoz hasonlóan kvázi teljesen eltűnjön a „cash”.
2020. szeptember 22., 19:112020. szeptember 22., 19:11
2020. szeptember 22., 19:192020. szeptember 22., 19:19
Alaposan megváltoztatta a fogyasztói szokásokat a koronavírus-világjárvány, legyen szó arról, hogy sokan próbálják kiiktatni vagy legalábbis minimálisra csökkenteni a készpénzhasználatot, vagy arról, hogy nagyon sokan tették át bevásárlásaik helyszínét az online világba. A megváltozott helyzet pedig arra késztette a bankokat, hogy gyorsítsanak korábbi digitalizációs ütemtervükön, és lehetővé tegyék a személyes érintkezést nem igénylő ügyfélszolgálatot is.
A mindennapjainkban is jól érzékelhető trendek képezték a témáját a Wall-street.ro gazdasági portál által szervezett, Future Bankig 2020 konferenciának is. Az eseményen Raul Rîșniță, a kolozsvári székhelyű Transilvania Bank digitalizációért felelős osztályának vezetője például azt emelte ki, hogy
Lakossági szinten ugyanakkor elmondható, hogy többen használták bankkártyájukat, amikor a fizikai vagy az online boltban vásároltak – a kereskedők is szorgalmazták amúgy a készpénznek mint potenciális vírushordozónak a visszaszorítását. A trendeket látva döntött például úgy a Mastercard, hogy 200 lejre emeli azoknak a vásárlásoknak az értékét, amelyek érintőkártyás kifizetésekor nem kell megadni a PIN-kódot, hogy ne is kelljen a vásárlónak hozzáérnie a terminálhoz. Radu Ionescu, a Mastercard képviselője a konferencián ugyanakkor arról is beszámolt, hogy egyre nő azoknak az aránya, akik digitális pénztárcát – pl. okostelefon, okoskarkötő, okosóra – használnak. Mint mondta, 26 százalékkal nőtt idén júniusban a hasonló eszközökkel kifizetett vásárlások száma az előző hónaphoz mérten.
– értékelt az eseményen Mick Fennell a világ egyik vezető banki rendszerszállító cégének számító Temenos igazgatója. Megjegyezte: a készpénz lassan emlékké válik.
Fotó: Barabás Ákos
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, a digitális fizetések a kormányoknak is előnyösek, mivel ezáltal jobban megfigyelés alatt tudják tartani a tranzakciókat, és meg tudják akadályozni a csalást és más illegális tevékenységeket.
A konferencián elhangzottakhoz hasonlóan látja a helyzetet a Krónikának nyilatkozó pénzpiaci szakember is, aki amúgy azt mondja, „akkor szűnik meg a készpénz, amikor a korrupció”. Bordás Attila megkeresésünkre aláhúzta: pozitívan csapódott le a koronavírus-járvány hatása a pénzügyi eszközök használata terén, hiszen a kényszerhelyzetben sokan arra törekednek, hogy minél inkább kiküszöböljék az érintkezést, egyre többen vásárolnak online, kerülik a készpénzt, és használják a bankkártyát. A pénzügyi szakértő rámutatott:
„A digitális pénz használata arányos az adóbefizetési hajlandósággal, hiszen a készpénz az a fizetési eszköz, ami nehezen lenyomozható, visszakövethető. Romániában rengeteg termék cserél gazdát „feketén”, például ha a városiak vásárolnak karácsonyra egy disznót, készpénzzel kifizetik, és nincs nyoma, holott elvben az eladónak be kellene jelentenie, hogy pluszjövedelemhez jutott. Az építkezésben is előfordul, hogy az összeg egy részét kifizetik hivatalosan, a különbözetet készpénzzel feketén. Ezek a mozgások a készpénz leple alatt eltűnnek, és az adózásból kivonódnak” – magyarázta a szakértő. „A készpénz teljes mértékben akkor szűnik meg, ha felszámolódik, vagy elenyésző mértékű lesz a korrupció” – összegezte Bordás Attila. Meglátása szerint
Nem véletlen, hogy Svédországban alig használnak készpénzt, míg az arab országokban a készpénz dominál.
Fotó: Gábos Albin
A készpénz esetében is fennáll a kockázata, hogy ellopják, a digitális pénzügyi tranzakciók árnyoldala viszont, hogy másfajta, ám jelentős biztonsági kockázatot jelentenek – hívta fel a figyelmet Bordás Attila. A hekkerek megszerezhetik a kódjainkat, leüríthetik a folyószámlánkat, online vásárlás esetén klónoldalaknak fizethetünk. A szakértő szerint mindez alapos pénzügyi neveléssel, odafigyeléssel küszöbölhető ki. Úgy véli,
Még sehol sem működik a gazdaság teljesen készpénz nélkül, ám a digitális bennszülöttek számára már magától értetődik, hogy bankkártyával fizetnek, online vásárolnak.
Romániában viszont jelen pillanatban a felnőtt lakosság 40 százalékának még mindig nincs semmilyen kapcsolata a bankokkal, miközben Csehországtól nyugatra már a fizetések 90 százalékát folyószámlára utalják. A romániai bankügyfelek jelentős része ugyanakkor csak arra használja a bankkártyát, hogy amikor befut a számlára a fizetés, a nyugdíj, készpénzben kiveszi a teljes összeget. A szakember szerint
A fiatalok többsége már online bankol, ám esetükben is szükség lenne alapos pénzügyi nevelésre: arra kell megtanítani őket, miként gazdálkodjanak a pénzükkel, hogyan takarékoskodjanak, fektessenek be, miként fedezzenek egy nagyobb kiadást, mikor és milyen feltételek mellett vegyenek fel hitelt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!